Tovább fokozódhat a verseny a távközlési piacon

– Mozgalmasan kezdődött az év a Magyar Telekom számára. Először is eladta a montenegrói leányvállalatában lévő részesedését a Deutsche Telekom érdekeltségébe tartozó horvát távközlési társaságnak. Miért fordítottak hátat a montenegrói piacnak?

– Amikor megvettük a Crnogorski Telekomot, a jelenlegihez képest egészen más volt a piaci helyzet, és a meglévő szinergiákat is nagyon kedvezően ki tudtuk használni. Idővel a montenegrói leányvállalatunk növekedési lehetőségei mérséklődtek, másfelől most inkább a magyarországi működésre fókuszálunk.

– Nem azért adta el a Magyar Telekom a napjainkban kevésbé sikeres montenegrói vállalatot, hogy az ne rontsa a magyar cég pénzügyi eredményét?

– Az igaz, hogy a montenegrói vállalat pénzügyi teljesítménye az utóbbi időben mérséklődött, de a Magyar Telekom csoport életében ez nem volt egy meghatározó pénzügyi tényező. Annyi változás történik itthon a piacokon, hogy a magyarországi működést kell előtérbe helyeznünk.

–Ezek szerint nem azért váltak meg a cégtől, mert az veszélyeztette volna a Telekom részvényenkénti 25 forintos osztalékfizetési tervét?

– Amikor a 25 forintos osztalékról döntöttünk, nem volt ez elsődleges tényező a gondolkodásunkban, hiszen a tranzakcióra 2017-ben került sor, ami nem számít bele a 2016-os eredményekbe. De az is igaz, hogy ez mindenképpen segíti az osztalékterv megvalósítását, hiszen a tranzakcióból befolyt árat az eladósodottságunk csökkentésére szeretnénk fordítani, ami hatással van az osztalékunkra.

– Térjünk át egy másik területre! Pénzügyi szempontból milyen éve volt a Telekomnak?

– Egyelőre csak arról beszélhetek, ami a harmadik negyedévi eredményekből látszódott. Ez pedig az, hogy már tavaly intenzívebb lett a szereplők közötti verseny, emellett pedig a hálózatok további építéséről szólt az elmúlt év. Két év alatt egymillió újabb háztartáshoz jutott el a nagy sebességű, széles sávú vezetékes hálózatunk, miközben a 4G infrastruktúrát is tovább építettük, ami így országosan már a lakosság 98 százaléka számára elérhető kültéren. A lakosság közel 30 százaléka részére még az ennél is gyorsabb 4G + hálózat is rendelkezésre áll. Jelenleg körülbelül másfél millió 4G-t használó ügyfelünk van, ami jelzi a szolgáltatás iránti jelentős érdeklődést.

– Milyen potenciált lát a rendszerintegráció területén?

– A rendszerintegrációhoz kapcsolódó bevételek erősen függenek a projektektől. A digitalizációra a vállalkozások és a közigazgatási szereplők részéről egyre növekvő igény mutatkozik. A szereplők egyre többet hajlandók ilyen célokra fordítani, és a bizalmuk is nagyobb ahhoz, hogy informatikai jellegű beruházásokba kezdjenek. Idén e téren további növekedésre lehet számítani, hisz a cégek az ilyen fejlesztéseikhez jelentős uniós erőforrásokhoz juthatnak. Az is látható, hogy számos olyan uniós pályázat jelenik meg, amelyen mi is indulni fogunk.

– Melyek lesznek az idei év nagy trendjei a távközlési piacon?

– Az egyik ilyen trend mindenképpen az 5G, vagyis az eddig ismertnél is gyorsabb sebességű mobilinternet, amely, bár az idén még nem kerül kereskedelmi forgalomba, de a szereplők figyelmét felkeltette.

– Kik vagy mik hajtják az 5G-fejlesztéseket? Az ügyfelek, a fejlesztők, a távközlési piac szereplői?

– Az 5G egy másik trenddel van szoros összefüggésben: a „dolgok internetével” (Internet of Things), ahol a használati tárgyak, eszközök nagy része szenzorokkal lesz ellátva, és ezeket hálózatba kapcsolják. Az okosórák és a már most is ismert okoseszközök mellett az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltató szektor újabb területein is megjelenik az internet. Már folynak a smart cityvel vagy az önjáró autókkal kapcsolatos fejlesztések, és amikor ezek a projektek megvalósulnak, egyszerre több milliárd eszköz kapcsolódik majd a széles sávú hálózatokhoz, ezért a jelenleginél nagyobb kapacitásra lesz szükség: ehhez elengedhetetlen az 5G. Az 5G gyorsasága ráadásul késleltetésmentes, vagyis valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, ami több precíziós eszköz távoli irányításában is kiemelt fontosságú.

– Mennyi idő kell Magyarországon az okosidők eljöveteléhez? Évtizedekre lesz szükség ehhez?

– Nem hiszem. Azt várom, hogy mindaz a technológiai fejlődés, amely más piacokon megfigyelhető lesz, Magyarországon is gyorsan, azokkal egy időben elterjed. Ráadásul ez kedvező hatással lesz a Magyarországon lévő különböző technológiai gyártócégek életére is.

– Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy mozgalmasan indult az év, és a folytatás is az volt. A hatóság jelentős büntetést szabott ki a Telekomra a „legnagyobb 4G hálózat” szlogenű kampánya miatt.

