BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rengeteg pénz áramlik a sportba jövőre

Minden korábbinál több forrás állhat jövőre a sport és a sportot érintő beruházások rendelkezésére. Közvetlenül a központi büdzsé legalább mintegy 35 milliárd forintot nyújt, de tao-kedvezménynek köszönhetően legalább ennyi pluszpénz érkezhet

A sikeres londoni olimpia utáni évben is hasonló nagyságrendű pénzeket szán az állam az olimpiai mozgalomra és a versenysportra, mint az idén – legalábbis a 2013-as költségvetés alapján. A kormányzat több más jellegű kiadáscsökkentő intézkedés ellenére további forrásokat von be a prioritásként kezelt sportba, főleg a tervezett fejlesztések és beruházások finanszírozására. Csak a büdzséből legalább 35,6 milliárd forint áramlik a sportba szemben az idei 23,3 milliárdos összeggel, de még a költségvetésben is vannak olyan átfedő tételek – például a PPP-beruházásoknál, vagy egyes önkormányzati tételek – amelyekből további milliárdok jutnak a sportnak.

A versenysportba áramló összegeket a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kezeli tavaly óta, így egy csatornán keresztül finanszírozzák péládul a sportági szakszövetségeket. Szervezetként az októberben főtitkárt váltó MOB (Molnár Zoltán helyett Szabó Bence) az idei évhez képest 50 millió forinttal kap többet. A szervezetbe áramló pénzek több tételénél egyébként a büdzsé alkotói mintha a Ctrl+C és Ctrl+V billentyűkombinációt használták volna: több tétel a tavalyi költségvetéshez képest is fillérre azonos. Kivételként a szabadidősport bukik majd mintegy 40 millió forintot, a diáksport azonban nyert több mint 165 milliót.

A sportági szakszövetségek akadémiarendszerének kialakításával, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása címszó alatt szereplő 1,71 milliárd az öt nagy futballakadémia (Agárd, Felcsút, Győr, Honvéd, Szombathely) és a hamarosan megépülő balatonboglári kézilabda akadémia üzemeltetésére szolgál. Külön utánpótlás-fejlesztési célokra még szerepel egy külön 1,9 milliárd forintos tétel, ami némi visszaesés az idei évhez képest.

A kormány október végén 10–15 milliárd forintos közvetlen állami támogatást ígért 14 sportági szakszövetségnek ez azonban nem jelenik meg külön a büdzsében. Az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpársport, a korcsolyasport, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövészet, a torna, az úszás és a vívás nem került be a társaságiadó-kedvezményből támogatható sportok közé. Borkai Zsolt, a MOB elnöke szerint a jelenlegi financiális rendszer nem tartható tovább, így szükségük van az állami segítségre.

Az idei költségekhez képest jövőre extra tétel a Győrben 2017-ben megrendezendő Európai Olimpiai Fesztiválra (EYOF) szánt összeg,a melynek rendezését idén nyerte el a város.

A tervezett nagy sportlétesítmény-beruházásokból külön tételként a tavaly évhez hasonlóan egyedül a 20 ezres debreceni stadionépítés szerepel. A 9 milliárdos összeg magasan a legmagasabb sportot érintő tétel. A látványtervek elkészültek, kiírták a közbeszerzési pályázatot is, a nemrég lejárt tenderre négy konzorcium jelentkezett. A stadionnak 2014 tavaszára kellene megépülnie, az idei és a jövő évi büdzsébe tervezett összegek már elérik a korábban közölt 12,5 milliárdos összköltséget.

A kormányzati tervekben szerepelt még az új Ferencváros és a Puskás Ferenc Stadion megépítése is. Az FTC új, 22 ezres pályája nem külön tétel a büdzsében, de az klub elnöke Kubatov Gábor pár napja azt nyilatkozta, hogy ő ennek ellenére is biztos a kabinet ígéretében. Így elvileg jövőre 7 milliárd forintot kellene kapniuk az építkezés megkezdéséhez. A beruházás összköltségét 12 milliárd forintra tervezik.

