Szigorítás EU-módra

Mint arról tegnap beszámoltunk, történetének egyik legjelentősebb reformját fogadta el  tegnap az EU, amely azonban nem minden fél számára tűnik megfelelőnek. A bonyolult egyezség során az EU illetékesei visszatáncoltak azoktól a korábbi javaslatoktól, amelyek csaknem automatikus büntetést helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a kormányok megszegik az EU által megszabott határokat. Herman van Rompuy, az EU elnöke, aki az uniós kormányok közötti vitát vezette, úgy vélte, hogy "nagy lépés történt a felelős gazdasági magatartás" terén és a "legnagyobb reformot" érték el, amióta az eurót forgalomba hozták 2002-ben - tudósít az AP.

A 16 euróövezeti pénzügyminiszter támogatta azt az egyezséget, amely szerint azok az országok, amelyekről úgy vélik, hogy megszegik az euróban számolt költségvetési deficitet és az adósság felső határát - azaz a GDP 3, illetve 60 százalékát - nagy összegű bírsággal számolhatnak. Ám ez csak akkor vethető ki, ha az EU kormányok többsége először szavazással állapítja meg, hogy az adott ország ténylegesen megszegte az EU szabályokat.

A kétlépcsős folyamat során tehát először az EU kormányoknak azt kell eldönteniük, a tagállam rossz gazdaságpolitikát folytat, illetve már megszegte a deficit szabályokat. Ha a döntés megtörtént, az Európai Bizottság szankciókat vethet ki, amelyeket viszont csak a kormányok többsége akadályozhat meg. Szélsőséges esetekben az uniós alapokat, például a strukturális szubvenciókat, vissza lehet tartani. Az új szabályok alapján az euróövezet magas deficitet felmutató tagjai hathónapos türelmi időt is kaphatnak.

A széthúzást jelzi, hogy Németország és Franciaország már tegnap közölte, hogy saját, külön javaslattal áll elő a deficitcélok kapcsán.

Eközben folyik a csatározás az Európai Tanács és az Európai Bizottság között: José Manuel Barrosót finoman félreállították volna a kormányzati reformok kapcsán, amire elegáns válaszlépéssel reagált a Bizottság elnöke - a helyzetről Fóris György elemzését olvashatják a Világgazdaságban.