BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mit tettek le eddig Orbánék az asztalra? Videó az értékelésről

Bevezették a bankadót, megszavazták a 29 pontos gazdasági törvénycsomagot, bemutatták az új Széchenyi-tervet – csak néhány azon intézkedések közül, amelyek már a második Orbán-kormány nevéhez fűződnek. A miniszterelnök kedd délután 15 órától tart értékelő beszédet az elmúlt 100 nap munkásságáról, amelyet a Világgazdaság Online élőben közvetít majd.

Hámori József az első Orbán-kormány minisztere, a Professzorok Batthyány körének nevében köszöntőjében a lelkek forradalmáról beszélt, ami a választásokkal következett be. Az előző kormányok olyan országot hagytak maguk után, ami teljes újjáépítésre szorul. Hámori emlékeztett arra, hogy a PBK Szent István tervét - amelyből több minden beépült a kormány intézkedéseibe - ugyanezen a helyen adták át Orbán Viktornak. Hámori szerint a választások óta felgyorsult az idő.

A kormányfő beszédét azzal kezdte, hogy mekkora elismeréssel tartozik a PBK-nak, a Szent István terv ugyanis olyan szellemi-politikai muníciót jelentett, amihez fogható nem sok akad.

Mind nemzetközi, mind hazai szinten vegyes volt a fogadtatása a május 29-én megalakult második Orbán-kormány első 100 napjának. Nagy vihart kavart például a bankadó bevezetése, valamint az extra adó bevezetése a kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre.

Orbán szerint is felgyorsul, összesűrűsödik az idő: van úgy, hogy néhány napnak nagyobb a hatása, mint hosszú éveknek. Az egész világon ez a helyzet, sok tízmillióan éreznek így. Vagy együtt úszunk, vagy együtt süllyedünk el. A Nyugat is sokat veszített befolyásából, súlyából, ahová mi is tartozunk. Orbán szerint egy új igazság kristályosodik ki: ideológiákban, virtuális valóságban csak ideig-óráig lehet élni, a valóság előbb-utóbb kiköveteli a helyét.

A válság nem a Lehamn Brothers összeomlásával kezdődött, ám  a helyzet az, hogy valójában egy utópia darabokra tört. Minden érték mércéje a pénz, hogy lehet munka nélkül pénzt termelni, a piac láthatatlan keze mindent bölcsen elrendez - ezek fémjelezték ezt az utópiát. A fasizmus, a kommunizmus utópiája, majd leomlásuk milliók életét tették tönkre.

Orbán a New Deal első száz napjával példálózott: ez teremtette meg a későbbi felemelkedés alapjait. A miniszterelnök szerint a választásokkal az említett utópiával való leszámolás történt, és most kormánya lerakja a valóság tiszteletén nyugvó rendszert.

Orbán Viktor szerint a szakadék szélén volt az ország, csúcson a munkanélküliség. 2002-ben megtörtént az ősbűn: a Medgyessy-kormány felrúgta az addigi konszenzust, és jóléti célokra fordította a külföldről felvett hiteleket.

A káosz és a szétesés helyett a valóságra épülő rendszer alapjait teszik le - ígérte a kormányfő.

Ez az első kormány, amelynek programja megegyzik a választási programmal. A kormány egy valóságos programra kapott felhatalmazást

Technokrata utópia volt az is, hogy reformnak nevezett intézkedéseket az érintettek beleegyezése nélkül kényszerítették rá terveiket az állampolgárokra.

Tabu volt az is, hogy a politikusok érinthetetlenek: most ez változik, hiszen 3 hét múlva sokkal kevesebb önkormányzati képviselőt választunk majd. Megdőlt az a tabu is, hogy az állami vezetők fizetése érinthetetlen (érdemes megjegyezni, hogy az EU is felszólította a magyar kormányt Simor András jegybankelnök fizetésének visszaállítására - A szerk.)

Száz nap alatt a kormány több változást ért el, mint a megelőzőek nyolc év alatt. Az elmúlt 8 év arra az utópiára épült, hogy hitelekből is lehet tisztes jóletet teremteni.

A magyar föld biztonságban van: spekulánsok nem fognak magyar földet venni, bárhogy is dönt az EU.

A pénzügyi rendszer stabilizálása érdekében kitart a pénzügyi függetlenség és a gazdasági önállóság visszaszerzése mellett, azaz a világgazdaságba való beilleszkedés mikéntjéről csak mi döntsünk. Ezért bevezették a 120 milliárdos államháztartási kiadáscsökkentést.

Orbán megerősítette: mindenkire vontakozik a kétmilliós fizetési plafon a közszférában, hiába szalad bárki is Brüsszelbe - utalt a jegybankelnök fizetése miatti uniós kritikákra (mint ismeretes, elsőként az EKB, majd ma az EU is bírálta, és Simor Andrásra vonatkozóan az intézkedés visszavonásra szólította fel a magyar kormányt, mondván az a jegybanki függetlenséget sérti - A szerk.)

A demokratikus normák helyreállítása nemzeti ügy. A választásokon az emberek leszögezték, hogy a törvényeknek mindenkire vonatkoznia kell. Ezért kezdték meg az előző kormány korrupciós ügyeinek kivizsgálását. Nehéz munka, de valakinek el kell végeznie - fogalmazott Orbán. Mint mondta, azért van szükség elszámoltatásra, hogy még egyszer nem próbáljon meg senki közpénzeket kitalicskázni a közszférából. Az elszámoltatás tétje nem a múlt, hanem a jövő.