Az új nemzeti labdarúgó-stadion építésére szánt összeg a Nemzeti Sportközpontok (NSK) büdzséjében szerepel. Az NSK költségvetése jelentősen megugrik jövőre, főként a beruházásokra szánt összegnek köszönhetően. A 4,819 milliárd forintból kezdik meg a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) fejlesztését. A tervek szerint 2020-ig a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion körüli területen több mint tíz új létesítmény és a hozzájuk kapcsolódó parkolóház épül fel. Ezek közé tartozik például az új, 65 ezer férőhelyes labdarúgó-aréna, amelynek költségeire tavaly egymilliárdot szántak. A tervek között van még egy úszó- és vízilabda komplexum, egy multifunkcionális sportcsarnok, egy edzőcsarnok a labdajátékok számára, valamint egy tornacsarnok. Megújul a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok és a Millenáris Velodrom is.

A jelenlegi Puskás Stadiont nem bontják le a korábbi tervekkel ellentétben, hanem nemzetközi versenyekre is alkalmas atlétikai stadionná alakítanák át. Felmerült az is, hogy felújítanák a felső karéjt, hogy az új stadion megépüléséig is többen szurkolhassanak.

Az NSK ezenkívül a december elején nemzeti vagyon részévé tett sportlétesítményeket is fejleszteni fogja, így a Tatai, a Dunavarsányi, a Szegedi Olimpiai Központokat, a Mátraházai edzőközpontot, a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ (ide tartozik a Hajós-Széchy, a Császár-Komjádi és a Kőér utcai Sportuszoda is), és a Balaton Uszodát (amely a Révfülöpi Kikötővel a Balatoni Olimpiai Központot alkotja). Az NSK fogja befejezni 2014-ben a 16 éve félkész állapotban lévő fővárosi Tüskecsarnokot is.

Jelentős tétel a fejlesztéseknél a stadionbiztonsági rendszer tervezésének, szállításának és üzembe helyezésének költsége is mindkét évben, összesen 1,8 milliárd forint. A labdarúgó-szövetség központi rendszere készül el először, amelyhez beléptető és térfigyelő alrendszerek csatlakoztathatók a Magyarország területén található stadionokból, illetve más sportlétesítményekből.

Jövőre a 125 milliárdot is elérheti a tao-kedvezményre benyújtott igény

A büdzsé célzott, mintegy 35,6 milliárd forintja mellett legalább ekkora pénz áramolhat a magyar sportba a társasági-adókedvezmény révén.

A 2011-2012-es elszámolási időszakban és az azóta mintegy 33,5 milliárd forintot hívtak le a sportszervezetek. Az elfogadott pályázatok összértéke közel 45 milliárd forint volt, amihez 12 milliárd forint önrész is járulhat. A benyújtott igények összege közel 95 milliárd forint volt. A lehívott támogatások 69 százaléka a labdarúgáshoz kötődik, a többi látványsportág (kézilabda, vízilabda, kosárlabda, jégkorong) osztozott a maradékon. Az MSZP-t ezzel kapcsolatban az borította ki, hogy egyedül a felcsúti akadémia mintegy 2,8 milliárd forintot kap a rendszerben. A felcsúti stadionnal kapcsolatos népszavazási kezdeményezést azonban a Kúria visszadobta. A 2011-2012-es támogatási időszakban a sportlétesítmény-fejlesztésre 10,1 milliárd forintot, személyi jellegű kiadásokra 1,7 forintot, az utánpótlás nevelésre pedig 18,4 milliárd forintot fordítottak.

A 2012/2013-as idényre 102,4 milliárdos az igényt jeleztek – de ez állítólag akár elérheti majd a 125 milliárd forintot is –, és ebből eddig 26 milliárdot hagytak már jóvá. Korábban egyébként mintegy 300 milliárd forint folyt be összesen az államkasszába a társasági adóból.

A cégek szponzorációja egyébként csökkent, mivel inkább a számukra is kedvezőbb tao-kedvezmény által támogatják a sportot.

