Nőtt a teher a településeken
„A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét súlyosbítja, hogy a kötvények kibocsátása után adott türelmi idő hamarosan lejár. A települések 11 százalékánál az idén, további 30 százalékánál pedig jövőre” – mutatott rá lapunknak Bunna Gyula, a PwC tanácsadási szolgáltatások részlegének igazgatója. Mivel – a cég számításai szerint – a kötvények 92 százalékát 2007-ben és 2008-ban bocsátották ki, három-, négy- és ötéves türelmi idővel, a visszafizetések 2010 utolsó negyedévétől ugranak meg, és 2012-ben, 2013-ban tetőznek. Arra a kérdésre pedig senkinek nincs válasza, hogy az ehhez szükséges összegeket a települések honnan teremtik elő – tette hozzá a szakember.
E dilemmához szorosan kapcsolódik, hogy az önkormányzatok túlnyomó része a kötvénykibocsátásból származó összeget nem termelő beruházásokra fordította. Bár erről nem állnak rendelkezésre pontos adatok, a települések mintegy 15 százaléka ezekből a pénzekből az uniós pályázatokhoz szükséges „önerőt” teremtette elő, ugyanekkora arányban pedig a működési költségek finanszírozása emésztette fel a forrásokat. Mintegy 60-70 százalékban azonban „szépészeti és kedélyjavító” beruházásokra költötték a súlyos milliárdokat, miközben sokszor az elkészült létesítmények működtetése is nehézségeket okoz. Akadt néhány olyan kivételes eset, amikor a polgármester lekötött betétbe helyezte a kötvényekből származó összeget, gazdaságilag ez annyiban – finoman szólva – érdekes manőver, hogy a művelet így is négy-hat százalékos kamatkülönbséget okoz a település rovására, a pénzintézetek javára.
A törlesztés már csak azért is aggályos kérdés, mert az államtól kapott költségvetési támogatás évről évre csökken, a településeken pedig 2011-től csapódik le az is, hogy az idén elmaradnak a várakozásoktól a személyi jövedelemadóból (szja) származó bevételek. Ez utóbbi tétel további jelentős „elvonást” jelenthet. Arra pedig igen szűk a mozgástér, hogy a helyhatóságok növeljék a bevételüket, vagyis a helyi adókat – szögezi le Bunna Gyula. Bár jó néhány városban nem az adott helyi adó maximumát vetik ki, ennél magasabb terhet a helyi gazdaság, vállalkozások már biztosan nem viselnének el. A kormány döntése szerint ráadásul megszűnik a vállalkozások kommunális adója, valamint az üdülőépületek után fizetendő idegenforgalmi adó. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kimutatása szerint egyébként a helyi iparűzési adó (hipa) az egyetlen olyan adónem, amelyet a települések kivétel nélkül kivetnek, és az önkormányzatok kétharmada egészen a kétszázalékos felső limitig „elmerészkedik”. Ezzel szemben építményadó a községek, városok csupán felében létezik, a jogszabályi maximummal pedig csupán 9-10 százalékuk él.
Visszatérve a pénzpiaci folyamatokra: köztudott, hogy a külföldi kézben lévő államkötvények állománya az utóbbi egy évben mintegy 1000 milliárd forinttal csökkent. Bár az önkormányzati szféráról nincs ilyen jellegű kimutatás, a PwC szakértője szerint itt hasonló folyamatok zajlanak, vagyis immár a befektetők is kockázatosnak ítélik ezeket a papírokat. Ismeretes az is, hogy az úgynevezett CDS-felárak az utóbbi másfél évben 250-ről 380 bázispont közelébe emelkedtek, tehát ezzel párhuzamos díjnövekedést kell feltételezni az önkormányzati szféránál is. A kockázatok kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az 550 milliárd forintot meghaladó kötvényállomány a települések adósságának csak mintegy felét teszi ki, összes adósságuk az ÁSZ tavaly év végi előzetes adatai szerint 1000 milliárd forint felett jár.
Elengedhetetlen a konszolidálás
A helyi önkormányzati rendszer finanszírozása évek óta megoldatlan, a helyhatóságok egy része éppen a hitelezés szigorítása miatt kényszerült kötvények kibocsátására – mutatott rá lapunk kérdésére Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: azok a települések, amelyek termelő beruházásokat finanszíroztak a kötvényekből, nincsenek bajban, hiszen a befektetett pénzek megtérülnek. Az viszont kérdéses, a megyei önkormányzatok hogyan lesznek képesek a tízmilliárdok törlesztésére.
A szektor konszolidációja ma már elkerülhetetlennek látszik, ebben a kormány közbelépésére, segítségére szorul az önkormányzatok nagy része – vélekedett. Hangsúlyozta: a települések nagy része helyes gazdálkodás mellett szembesül a súlyos pénzügyi nehézségekkel.
Főbb problémák
Az április végi 502,2 milliárd forintról csak a forintgyengülés következtében 564,8 milliárdra emelkedett az önkormányzatok által kibocsátott kötvények értékeA kötvények kibocsátása után adott türelmi idő hamarosan lejár
Az önkormányzatok zöme nem termelő beruházásra fordította a kötvénykibocsátásból származó összeget
Az államtól kapott költségvetési támogatás évről évre csökken
Elmaradnak a várakozásoktól az szja-bevételek
Szűk a mozgástér a saját bevétel növelésére
Már a befektetők is kockázatosnak ítélik ezeket a papírokat
Az 550 milliárd forintot meghaladó kötvényállomány a települések adósságának csak mintegy a fele
A kötvények kibocsátása után adott türelmi idő hamarosan lejár
Az önkormányzatok zöme nem termelő beruházásra fordította a kötvénykibocsátásból származó összeget
Az államtól kapott költségvetési támogatás évről évre csökken
Elmaradnak a várakozásoktól az szja-bevételek
Szűk a mozgástér a saját bevétel növelésére
Már a befektetők is kockázatosnak ítélik ezeket a papírokat
Az 550 milliárd forintot meghaladó kötvényállomány a települések adósságának csak mintegy a fele-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.