késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Gyökerestül átalakul az EU klímapolitikája
Az Európai Unió országai kedden véglegesen jóváhagyták az európai szén-dioxid-piac eddigi legnagyobb átalakítását, amely drágábbá teszi a környezetszennyezést, és hatékonyabb fegyvereket ad a tagállamok kezébe a klímaváltozás elleni harcban – írta a Reuters.
A világ legelső, Európában elindított szén-dioxid-kereskedelmi rendszer 2005 óta arra kényszeríti az erőművek és a gyárak működtetőit, hogy ipari mennyiségű kibocsátás esetén engedélyeket vásároljanak. Ez a stratégia 43 százalékkal csökkentette az érintett ágazatok CO2-kibocsátását, és forrást biztosított a klímavédelmi akciók számára.
Az unió legtöbb tagállama pedig kedden jóváhagyta azt a megállapodást, amelynek célja a rendszer reformja, hogy 2030-ig a 2005-ös szinthez képest 62 százalékkal csökkenjen a kibocsátás, ami egy újabb lépés az EU zéró-emissziós célja irányába.
A közel két évig tartó tárgyalások után az országok jóváhagyása azt jelenti, hogy a politika mostantól törvényerőre emelkedik. Az Európai Parlament már a múlt héten rábólintott a megállapodásra. A 27 uniós tagállam közül 23 szavazott a reform mellett – Magyarország és Lengyelország ellenezte, míg Belgium és Bulgária tartózkodott.
Lengyelország, amely korábban a szén-dioxid-piac felfüggesztését vagy árkorlátozását követelte az ipar terheinek enyhítése érdekében, azt mondta, hogy az EU éghajlat-politikája irreális célokat tűzött ki.
A reform a tervek szerint megemeli a környezetszennyezés költségeit olyan ágazatokban, mint a cementgyártás, a légi közlekedés és a hajózás, miközben a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek eladásából több milliárd eurós bevételre tesz szert, amelyet a nemzeti kormányok zöldberuházásokra fordíthatnak.
A nehézipar 2034-ig elveszíti a jelenleg ingyenesen kapott CO2-engedélyeket, míg a légitársaságok 2026-tól elveszítik a sajátjaikat, ami magasabb költségeknek teszi ki őket. A hajók kibocsátása 2024-től kerül be a rendszerbe.
Az országok emellett jóváhagyták az EU politikáját, amely szerint 2026-tól fokozatosan kivetnek egy adót a nagy szén-dioxid-kibocsátású termékek behozatalára, amely az acélra, cementre, alumíniumra, műtrágyára, villamos energiára és hidrogénre vonatkozik.
A CO2-határilleték célja, hogy az uniós iparágak és a külföldi versenytársak egyenlő feltételek mellett működjenek, és elkerüljék, hogy az európai gyártók kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályokkal rendelkező régiókba települjenek át.
Az uniós szén-dioxid-kibocsátási engedélyek ára az elmúlt években az egekbe szökött, ami a reformokra várásnak tudható be. A kvótákkal kedden tonnánként 88 euró körüli áron kereskedtek, a jegyzések több mint háromszorosukra emelkedtek 2020 eleje óta.
Az EU tagállamai továbbá támogatták azt a tervet is, hogy 2027-ben új uniós szén-dioxid-piacot indítsanak, amely a személygépkocsikban és épületekben használt üzemanyagokból származó kibocsátásokra terjedne ki, valamint egy 86,7 milliárd eurós uniós alapot is nyitnának a költségek által érintett fogyasztók támogatására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.