2011-ben sor kerülhet az új alkotmány elfogadására, a munkát előkészítő bizottság meg kezdte tevékenységét. Előre láthatóak azok az izgalmas viták, amelyeket majd megvívnak az alkotmány egyes pontjainak megalkotása során. A demokratikus intézmények helyreállításához néhány olyan intézkedésre is szükség volt, amelyre nyugati országokban nem lenne példa. Orbán példaként felhozta, hogy a választások idején egy éve nem állt elnök az Állami Számvevőszék élén. Szintén nem állt vezető az ORTT élén. A kormányt ezen a ponton támadták a legtöbbet, mondván, hogy a személycserék önös érdekeket szolgáltak. Ugyanakkor ezek a változások indokoltak voltak, hiszen az elmúlt években ezek az intézmények nem működtek jól a korábbi vezetéssel.

A kormány kártérítést fizetett az előző korszak idején történt jogsértésekért, így a 2006-ban bekövetkezett "brutális, elfogadhatatlan karhatalmi támadások" történtek. A legkevesebb, hogy ha ilyen karhatalmi akciókra kerül sor, a kabinet nem fog pereskedni velük, hiszen ezekért az eseményekért az állam felelős. Amíg ezt a brutális akciót nem derítik fel, addig Magyarországon "a demokráciáról szóló beszéd smafu".

Nemzeti ügy a rend, és közbiztonság, ezért került sor az ózdi nemzeti konzultációra, amelynek eredményeit részben felhasználták. Így megszűnt a gyakorlat, amelynek eredményeként a polgárok azt hitték, hogy a kormány a bűnözők oldalán áll. Az előző kormányok valamilyen mentséget mindig találtak a bűnözők számára, és nem védték az áldozatokat. Mi józan, konzervatív emberek vagyunk, ezért a kirekesztés távol áll tőlünk, de a valóságról való beszéd nem tiltható. Becsületbeli ügy, hogy ne fogadjuk el a valóság megtagadását, és a törvénytisztelő emberek oldalára álljunk, ennek jegyében születtek döntések. Erre példa a három csapás törvény, a rendőrök, pedagógusok elleni bűncselekmények szigorúbb büntetése, a magánlaksértés komolyabb szankcionálása. Ezt szolgálta a szabály, amely szerint adott esetben a bírósági titkárok is eljárhatnak bizonyos ügyekben.

Itthon akarjuk tartani az orvosokat, és ez nehezebb, mint sokan gondolják, mivel az orvosokat itthon nem becsülik meg. Ezért hozták meg azokat a döntéseket, amelyek nyomán 250-nel több orvos állhat munkába, mint a választás előtt. A patikaalapítási stop Orbán szerint a kis gyógyszertárak megmentését szolgálja. Sokat lehet tenni a buta szabályok eltörlése érdekében, amelyek indokolatlanul drágítják az egészségügy működését.

Az elmúlt száz nap szavai szerint néha nyomasztóan nehezedett a miniszterelnökre. Ehhez hatalmas segítséget adott az április választásokon megszerzett óriási támogatás. "Mikor, ha most nem" - bíztatják egymást a kabinet politikusai, "amúgy kurucosan". Száz nap nem elég a teljes elégedetlenségnek a teljes elégedettséggé alakítására, de arra elég, hogy megteremtsék az alapot, amelyre felépíthetik azt a Magyarországot, amelynek felépítésére támogatást kaptak. A nemzeti konzultáció újraindul, mert a kormány négy éven át élő kapcsolatot szeretne tartani a választókkal, akik valódi segítséget nyújthatnak a kabinetnek. 

Orbán szerint nyugodtak lehetnek a nyugdíjasok, a vállalkozók, a mezőgazdasági termelők, a kismamák, mert a kormányok intézkedései mindannyiuk életét javítják. Száz nap alatt létrejött egy biztos pont, amire felépülhet a valóságos Magyarország, olyan, ami a szívünkben él. A realitással való szembenézés nehéz, mivel lehangoló, elkeserítő, ezért sokan utópiákban menekülnek. Az első száz nap célja az volt, hogy meggyőzze a választókat, hogy van remény Magyarország átalakítására.

A devizahiteleseknek egyenesen rémálom lehetett az új kormány első 100 napja, hiszen míg májusban 275 forintos euró- és 193 forintos svájcifrank-árfolyam mellett vette át Orbán a kormányrudat, addig mostanra már az alpesi deviza árfolyama már a 220 forintos lélektani határt is áttörte, az euró 285 forintos árfolyamáról nem is beszélve.

Szintén óriási nemzetközi visszhangot kapott a megszakadt tárgyalás-sorozat a kormány, az EU, illetve az IMF képviselői között, és az sem tett jót a befektetői bizalomnak, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter augusztusi nyilatkozata szerint Magyarország nem ragaszkodik mindenáron ahhoz, hogy jövőre már 3 százalék alá csökkentse az államháztartás hiányát.

A Bloomberg tegnapi híre szerint Olli Rehn pénzügyi biztos bejelentette: az unniós tagállamok egyetértésre jutottak a költségvetési deficithatárt megsértő államok megbüntetéséről. Rehn egyébként azonnali büntetést helyezett kilátásba a deficitcélokat megsértők számára.

A magyar gazdasági élet meghatározó szereplői korábban már véleményezték lapunknak az Orbán-kormány első száz napját, ma délután 15 órától azonban maga a miniszterelnök foglalja össze és értékeli az elmúlt több mint 3 hónap történéseit. Orbán Viktor értékelő beszédét holnap délután élőben követheti a Világgazdaság Online-on.

A magyar államnak jelenleg 3,5 milliárd euró összegű devizabetétje van a Magyar Nemzeti Banknál, és nagyjából ennyit használhat fel a következő években lejáró devizaadósság törlesztésére.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.