Jelentős méretű pénz árad még a magyar sportba a szerencsejátékból. A sporttörvény alapján a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12 százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50 százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) teljes játékadóját a hazai sport támogatására kell fordítani. A Szerencsjáték Zrt. így 2010-ben több mint 4,5 milliárd, 2011-ben pedig több mint 4,7 milliárd forinttal járult hozzá közvetetten a sport támogatásához.


A 2011-2012-es elszámolási időszakban és az azóta mintegy 33,5 milliárd forintot hívtak le a sportszervezetek. Az elfogadott pályázatok összértéke közel 45 milliárd forint volt, amihez 12 milliárd forint önrész is járulhat. A benyújtott igények összege közel 95 milliárd forint volt. A lehívott támogatások 69 százaléka a labdarúgáshoz kötődik, a többi látványsportág (kézilabda, vízilabda, kosárlabda, jégkorong) osztozott a maradékon. Az MSZP-t ezzel kapcsolatban az borította ki, hogy egyedül a felcsúti akadémia mintegy 2,8 milliárd forintot kap a rendszerben. A felcsúti stadionnal kapcsolatos népszavazási kezdeményezést azonban a Kúria visszadobta. A 2011-2012-es támogatási időszakban a sportlétesítmény-fejlesztésre 10,1 milliárd forintot, személyi jellegű kiadásokra 1,7 forintot, az utánpótlás nevelésre pedig 18,4 milliárd forintot fordítottak.

A 2012/2013-as idényre 102,4 milliárdos az igényt jeleztek – de ez állítólag akár elérheti majd a 125 milliárd forintot is –, és ebből eddig 26 milliárdot hagytak már jóvá. Korábban egyébként mintegy 300 milliárd forint folyt be összesen az államkasszába a társasági adóból.

A cégek szponzorációja egyébként csökkent, mivel inkább a számukra is kedvezőbb tao-kedvezmény által támogatják a sportot.

Jelentős méretű pénz árad még a magyar sportba a szerencsejátékból. A sporttörvény alapján a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12 százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50 százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) teljes játékadóját a hazai sport támogatására kell fordítani. A Szerencsjáték Zrt. így 2010-ben több mint 4,5 milliárd, 2011-ben pedig több mint 4,7 milliárd forinttal járult hozzá közvetetten a sport támogatásához. A 2013-as és 2012-es büdzsé sportot érintő tételei (millió forint) Tétel 20132012

Nemzeti Sport Intézet 197200

– Beruházások 35 35

Nemzeti Sportközpontok 73803712

– Beruházások 48191155

Versenysport támogatása 642,2713,8

Akadémia rendszer,

MLSZ utánpótlás-nevelés 17101900

Olimpiai és egyéb sportok stratégiai fejlesztése

– Versenysport és olimpiai felkészülés

szakmai támogatása 23442472

– Sporteredmények, sportszakmai tevékenység

anyagi elismerése 23542301

– Doppingellenes tevékenység 183,5183,5

– Utánpótlás-nevelési feladatok 19252185

– Fogyatékosok sportjának

támogatása 230230

Sportteljesítmények elismerése,

megbecsülése 140,253,7

Válogatott kerettagok emelt szintű sport-

egészségügyi vizsgálatai 131,4131,4

Szabadidősport 372413,3

Diák- és hallgatói sport 501,7335,2

Sport népszerűsítése 1515

Stratégiai és sporttudományi innovációs

folyamatok 37,237,2

Az MLSZ sportlétesítmények biztonság-

technikai fejlesztése 864960

Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása 198,4109,3

XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál

fejlesztései 1579–

Magyar Sport Háza 302,5302,5

A Nagyerdei Stadion Rekontsrukciós Kft.

támogatása 187,2208

Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion

rekonstrukciója 90003542

Magyar Olimpiai Bizottság 450500

Olimpiai és paralimpiai kiutazás

költsége –570

Kettesfogathajtó világbajnokság –75

Stadionfejlesztés –1000

Oktatási, kulturális és sport

PPP-programok 21 10221 061

Forrás: mkogy.hu, VG-gyűjtés -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.