Az idei Black Friday slágertémája a túlárazás és a készlethiány. Már most látható, hogy komoly jogsértésekkel próbálnak vásárlókat csábítani a cégek.
K. O.
2019.11.22, 13:00
Megosztom a cikket
Már a péntek hajnali órákban felbolydult az internet népe, a Black Friday-es akcióknál ugyanis megint komoly sumákolásokra bukkantak a vásárlók.
Az idei szezon legnagyobb slágertémája újfent a túlárazás,
pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyértelműen leírja, mely pontok számítanak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak.
Tisztességtelennek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amikor a fogyasztó valamilyen okból nem a közölt mértékű árkedvezményben részesül, így nem valósul meg az ígért megtakarítás. Ez akkor állhat elő, ha
a vállalkozás nem teszi lehetővé az akció időtartama alatt a fogyasztók számára, hogy az ígért áron vásárolják meg az árut, vagyis az üzletben az előzőleg közöltnél magasabb árat kell fizetni.
A közölt „eredeti”, magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás.
A magasabb árat ugyan alkalmazta korábban a vállalkozás, de az akciót közvetlenül megelőző időszakban az nem érvényesült, vagy csak kivételesen, illetve átmeneti jelleggel (pl. ésszerűtlenül rövid ideig) érvényesült, vagyis nem minősíthető az akciót megelőző időszak jellemző árának.
Ezen pontok szinte valamennyi vállalkozásnál sérülnek a Black Friday idején, azonban a vásárlók meglehetősen éberen figyelik az internetes oldalakat. Nézzünk egy példát: az eMAG egész héten hirdette a Lenovo Tab E10 (TB-X104L) LTE tabletet. Az akció szerint 52 990 forint helyett 29 990 forintért lehetett (volna) megvásárolni a terméket.
Fotó: eMAG
Ám a táblagép már a Black Friday akció indulásának pillanatában nem volt elérhető, „nincs készleten” feliratot lehetett látni a képnél. Érdekességképpen megmutatjuk, hogy a hajnali órákban még az árukeresőn is az eredeti, 52 990 forintos árat lehetett látni:
Fotó: Árukereső
Néhány órányi „nincs készleten” státusz után újra elérhetővé vált a termék, azonban az új akciónak már köze nem volt az eredetihez.
Fotó: eMAG
Ennek alapján az eMAG máris kétféle tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt számíthat büntetésre. A GVH arról számolt be a VG.hu-nak, hogy a vállalkozás nem csak azzal meríti ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát, hogy feltolja a termék árát (azaz nem, hogy az akció ára, de még az eredeti ár is magasabb lett), hanem azzal is, hogy nem elérhető a meghirdetett termék.
Cikkünk megjelenését követően az eMAG az alábbi reakciót közölte a VG.hu-val:
„Megvizsgáltuk a cikkben említett esetet és a Black Friday hirdetésben feltüntetett termék specifikációja (Lenovo Tab E10 (TB-X104L) LTE tablet, 10.1„ HD IPS) különbözik az önök által kivágott képen látható terméktől. Az említett termékből 200 darab volt készleten, ez a mennyiség a promóció reggeli indulását követő első percben elfogyott. Annak ellenére, hogy a képernyőfotón látható termék neve ugyanaz, a termékadatlapon is megtalálható specifikációban látszik, hogy különböző a hardware specifikációjuk (nagyobb memória). A Black Friday az év legjobban várt kereskedelmi eseménye, ennek köszönhetően néhány termék rendkívül gyorsan elfogy. Ebben az évben 700 000 termékre volt akciós ajánlatunk, amelyek közül rengeteg továbbra is, a nap végéig elérhető.”
Fotó: eMAG
A túlárazás és a készlethiány amúgy is jellemző a Black Friday napokra. Ezt a vásárlók közlik is az adott vállalkozással.
A GVH beszámolója szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a megtévesztés nemcsak pénzbüntetéssel jár, hanem a jogsértéstől való eltiltással is. A versenyhivatal sajtóosztálya arról tájékoztatta a VG.hu-t, hogy korábbi jogsértő esetek miatt
az Extreme Digitalt a szervezet már elmarasztalta és meg is bírságolta, míg az Alza elleni versenyfelügyeleti eljárás még tart.
Forrás: AFP / GABRIEL BOUYS
A versenyhivatal honlapján elérhető a bírság meghatározásának módszere is. Eszerint számításba kerül a jogsértés fajtája, az adott ügyben releváns verseny-dimenziók érintettsége, a jogsértő(k) (együttes) piaci részesedése, valamit további szempontok, úgymint egyéb piaci erő tényező, a termék jellege és a tovagyűrűző hatás. A visszaeső vállalkozások természetesen komolyabb szankciókra számíthatnak.
A GVH szerint annak ellenére, hogy a kereskedelmi szereplők egy táblázat alapján nagyjából ki tudják számítani, hogy egyes jogsértés(ek) esetén mekkora büntetésre számíthatnak, egy tisztességes vállalkozásnak nem igazán éri meg matekozni a büntetésekkel, ugyanis jogsértés(ek) esetén az árbevétel 10 százalékára is büntetheti a versenyhivatal a vállalkozást: azaz ha egy alapvetően 160 ezer forintos tv-t feláraz az áruház 200 ezerre, melyet később akciósan 168 ezerért akar adni, a 200 ezer forint 10 százalékát elveszi a GVH. Amennyiben tehát az áruház mondjuk 150 darab raktáron lévő televíziót áraz fel ilyen módon, a versenyhivatal 150x10 százalékot ró ki büntetésként.
A VG.hu kérdésére válaszolva a Gazdasági Versenyhivatal arról számolt be, hogy hasonlóan nagy büntetéseket szoktak kiróni a nyári last minute utazások kapcsán az utazási irodákra, illetve az emelt áron eladott gyógyszereket is árgus szemekkel figyelik, ugyanis súlyosbító tényezőnek számít, ha a célcsoport – tehát az idős vagy beteg emberek – könnyen megtéveszthető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
