Az irány biztos, a mérték kérdés: minden befektetést alapjában befolyásolhat a szerdai amerikai döntés

A befektetői és az elemzői várakozásokat, illetve az amerikai makroadatokat látva teljesen biztosak lehetünk benne, hogy az amerikai jegybank szerdán megkezdi régóta várt kamatcsökkentési dömpingjét, levegőhöz engedve ezzel a világ legnagyobb gazdaságát, mely elmúlt időszakban már nem robusztus lendületéről volt ismert a befektetők körében. A kérdés csak az, 25 vagy 50 bázispontos enyhítés mellett dönt a Jerome Powell vezette monetáris tanács – a vágás mértékének üzenete, és jó eséllyel piacokra kifejtett hatása is más lenne, ugyanakkor persze az is fontos, milyen szavakkal kíséri majd a Fed elnöke a kamatcsökkentésről szóló bejelentést.

Minden adottnak tűnik a Fed első kamatvágásához

Az amerikai jegybank által követett gazdasági mutatók már meggyőzően abba az irányba mutatnak, hogy nyitottá vált az út a hitelfelvétel költségeinek csökkentése előtt, a pesszimisták viszont akár azt is mondhatnák, hogy a túlzott szigor most már kényszerhelyzetbe hozta Powelléket – ez utóbbi álláspontot a nem mezőgazdasági foglalkoztatottságának számának alakulását látva lehet védeni, itt ugyanis hatalmas növekedés-visszaesésről szólnak a számok, amik egy, a vártnál lényegesen gyengébb munkaerőpiacot sejtetnek a világ legnagyobb gazdasága mögött.

Az érem másik oldala az inflációs pálya háza táján keresendő: 

• mind a Fed által szorosan követett PCE, 
• mind a piacok által preferált CPI pénzromlási mutatók 

azt mutatják, a pénzromlás mértéke most már valóban a 2 százalékos jegybanki célsáv környékére süllyedt, ami szintén azt jelzi a döntéshozók számára, hogy az elmúlt másfél év példátlan monetáris szigora elérte célját – igaz, teljes győzelmet, legalábbis szavakban, még egy jó ideig biztos nem hirdetnek majd Powellék az áremelkedés felett.

A piaci tétek alakulása azt mutatja, ebben a kérdésben teljes a bizonytalanság a befektetők körében: a CME adatai szerint jelenleg 59 százalék az 50 pontos vágás valószínűsége, míg a korábban egyértelműen elképzelhetőbbnek vélt 25 bázispontos nyesés mellett most csak 41 százaléknyi tét foglal állást. De hasonlóan felemás a profik véleménye is: a JPMorgan egyértelműen 50 pontos vágást vár továbbra is, de a befektetési bankok többsége a 25 bázispontos csökkentés mellett teszi le voksát.

Azt persze nehéz előre megtippelni, hogy a piacok melyik forgatókönyvre pontosan hogyan reagálnának, éppen ezért lesz most kiemelten fontos, hogy Powell döntést követő beszédében mivel indokolja a döntést – főleg, ha az végül fél százalékról szól majd. A nagyobb vágás ugyanis megrémítheti a befektetőket, előtérbe hozva ezzel az esetleges recessziós félelmeket, ez pedig nemcsak a tengerentúli tőzsdék számára lenne kellemetlen fejlemény, de jó eséllyel a világ többi részvénypiacára is, a dollárról nem is beszélve.

Az amerikai kamatvágásnak a forint alapvetően örülhet

Ha most a vágás mértéke körüli bizonytalanságtól eltekintünk, azt mondhatjuk, az a tény, hogy a Fed elkezdi enyhíteni saját kamatkörnyezetét, mindenféleképpen jó hírt jelent a feltörekvő piacoknak, így hazánknak is. Az amerikai monetáris szigor csökkenése ugyanis azt jelenti, a kisebb jegybankok a saját devizáik túlzott dollárral szembeni elértéktelenedésének veszélye nélkül tehetik könnyebbé saját gazdaságuk számára a kölcsönfelvételt, ami egyértelműen jó hír, 

Az viszont mindenképpen nehezíti majd a befektetők kamatpálya-várakozásának hosszabb távú kialakítását, hogy az amerikaiak novemberben elnököt választanak, a két jelölt várható fiskális politikája pedig lényegi eltérést mutat – ezekre pedig egyértelműen eltérő monetáris politikai reakciókra lesz majd szükség, a kellő utat pedig egészen az új elnök személyének eldőléséig nem tudják kialakítani a Fed jegybankárai.

Az enyhülő amerikai alapkamat tendenciózusan a forint számára viszont mindenképpen jó hír, mivel a dollár kamattámaszának csökkenésével enyhül a zöldhasú vonzereje is, ami teret enged a feltörekvő devizák számára a felülteljesítésre. Feltéve persze hogy az adott regionális jegybank nem nyitja túl nagyra a kamatkülönbözetet saját szigorának túlzott enyhítésével: könnyű dolga tehát továbbra sem lesz sem az MNB-nek, sem a kisebb jegybankoknak.

Abban, hogy a Fed vágási csörtéje újabb magasságokba segítheti-e az idén már egyébként is nagy futamot lebonyolító amerikai piacokat, megoszlik az elemzők véleménye: sokan pozitív fejleményként tekintenek rá, Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője viszont például nemrég a VG Arbitrázs című podcastjében 

mivel szerinte az idei csúcsok mögött már a kamatvágási várakozások által megelőlegezett piaci optimizmus állt, így a kamatcsökkentés ténye már a profitrealizálás időszakát hozhatja el, nem pedig a további menetelését.

Amiben viszont viszonylagos egyetértés van az elemzők között, az az, hogy az árupiacok minden bizonnyal haszonélvezői lesznek majd az enyhítési dömpingnek. A Reutersnek nyilatkozó szakértők kiemelték: a nemesfémek és a fontosabb ipari alapanyagokként felhasznált fémek más és más okból ugyan, de rendre felfutnak a kamatvágási időszakok beköszöntével.

a ipari fémek pedig azért, mert a csökkenő hitelfelvételi költségek felpörgetik a gazdaságot, ami az iparfémek iránti kereslet növekedésben csúcsosodik ki. Az elemezők ugyanakkor figyelmeztetnek: az arany egy ideje már történelmi árfolyamcsúcsa környékén stagnál, így a további felfutás ténye bizonytalanabbnak tekinthető, mint általában.