A Covid visszalő: lejár a járványkötvény, és az EU belemerül az adósságba

Voltak, akik rossz álomként élték meg, hogy az Európai Unió közös adósságot vállal a Covid-világjárvány okozta gazdasági problémák kezelésére. Az elmúlt években a kötvények kibocsátásából származó pénzeket jólesően csak költeni kellett, a hideglelés azonban hamar visszatért. Már az idén megválasztott Európai Bizottságnak, a régi-új elnök Ursula von der Leyen vezetésével, el kell gondolkodnia, mit kezdjen ezzel az adóssággal. A visszafizetés 2028-ban kezdődik, de a vita máris megkezdődött, miközben az unió egy háború magára vállalt terheit és a botladozó zöldátalakulás költségeit nyögi.

Az uniós kötvények kibocsátása útján a helyreállításra közösen vállalt hitelek mintegy 350 milliárd euróra rúgnak (vagyis mai árfolyamon mintegy 138 ezermilliárd forintra).

A közbölcsesség szerint ha eladósodnak a háztartások, az bajt hozhat, ha a nekik munkát adó vállalatok is, az még nagyobbat, ha az állam is, még annál is nagyobbat. A precedens nélküli uniós hitelfelvétel ehhez tett hozzá még egy kockázati szintet. Hiszen ha hitelt veszel fel, olyan pénzt költesz, amit nem kell az épp folyó költségvetésedből kigazdálkodnod, és ha a visszafizetés évek múlva következik, az még nagyobb könnyebbség. Ha pedig egyszer megtetted, kísértést jelent – rosszabb esetben kényszert –, hogy újra ehhez az eszközhöz folyamodj, például a korábbi hitelt újabból fizesd vissza.

Az EU-val éppen ez történik. Eddig a pontig el kellett jutni, pont ezért 

Végül mégis mindenki belement. (Más kérdés, hogy például Magyarországgal az történt, hogy – bár mindenki egyetértett: a világjárvány kárait segíteni kell fedezni – más címen hatalmas pénzeket vontak el tőle, miközben a felvett hitel számára ugyanúgy ketyeg, mint a többieknek.)

A megoldásra Mario Draghi volt olasz kormányfő, az Európai Központi Bank korábbi elnöke tett javaslatot, aki a minap tette le az asztalra 400 oldalas jelentését az unió helyzetéről, amely megállapítja, hogy ez EU versenyképessége súlyosan hanyatlik, mely megállapítással az EU-elnök Magyarország miniszterelnöke is egyetért, és ami elméletben nem teszi könnyebbé a hitelek visszafizetését hosszabb távon. Az azonnali költségek fedezésére szolgáló bevételek megszerzését sem.

Amikor 2028-ban, a következő EU-költségvetési ciklus kezdetén el kell kezdeni visszafizetni az adósságot, éves szinten ez 30 milliárd euró költséget fog jelenteni az uniónak (azaz 12 ezermilliárd forintot) – írta európai bizottsági bennfentesek becsléseire hivatkozva a brit Financial Times (FT).

Vagy a költségvetésből szorítjuk ki – vagy felveszünk újabb hitelt

Ha nem szerzünk pluszbevételt, az adósságot úgy fizethetjük ki, hogy lefaragjuk más kiadásainkból – másra, amire kellene, kevesebbet költünk –, vagy újabb hitelt veszünk fel a fedezésére.

A 2028–2034-es EU-költségvetést az előre vállalt kötelezettségek-ígéretek miatt máris rengeteg kiadás terheli. Ezek és a hiteltörlesztés azzal is fedezhető lenne, ha az uniós tagok többet fizetnek be a közös kasszába, ez azonban, ahogy a kiadások lefaragása is, sokkot okozna a tagállamoknak – mondta egy név nélkül az FT-nek nyilatkozó EU-hivatalnok.

Draghi – aki szerint az EU-t évi 800 milliárd eurós beruházási deficit húzza vissza – nem is erre tett javaslatot, hanem arra, hogy az EU csúsztassa el az adósság visszafizetését. Az adósság továbbgörgetésének „tökéletesen van értelme” – vélte egy másik névtelen EU-hivatalnok.

Ezzel – hogy ne az adósság megszüntetése legyen a cél – nyilván sokan egyetértenek, mások azonban nem, azaz nagyon heves vita várható, mert a döntéshez a jelenlegi szabályok szerint mind a 27 tagállam egyetértésére szükség van.

– mondta az FT-nek egy másik névtelen, hozzátéve, hogy ez a megoldás növelné az unió kamatköltségeit, és kérdőjeleket vetne fel az EU mint adós hitelességét illetően is.

A NextGenerationEU program keretében a tagállamok 96,4 milliárd euró hitelt kaptak, ezt nekik maguknak kell visszafizetniük 2031-től. Támogatások formájában eddig 171 milliárdot folyósított Brüsszel, és ez az összeg 357 milliárdig nőhet, ahogy indulnak a programok. Ez utóbbi az a pénz, amelyet az EU-költségvetésből kellene kifizetni kamatostul 2028 és 2058 között, ha nem történik meg a javasolt későbbre görgetés, azaz újabb hitelfelvétel. 

A bizottság egy szóvivője szerint a döntés az EU hosszú távú költségvetésének vitájában születik majd meg. Ezek a kérdések akár már most, Budapesten szóba kerülhetnek az EU döntéshozóinak körében, habár formálisan nincsenek napirenden az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek és jegybankelnökök pénteken és szombaton a magyar fővárosban zajló találkozóján.