Az első negyedéves adat minden számítás szerint csúnya lesz: a hiány eléri majd a tervezett 50 százalékát, ami csak azért tekinthető normálisnak, mert csoda volna, ha nem így lenne. A bevételek az év második felében érkeznek, miközben nagyobbak a kiadások az év elején – ezért az volna a meglepetés, ha március végén ne alakulna ki legalább 4-500 milliárdos hiány (az év végi terv 877 milliárd).
Az inflációban sem várható nagy meglepetés. A februári mínusz egy százalékot követően az OTP Bank előrejelzése szerint -0,5/-0,6 százalék lehetett márciusban az infláció, ami – mint Dunai Gábor, elemző elmondta – megegyezik az MNB negyedéves előrejelzéséből számítható értékkel. A szakérő szerint a maginflációs komponens vélhetően nem módosult érdemben az egy hónappal korábbi egy százalékról. Dunai szerint a hazai fogyasztói áralakulással kapcsolatban a beérkező adat megerősítheti azt a képet, hogy a külső dezinflációs hatások (nyersanyag ársokk, rekord-alacsony importált infláció) mellett 2014 utolsó hónapjaitól változott a hazai gazdasági szereplők inflációs érzékelése, és ez hosszabb távon is a korábbinál visszafogottabb áremelési és bérezési gyakorlat felé mutat. Az OTP Bank elemzője az mondja, hogy a külső kínálati sokkok hatása csak az idei év második felében kezdhet enyhülni, ezzel együtt 2015 egészében stagnáló árszínvonalra (0 százalékos inflációra) számítanak. Jövőre azonban –a sokkok a bázisból való kiesését követően – az árindex gyorsan 2 százalék fölé emelkedik majd, ám attól a pénzintézet szakértője nem tart, hogy az emelkedés nem áll meg, vagyis az ütem a belátható jövőben a jegybanki 3 százalékos cél fölé kerülne.
A szerdai adatokban inkább a növekedési számok lehetnek kérdőjelesek, a februári ipari és külkereskedelmi statisztikák esetében a legfontosabb kérdés, hogy folytatódik-e az októbert követően indult felívelő trend. De azt is érdemes figyelni, hogy hogy az export és az ipar export értékesítései mellett az ipar hazai eladásaival és az importtal kapcsolatban is látjuk-e majd gyorsulás jelét.
Közben a kiskereskedelmi forgalom növekedésének folytatása is kérdés: az üzemanyagok nélküli eladások az immár két éve tartó emelkedő trendnek köszönhetően majdnem elérték a 2008 őszi szintet. A gyors bővülésben (a januári év/év index 8,2 százalék volt) a ruházati termékek kereskedelmében látható „technikai gyarapodás” is szerepet játszik ugyan (olyan kereslet jelenik meg a statisztikában, ami eddig is létezett, de nem volt látható), de a bank elemzője szerint döntően a háztartások bővülő fogyasztásának köszönhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.