Így is, úgy is EU-jogba ütközik a telefonadó?

Az a különbség az adó és illeték között, hogy az adóval szemben semmilyen közvetlen állami ellenszolgáltatás nem jár, addig az illetékért cserébe állami ellenszolgáltatás jár. Tehát mindenfajta kommunikációs szándék és elnevezés ellenére a bejelentett terhek egyértelműen adók és nem illetékek.

A másik feszegetett kérdés, hogy kit fognak terhelni az új adók: a lakosságot és a vállalkozásokat, vagy a szolgáltatót. Ennek a kérdésnek az eldöntésénél nem az a meghatározó, hogy ki az adó alanya, hanem hogy közvetlen vagy közvetett adóról van-e szó. Közvetlen adó például a személyi jövedelemadó, közvetett adó például az áfa. A közvetett adó megjelenik a fogyasztónak küldött számlában, míg a közvetlen adó nem. Tehát ha a telefonadó közvetlen adó lesz, akkor ez a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak kiküldött számlában nem jelenik meg. Közvetlenül a telefontársaságokat terheli.

Ez csak úgy hárítható át a fogyasztóra, ha például 2 forinttal emelik a percdíjat a szolgáltatók. A percdíj emelése, csökkentése valóban versenykérdés, azt nem az új adó befolyásolja. Ha közvetlen adó lesz a telefonadó, akkor az ütközik az uniós szabályokkal, mert az ebből befolyó összeg a költségvetés számára nem szabadon felhasználható. Hasonló ügyben (a távközlési cégeket terhelő válságadó miatt) már van egy ügyünk az Európai Bíróság előtt – írja az adózóna.hu.

Ha közvetett adó lesz a telefonadó, akkor azt a számlában, az áfa alapjában fel kell tüntetni, tehát a 2 forintos percdíj-adó az áfának is alapja lesz, tehát a lakosságot, vállalkozásokat összességében 2,54 forint adó fogja terhelni. Ez utóbbi viszont az EU forgalmi adóra vonatkozó szabályaival fog ellenkezni.

Új forgalmi adók kivetése körében a tagállamoknak nincs szabad döntési lehetősége. Forgalmi adók terén tagállami egyetértés esetén az EU határozhat meg forgalmi típusú adókat.