Postai piacnyitás akadályfutással

Ha minden a normális kerékvágásban halad, a parlament még októberben elfogadhatja az új postatörvényt. Az uniós szabályozás miatt 2013-ban teljesen megszűnik a postai monopólium, liberalizálják a piacot, vagyis az utolsó pillanatban készülhet el a szabályozás.

A dokumentum általános vitája már lezajlott, így már tudható a legnagyobb kormánypárt álláspontja. Szerintük a nyereséges, több mint 33 ezer embert foglalkoztató Magyar Postát az Európai Unió tíz legjobb postai szolgáltatója között tartják számon, ezért a vállalat jövőjét mindenképpen biztosítani kell.

Ezt úgy próbálnák megoldani, hogy nagyobb szerephez juttatnák a nyugdíjak és a segélyek jogosultakhoz való eljuttatásában, valamint a lakossági állampapír-forgalmazásban is főszerepet kaphat a Magyar Posta. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot pedig erős ellenőrző, engedélyező és szankcionáló jogosítványokkal ruháznák fel az új piaci szereplőkkel kapcsolatban.
A postai liberalizációnak elvileg jobb minőséget és alacsonyabb árakat kellene eredményeznie.

A Világgazdaság megtudta, hogy az Osztrák Posta magyar leányvállalata, a Feibra Kft. szerint azonban a benyújtott törvényjavaslat továbbra sem felel meg az uniós elvárásoknak, mivel nem kellően transzparens, konkrét és egyértelmű feltételeket szab az alternatív postai szolgáltatás piacára belépők számára. A területi lefedettség esetében a törvényjavaslat szövege szerint a cégek szabadon határozhatják meg azt, hogy mely városban, vagy megyében kívánnak szolgáltatást nyújtani.

A Feibra attól tart, hogy kormányrendelettel még szigorodhatnak a feltételek. Például ahogy korábban egy 2004-es rendelet is meghatározta: ha egy szolgáltató csak Budapesten szeretne működni, akkor Pest megye kivételével másik két megyében is szolgáltatást kell biztosítania.

„A postai szolgáltató az általa ellátott területen településenként legalább egy kézbesítési ponton, harmincezernél nagyobb népességszámú településeken harmincezer lakosonként legalább egy kézbesítési ponton köteles a könyvelt levélküldemények kézbesítését lehetővé tenni” – szerepel a dokumentumban. Ez csak Budapesten például mintegy hetven postahivatal felállítását jelenti az új szereplők számára. A Magyar Postának 25 ezer lakosonként kell hivatalt biztosítania.

A Feibra szerint előrelépésnek tekinthető a tavasszal megismert tervezethez képest, hogy kompenzációs kötelezettséggel valamennyi postai szolgáltatót – így az egyetemes postai szolgáltatást biztosító Magyar Postát is – terheli. Az alap létrehozására azért van szükség, mert az egyetemes szolgáltatás garantáltan veszteséges üzlet. Kormányrendelet határozza majd meg az alternatív postai szolgáltatást nyújtó vállalatok által fizetendő kompenzációs összeg legmagasabb mértékét.

„Ez a körülmény továbbra is szinte lehetetlenné teszi, hogy a Feibra Kft. a piaci szabályozás valamennyi feltételének ismeretében végezzen üzleti tervezést, hiszen nem tudjuk, hogy alternatív szolgáltatóként mekkora lesz az általunk a kompenzációs alapba fizetendő összeg mértéke” – mondta lapunknak Justin István, a Feibra Kft. ügyvezetője. Az biztos, hogy a Magyar Posta veszteségeit kompenzáló alapba az új piaci szereplőknek a nettó értékesítési árbevételük alapján kell majd a hozzájárulást fizetniük.

A cég álláspontja szerint a törvényjavaslatból nem derül ki a lincenc megszerzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, illetve ez utóbbiak igazolásának módja sem. Nem mindegy például, hogy milyen lehet az alvállalkozók és a cég saját munkavállalóinak aránya. „A szolgáltató a küldemények kézbesítését a munkaviszonyban alkalmazottak létszámának egyharmadáig személyesen eljáró postai közreműködővel végezheti” – áll a törvényjavaslatban. Az Osztrák Posta leányvállalata úgy látja: a kényszervállalkozások számának minimalizálása és a foglalkoztatottság növelése valóban fontos cél lehet, de ez a foglalkoztatási struktúra már gyakorlatilag évek óta nem működik, másrészt más uniós tagállamban nincs ilyen előírás. A Feibra Kft. ugyanakkor leszögezte: be kíván lépni a címzett küldemények piacára.

A piacnyitás a posta piacának 30 százalékát, az 50 gramm alatti levélforgalmat fogja érinteni. A további 70 százalék most is szabad piacon zajlik. „A törvénytervezet szükséges és arányos mértékben határozza meg a piacra lépés kereteit, az Európai Unió postai irányelvében foglalt korlátok figyelembevételével” – tájékoztatta lapunkat korábban a Magyar Posta. Hozzátették: a kompenzációs alap elégséges fedezetet nyújthat a 2020. december 31-ig szóló egyetemes szolgáltatási kötelezettségből adódó esetleges veszteségeik kiegyenlítésére.

Biztosított uniós irányelvek?
A postai piacnyitást, valamint az ország egész területén, mindenki számára elérhető szolgáltatások biztosítását is célul tűzi ki a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat, amely ezzel az Európai Unió 1997-ben készített irányelvében foglaltakat biztosítja – mondta Fónagy János. Az államtitkár közölte: az előterjesztés bővíti a postai ágazat piacfelügyeletét jelenleg is ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörét. A jogszabály meghatározná azon szolgáltatások körét is, amelyeket az ország egész területén, hetente legalább öt napban biztosítani kell, függetlenül attól, hogy a szolgáltató azt nyereségesen képes-e ellátni. Az MSZP szerint a piacnyitás a vidéki kisposták bezárásához is vezethet.