Donald Trump győzelme az amerikai választásokon, amelynek során a republikánusok megszerezték a szenátus és a képviselőház irányítását is, néhány jelentős ármozgást eredményezett. Míg Trump várható vállalkozásbarát politikája a részvényeket rekordmagasságba repítette, addig a kötvénypiac kevésbé lelkesen reagált, amint a hozamok az államadósság várható megnövekedése miatt megemelkedtek.
Az amerikai dollár árfolyama eközben elérte egyéves csúcsát, majd visszafogta az emelkedést, és szinte változatlan maradt a hét végén. A kezdeti emelkedés az Egyesült Államok gazdaságába vetett bizalmat és az amerikai eszközök iránti keresletet tükrözte, valamint a központi bankok politikája közti lehetséges eltérést, mivel a Fed úgy dönthet, hogy lassítja a kamatcsökkentési ütemet. Eközben más nagyobb központi bankok várhatóan folytatják a kamatcsökkentést.
Az erősebb dollár kezdetben hozzájárult a nyersanyagszektor átfogó gyengüléséhez. A piac attól tart, hogy a kongresszus Trump vezette többsége 10 százalékos vámot vezet be minden országra, ezen belül egyes nemzetekre akár 60 százalékos is lehet az új vám. Ehhez jön, hogy potenciálisan visszavonja a 2020-ban Kínának megadott Állandó Normális Kereskedelmi Kapcsolatok (PNTR) státuszát, amely azóta az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági kapcsolatok sarokköve volt. Ez a lépés aggodalmat keltett a piacokon, mivel a kereskedelmi feszültségek és gazdasági zavarok új hullámát válthatja ki.
Az árucikkeken belül elsősorban a fémek piacán jelent nagy kockázatot,
árfolyama szenvedte a legnagyobb veszteségeket.
Esett az arany is a gyorsuló dollárerősödéssel párhuzamos technikai eladások közepette. Unciánkénti árfolyama 2710 dollár körüli támasz/ellenállás alá süllyedt, mielőtt az 50 napos mozgóátlag – jelenleg 2644 dollár – előtt új erőre talált volna. Ez a korrekció továbbra is gyengének számít az erős emelkedő trend mellett, és amíg a 2600 dolláros támaszt nem tudja letörni a sárga fém, addig a bikák erejét nem lehet kétségbe vonni.
Az energiaszektor emelkedett a héten, amint a választások utáni kezdeti esés megfordult. Ezt azonban ellensúlyozta Kína új gazdaságélénkítő intézkedéseinek elmaradása. Tekintettel az ellentétes erők jelenlegi összetételére, a Brent valószínűleg a 70–80 dollár közt, a WTI a 65–75 dolláros sávban maradhat.
Az Iránnal és Venezuelával szembeni esetleges újabb szankciók, illetve a Hamász és a Hezbollah, valamint Izrael közötti konfliktus miatti geopolitikai kockázatok – a Trump győzelmétől esetleg még jobban felbátorodó Netanjahu – emelhetik az olaj árfolyamát az elkövetkező hetekben.
A lefelé mutató tényezők közé tartozik a jegybanki kamatlábak miatti erős dollár, a 2025-re várható lassú keresleti kilátások és a növekvő amerikai készletek. Az OPEC+ termelésnövelési vitái és az amerikai kitermelés esetleges fellendülése szintén fékezhetik a bikákat. Az Egyesült Államok nyersolajtermelése azonban valószínűleg csak akkor növekszik majd, ha az amerikai olajkitermelők profitot látnak, és a jelenleg alacsony árak nagyon korlátozott ösztönzést jelentenek a termelés további bővítésére.
Ezt szem előtt tartva nagyobb lehetőséget látunk a földgázban, mivel az erős globális kereslet egyre vonzóbbá teszi az olcsó amerikai földgázt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.