Nem csodaszer az EKF

Az idén jelentősen fellendíti a város és a régió turizmusát a vasárnap hivatalosan is megnyíló Pécs Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010 kulturális programsorozat, a hozzá kapcsolódó fejlesztések és beruházások időszakosan több ezer embernek adnak munkát, azonban sok még a tennivaló, hogy a város hosszabb távra is felkerüljön Európa turisztikai palettájára, és hogy a gazdasága fellendítésére használhassa fel az esemény nyújtotta hírverést. A Világgazdaság által megszólaltatott szakemberek szerint ezért inkább ugródeszkaként és nem csodaszerként kell tekinteni a lehetőségre.

„Jelentősen bővülhet a város és a régió turizmusa, és az egész országnak óriási reklámot jelent az évad a szakma szempontjából egy egyébként válságos időszakban” – összegezte az EKF egyik legfőbb várható hozadékát a Világgazdaságnak Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. Mint mondta: egy év alatt mintegy egymillióan látogathatnak el a baranyai megyeszékhelyre, ebben a számban azonban benne vannak azok az egynapos turisták is, akik nem töltenek ott egy éjszakát sem.

„A pécsi kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakaszámában nagyságrendileg kisebb bővülés várható: 2008-ban összesen körülbelül 50 ezer külföldi és 175 ezer belföldi vendégéjszakát regisztráltak, ezt a két számot reálisan 20 százalékkal lehet az idén növelni. A szálláshelyek átlagos foglaltsága pedig a tavalyi 40 százalékról 60-65 százalékra nőhet, ez a jelenlegi gazdasági körülmények közt igen jelentős eredmény lenne ” – mondta Niklai Ákos. A Magyar Turizmus Zrt. előrejelzései szerint az évadra kétharmad arányban belföldi vendégek érkezhetnek, külföldről elsősorban Ausztriából, Németországból, valamint a déli szomszédainkból várható érdeklődés. Ahhoz azonban tenni kell, hogy az érdeklődés fennmaradjon, és a kulturális eseménysorozat okozta rivaldafényt kihasználva hosszabb távon is felkerüljön Pécs Európa turisztikai térképére. „Ehhez már most el kellene kezdeni kialakítani egy ezt elősegítendő városturisztikai stratégiát” – véli Niklai Ákos.

De nem csupán a régió turizmusát, hanem az egész környék gazdaságát is fellendítheti a kulturális év. „Csupán az EKF keretében megvalósuló 34 milliárd forintnyi beruházás, építkezés 1200-1300 embernek ad munkát, a programsorozat kapcsán létrejövő regionális turisztikai hálózat pedig 150 munkahelyet teremt három évre. Az évaddal kapcsolatos magánberuházások, például egyéb turisztikai és szállodafejlesztések további 7-800 fő tartós foglalkoztatását teszi lehetővé Baranya, Somogy és Tolna megyében. Erre még rájön a rendezvényre „rátelepülő” vállalkozások, utazási irodák, médiaügynökségek az esemény miatt felvett többletlétszáma is, amelyet nehéz megbecsülni” – mondta a Világgazdaságnak Ruzsa Csaba, a projektet szervező Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint azonban gazdasági szempontból az EKF program pozitív hatásai nem is feltétlenül 2010-ben, hanem évekkel később mutatkozhatnak meg.

„Pécs az idén magasabb szintre lépett a befektetők által fontosnak tartott három fő szempont, a közlekedés, a rendelkezésre álló munkaerő és az életszínvonal tekintetében, többek közt az évad kapcsán végrehajtott beruházások, infrastrukturális fejlesztések révén. A nagy lehetőség az EKF kapcsán az, hogy a város reflektorfénybe került, ezt kihasználva pedig folyamatosan járjuk a nemzetközi vásárokat, kiállításokat, hogy a beruházók figyelmét is felhívjuk arra, hogy érdemes ide pénzt fektetni” – mondta Ruzsa Csaba, aki szerint 2013–2015-re érhet be igazán az idén elkezdődő gazdasági fellendülés.

A város fellendülését nem elsősorban az EKF-től, hanem az összesen 140 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztő beruházást összefogó pécsi fejlesztési pólusstratégiától várja Sikfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, hozzátéve, hogy a Pécs 2010 programsorozat a pólusprogram egyik alappillérének, a kreatív és kulturális iparral kapcsolatos fejlesztéseknek a zászlóshajó projektje. A másik két pillér az egészségipar, valamint a környezetipar, amelyek keretében szintén milliárdos beruházások zajlanak a városban, mint például a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ megépítése. Elmondása szerint azonban mindenképpen az EKF-nek köszönhető, hogy megépülhet Pécsett az a kulturális infrastruktúra (a Zsolnay Kulturális Negyed, Konferenciaközpont, Nagy Kiállítótér), amely az elmúlt évtizedek vidékstratégiája miatt nem valósulhatott meg.