Itt az igazság a magyar bérrobbanásról – ezért nem érzik sokan, hogy emelkedik a fizetésük
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Az valóban igaz, hogy ekörüli mértékben tudtak megállapodni a szakszervezetek a 2024-es bérfejlesztésekről, ugyanakkor én nem látom ezt a fajta bérrobbanást” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Januárban és februárban is a korábbi várakozásoknál erősebb bérdinamikáról adott számot a Központi Statisztikai Hivatal: mindkét hónapban meghaladta a 14 százalékos ütemet . Annak ellenére, hogy az év elején maximum 9-10 százalékos bérfejlesztést vártak a szakszervezetek és az elemzők, és a minimálbér tavaly decemberi emelése is kisebb dinamikát valószínűsített.
A szakszervezet vezetője ennek kapcsán rámutatott, hogy jó néhány vállalatnál még január elsejéhez, illetve a gazdasági év fordulójához igazították a bérfejlesztéseket, sőt van olyan munkáltató is, ahol ez csak június elsejével történik meg. Így, ha az emelés mértékét visszaosztjuk egész évre vonatkozóan, akkor szerinte az átlagos bérnövekedés nyilvánvalóan nem éri el a 14 százalékos ütemet.
Ezért sem gondolom, hogy bérrobbanásról lehet beszélni, ugyanaz a tendencia érvényesül hosszú évek óta, és ez alól a 2024-es év sem kivétel. Ahol van kollektív érdekvédelem és kollektív tárgyalás, ott van bérfejlesztés is. Ezek alapján gyakorlatilag a 8–15 százalékos sávban húzható meg a bérfejlesztések mértéke idén
– mondta Mészáros Melinda, hozzátéve, hogy ezt sok helyen kiegészíti a béren kívüli juttatások esetleges korrekciója. Ám szerinte a nagy munkáltatóknál ilyen korrekcióra nem kerülhetett sor, mert ott már tavaly elérték a plafont.
Megváltozott a cégek bérezési gyakorlata
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak arra hívta fel a figyelmet, hogy a 14 százalékos bérnövekedés egy átlagos érték, amelyet ha kibontunk, az látható, hogy valójában csak az oktatásban zajló bérrendezés nyomja fel béreket, a versenyszférában 12-13 százalékos az átlagos bérnövekedés, tehát nem általános a jelenség. Ez ez egyik oldal. A másik a közgazdász szerint, hogy ez sosem egy valós statisztika.
El kell felejteni, hogy januártól januárig béreznek a hazai vállalatok, ez lehet, hogy így működött 2000-ben vagy 2010 környékén, ma már biztosan nem
– vélekedik az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ennek oka, hogy egyre több az olyan cég Magyarországon, amely megvárja az előző évi eredményeket, illetve mérleget, és annak fényében, tavasszal dönt a bérfejlesztésről. Tehát szépen lassan átcsúsztunk abba, hogy mindenki március–április hónapban dönt az adott évi bérekről, azaz a következő 12 hónapról. Ez mára teljesen bevett gyakorlat például a bankszektorban.
A tavaszi hónapokban derül ki, hogy valójában idén mennyit kapnak a munkavállalók
Azaz, amit most látunk, még nem az idei, hanem a tavalyi bérdinamikát tükrözi, amikor a magas infláció miatt extrém béremeléseket hajtottak végre a cégek, ami még mindig hajtja felfelé a kereseteket.
Így majd márciusban és áprilisban, amikor ezek a bérnövelések bekerülnek a bázisba, és ehhez a bázishoz mérjük a friss béremeléseket, az elemző szerint akkor fogunk szembesülni azzal, hogy a vállalatok valójában csak 5–10 százalék közötti béremeléseket adnak a munkavállalóknak.
A Randstad munkaerő-toborzó cég közölt elemzése ugyancsak ezt támasztja alá, amelyből az derült ki, hogy a munkavállalók nagyjából négyötöde azzal lenne elégedett, ha legalább 11 százalékkal emelnék idén a fizetését. Ehhez képest a vállalatok egyötöde hajlandó 10 százalék fölötti emelést adni, több mint fele, 56 százalékuk pedig mindössze 6–10 százalékos bérnövelésben gondolkodik. Vagyis az elemző szerint ez is azt mutatja, hogy amikor majd a március–április havi statisztikai adatokat látjuk, akkor nagyon élénken fog lesüllyedni a bérdinamika a 10 százalék körüli szintre vagy alá. Ez már az a szint, amelyet a garantált bérminimum idei 10 százalékos növelése indokolna, a 4,5 millió foglalkoztatottból ugyanis 750 ezret érint közvetlenül a szakmunkás-minimálbér tavaly decemberi emelése.
Már a munkaerőpiac sem olyan feszes, mint korábban
A következő hónapokban már csak a lazább munkaerőpiac miatt sem várható, hogy erősödne a bérdinamika. Virovácz szerint ez azért probléma, mert a munkavállalók alkuereje is mérséklődik, azaz egyre kevésbé tudják kiharcolni maguknak a 10-15 százalékos béremelést, inkább az 5-10 százalék körüli, nemzetgazdasági átlag tűnik reálisnak.
Mészáros Melinda pedig azt is jelezte, hogy az autóipari cégeknél többéves megállapodásokat kötöttek, és 2025-ben már kisebb lesz az emelés mértéke. „Ott már nem lesz olyan szép szám, pont abban az átmeneti időszakban leszünk, amikor a termelés is alacsonyabb volumenben folyik majd ezeknél a vállalatoknál” – mondta a Liga Szakszervezet vezetője, aki szerint a foglalkoztatási garanciák biztosításának lesz nagyobb a szerepük.
