A riválisok fizethetnek, hogy a nyereséges maradjon a Posta

Tegnap szavaztak a képviselők az új postatörvényhez benyújtott módosító indítványokról. A kormánypárti honatyák által benyújtott 26 javaslatból végül mindegyiket elfogadta a parlament, hiszen a kormány a részletes vita során támogathatónak ítélte a javasolt beillesztéseket. Többségüket Nyitrai Zsolt és Koszorús László nyújtotta be, ötleteik között akad olyan is, amely alaposan átírta az eredetileg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kidolgozott törvényt.

Így például tovább bővültek a 2013 január 1-jétől liberalizált postapiacot felügyelő hatóság, az NMHH jogosítványai. „Felhatalmazást kap a hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a ...  szolgáltatási engedély megadásához szükséges vagyoni biztosíték mértékét és szabályait” – szerepel az egyik indítványban. Ugyanez a dokumentum előírja: a díjak, bírságok, valamint a kompenzációs alapba teljesítendő befizetések adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
A 2013-tól esedékes postai piacnyitás előkészítésének fő dilemmája az EU számára az egyetemes szolgáltatói szerepkör és a piaci verseny összeegyeztetése. Tudni kell: az egyetemes szolgáltatás szinte mindenhol veszteséges üzlet. Ennek kompenzálására egy alapot állítanak fel, amelybe az új piaci szereplők fizetnek be a Magyar Posta javára. „A postai szolgáltató legfeljebb a piacokon nyújtott szolgáltatásokból származó nettó értékesítési árbevételének a kormány rendeletében meghatározott mértékű befizetésére kötelezhető” – olvasható a törvényjavaslatban. A Magyar Posta talpon maradását azzal is segítenék, hogy a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hivatalos iratainak kézbesítésére megőrizheti kizárólagos jogát.

Az Állami Számvevőszék még 2011 novemberében hívta fel arra a figyelmet, hogy a veszteségbe forduló gazdálkodás azt a kockázatot is magában rejti, hogy a jelenleg még a Magyar Posta fenntartott szolgáltatásainak bevételéből fedezett egyetemes szolgáltatások ráfordításait a piacnyitástól az államnak a költségvetés terhére kell finanszíroznia. Ez minden bizonnyal nem így lesz, hanem az új piaci szereplőkkel fizettetik meg az állami vállalat veszteségeit. „Amennyiben az egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatás ellátás a következtében felmerülő méltánytalan többletterhe megtérítésére az Egyetemes Postai Szolgáltatást Támogató Számla nem hatékony eszköze, akkor a miniszter megvizsgál minden olyan lehetséges eszközt, amellyel a méltánytalan többletteher felmerülése elkerülhető, vagy annak megtérítése hatékonyabbá tehető” – olvasható az egyik indítványban. Hozzáteszik: a miniszter megvizsgálhatja „különösen annak lehetőségét, hogy az egyetemes postai szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében az engedélyes postai szolgáltatókra a Számlára fizetendő hozzájárulás helyett milyen követelmények írhatóak elő”.

A képviselők indoklása szerint erre azért lenne szükség, mert ez teszi kiszámíthatóvá az új piaci szereplők számára, hogy amennyiben bármely oknál fogva a részben általuk finanszírozandó kompenzációs számla nem működőképes, akkor további kötelezettségeik is lehetnek.