Vesztettek a nyerőgépek

Januártól indulhatott volna el a pénznyerő automaták szerveralapú üzemeltetése Magyarországon. A központi szerver működése fölött a hatóságok teljes, valós idejű ellenőrzési lehetőséggel rendelkeztek volna. Ehhez képest egy hétfő reggeli rendkívüli kormányülésen úgy döntött a kabinet, hogy a játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolja.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár indoklásul kifejtette: egyrészt a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket, másrészt súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.

A parlament várhatóan már ma elfogadja a Navracsics Tibor igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslatot, mely még ebben a hónapban hatályba léphet, így „a koncesszióban működő játékkaszinókat leszámítva a következő hetektől Magyarországon nem működhetnek majd pénznyerő játékgépek” – mondta az államtitkár. A Szerencsejáték Zrt. jelenleg két ilyen kaszinóban érdekelt.

A kieső költségvetési bevételeket a kormány az online szerencsejáték megadóztatásából fedezné. A kabinet a korábbi 25 ezer játékgép helyett ma 4500 működő automatáról tud, a szakma ellenben legfeljebb 1500-ról. A pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő játékadóból a kormány 37,2 milliárd forint bevétellel számolt 2012-ben, ez csaknem megegyezik a 2011-es 33,15 milliárd forintos előírással.

„Döbbenten és értetlenül áll a nyerőgépiparág összes szereplője a rendkívüli kormányülésen született döntés előtt” – mondta lapunknak a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke. Schreiber István szerint a jogállamiság alapkövetelménye a jogbiztonság és a kiszámíthatóság, ezért érthetetlen számára, hogy az Orbán-kormány által hozott szerveralapú üzemeltetést biztosító törvényt és júniusi végrehajtási rendeletét, melyre a piac már fel is készült, miért akarják megszüntetni.

„Közel 1200 magyar vállalkozás készült, befektetett, rengeteg pénzt ölt az átállásba. Engedély és audit előtt állnak a szerverüzemeltetők, akik az alapján jártak el, amire a jogalkotó lehetőséget adott” – fogalmazott Schreiber István. Hozzátette: egyetlen uniós tagállamban sincs betiltva a helyhez kötött szerencsejáték, ezért nem érti, miért kell egy eddig komoly költségvetési tételt jelentő ágazati tevékenységet betiltani. Egy felmérésük szerint az ötezer fő alatti településeken a játékhajlam 1 százalék körüli, és a játékra fordítható összeg havi 2 ezer forint körül mozog. A kormány döntése azért is váratlan, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég még azt ígérte: néhány hónapon belül elindulhat a szerveralapú üzemeltetés, az engedélyezési eljárást pedig felgyorsítják.

Az első központi szerencsejátékszerver-üzemeltető (Webgam Központi Játékszerver) már a folyamat végén járt. A WSG Kft. ügyvezetője, Szabó József még bízik abban, hogy a kormány újragondolja szándékait, és a benyújtott javaslatot vagy módosítják, vagy a Fidesz-frakció elutasítja azt, és érvényben marad az eredeti jogalkotói szándék.

„Egy éve az új törvény alapján készült a szakma, több százmillió forintos beruházások voltak, ez ablakon kidobott pénznek bizonyult” – mondta Vaszil Krisztián.

Nemzetbiztonsági kockázatról nem tud, szerinte a szerveralapú működés a legbiztonságosabb a világon, ellenben 80 ezer munkahely került veszélybe. Hangsúlyozta: a játéktermekbe nem a kocsmák közönsége jár, így nem a segélyüket tették kockára a játék során.

„Egy éve az új törvény alapján készült a szakma, több százmillió forintos beruházások voltak, ez ablakon kidobott pénznek bizonyult” – mondta Vaszil Krisztián.

Nemzetbiztonsági kockázatról nem tud, szerinte a szerveralapú működés a legbiztonságosabb a világon, ellenben 80 ezer munkahely került veszélybe. Hangsúlyozta: a játéktermekbe nem a kocsmák közönsége jár, így nem a segélyüket tették kockára a játék során.-->