– Amit ebben a reklámban állítottunk, nemcsak valós volt (amint azt a Gazdasági Versenyhivatal határozata is kimondja), hanem ellenőrizhető és tárgyilagos is, így nem értünk egyet a GVH döntésével, és azt bíróságon támadjuk meg. Szerintem nemhogy árt, hanem inkább használ a versenynek az, hogy a szolgáltatók reklámjaikban korrektül összehasonlítják a szolgáltatásaikat; a GVH döntése praktikusan ezt lehetetlenítené el. A Telekom büszke a 4G-lefedettségi versenyben elért sikereire, és célja, hogy a hálózatfejlesztés eredményeiről a jövőben is korrektül tájékoztassa az ügyfeleket.

– A most futó reklámjukban pedig arra biztatják az ügyfeleket, hogy mindegy, milyen az előhívószámuk, hozzák a Telekomhoz. Már csak egymástól elvéve lehet növekedni?

– Szolgáltatásainkat minél több ügyfél számára szeretnénk nyújtani, ilyen egyszerű, ez a lényege a mostani kampánynak.

– Magyarországon 11 millió fölött van a SIM-kártyák száma. Van ebben még tartalék?

– Természetesen, hisz azt látjuk, hogy más piacokon sem állt meg a mobilpenetráció 100 százalékon, nem ritka az akár 140-150 százalékos penetráció sem. Vagyis nem csak más kárára lehet növekedni, az egész piac is bővíthető.

– Tehát arra sem számítanak, hogy a Digi nem harap majd a Telekomba?

– A Digi mobilpiacra való belépésével minden bizonnyal fokozódik majd a verseny. De amikor a harmadik mobilpiaci szereplő anno megjelent magyar piacon, az együtt járt a penetráció növekedésével is.

– De az 1999-ben történt, amikor a mobilpiac nem volt ilyen érett.

– Igen, de abban az időben csak hang- és SMS-szolgáltatást nyújtottunk, ma pedig a széles sávú szolgáltatások dominálnak, és ezek terén még vannak, sőt most jönnek csak az igazi lehetőségek.

– A Telekom a hálózat összetettsége szempontjából eddig egyedülálló szereplő volt, de a Diginek is lesz vezetékes és mobil-infrastruktúrája. Ezzel egy új fejezet kezdődik a magyarországi távközlésben?

–  Az mindig érdekes, mikor új szereplő lép be a piacra, úgyhogy szerintem egy izgalmas év elé nézünk. Ami viszont nem változik, az az, hogy olyan integráltságot, amit a Telekom kínál, egy versenytársunk sem hoz, így az új belépő sem.

– Mindezek eredményeként egy újabb, erősebb árversenyre készülhetnek az ügyfelek?

– A verseny és a versenyképesség nemcsak az árról szól, hanem a hálózatokról, azok minőségéről, elérhetőségéről és biztonságáról is. Egy független nemzetközi kutatás alapján a magyarországi 4G hálózatok letöltési sebesség tekintetében a harmadik helyen állnak a világon, csak Dél-Korea és Szingapúr előz meg bennünket.

– Az ügyfél mégis annak örül a legjobban, ha kevesebbet kell fizetnie a szolgáltatásért.

– Az ügyfelek annak örülnek, ha minőséget kapnak, ha ennek részeként például kompromisszummentesen internetezhetnek, valamint jó minőségű és elérhető a hálózat. Ez Magyarországon természetes, teszem hozzá, külföldön nem mindenhol. Ez pedig pénzbe kerül, milliárdokat költünk csak a hálózatunk fejlesztésére.

– A Diginek lesznek-e érezhető hatásai a Telekom pénzügyi teljesítményére?

– A pénzügyi teljesítményünket sok minden befolyásolja. Alapvetően optimista vagyok, és azt gondolom, hogy van elegendő mozgástér a további növekedéshez és ahhoz, hogy továbbra is egészséges állapotban maradjon az egész piac.

– A napokban évi egymilliárd forintos bevételen esett egymásnak a Telekom és a Vodafone. Mi ez, ha nem verseny a kis falatokért?

– Pontosabb megfogalmazás lenne, ha azt mondanánk, a Vodafone esett neki a teljes tendernek. A Telekom nyerte a közbeszerzést, teljesen jogszerűen kötött szerződést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal, így a Telekom az állami mobilszolgáltató. A Vodafone ezzel ellentétes állításai az ügyfelek és a közvélemény elbizonytalanítását, sőt megtévesztését szolgálják, ezért megtesszük a szükséges jogi lépéseket. Nemcsak jogsértőnek, hanem méltatlannak is gondoljuk azt a vádaskodást és hangzavart, amellyel szembesültünk az utóbbi hetekben. Szerintem ez távol áll a korrekt versenytől.

– Még sokan lehetnek, akik nem tudják megfizetni az internetet. Mikortól és milyen lesz a Telekom új alapcsomagja?

– A digitális alapcsomagnak még nem minden részlete ismert, de a Digitális Jólét Program keretében gőzerővel dolgoznak azon a szolgáltatók, hogy kialakítsák a megfelelő alapcsomagokat. A Telekom konkrét ajánlatáról természetesen időben tájékoztatjuk az ügyfeleinket.