Három év alatt 110 milliárd eurót kap Görögország

Athén a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval kötött megállapodást erről, az egyezség részeként egy jelentős reform- és takarékossági programot is véghezvisz.

Juncker bejelentette, hogy a miniszterek úgy döntöttek, aktiválják a Görögország segítésére kidolgozott mechanizmust. Hangoztatta, hogy a támogatásban a februári EU-csúcsértekezleten bejelentett feltételek alapján egyeztek meg.

A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót - kétoldalú alapon - az euróövezet más országai nyújtják, míg az IMF részesedése 30 milliárd euró.

Az első részlet még május 19. Görögország következő jelentős törlesztési határideje előtt rendelkezésre áll - tette hozzá a luxemburgi miniszterelnök.

Nyilatkozatukban a miniszterek aláhúzták: bíznak abban, hogy az ambiciózus görög pénzügyi kiigazítási program, és a kilátásba helyezett, átfogó szerkezeti reformok stabilizálják az ország gazdasági helyzetét, ezáltal visszaállítják a bizalmat, és segítenek megőrizni az euróövezet pénzügyi stabilitását is.

Juncker leszögezte azt is, hogy a hitelprogram végrehajtása feltételes, azaz teljes egészében a görög vállalások teljesítésétől függ.

Az IMF és az EU illetékesei, valamint a görög kormány képviselői gyors tárgyalássorozat után állapodtak meg a támogatásban. A gyorsaság annak is köszönhető volt, hogy uniós részről már korábban kidolgozták a támogatás mechanizmusát, valamint feltételeit.

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a megállapodást Athénban már délelőtt bejelentve - de annak részleteit nem ismertetve - elmondta: azért van szükség a hitelre, mert fennállt a veszély, hogy a probléma továbbterjed, még nehezebb helyzetbe hozza Görögországot, sőt az euróövezet más államait is. A megállapodás - mind mondta - "lélegzethez és időhöz juttatja Görögországot a szükséges és jelentős reformok végrehajtására".

Juncker az euróövezet többi állama nevében úgy fogalmazott, hogy a csoport eleget tett Athén hitelhez jutásra vonatkozó kérelmének.

Christine Lagarde francia pénzügyminiszter a találkozó után azt hangoztatta, minden más euróövezeti ország más helyzetben van, mint Görögország, amely éveken át átkozmetikázta az EU-nak átadott statisztikákat, és ezzel jelentős mértékben eljátszotta a nemzetközi bizalmat.

A most bejelentett hitelek elindításához az euróövezeti országok egy részében parlamenti felhatalmazás is kell. Ezt a kormányok várhatóan a jövő héten kapják meg, és ezt követően kerülhet sor a hitelek lehívására.

Jean-Claude Juncker azt is közölte, hogy rendkívüli találkozót tartanak jövő pénteken az euróövezetet alkotó országok állam- és kormányfői. 

A megbeszélést Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke hívta össze az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek Görögországgal foglalkozó vasárnapi különtalálkozója után.

A csúcsértekezlet célja, hogy szélesebb összefüggésben is értékelje a görög válság tapasztalatait - mondta Juncker.