A gyorsulás jelét kell majd keresni

Egyetlen napon jelenik meg a hét összes fontos makrogazdasági adata: szerdán a márciusi inflációs számok mellett látnak napvilágot a februári kereskedelmi és ipari adatok, a második havi külkereskedelmi egyenleg számai, de kedden közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás legfrissebb, márciusi adatait is.

Az első negyedéves adat minden számítás szerint csúnya lesz: a hiány eléri majd a tervezett 50 százalékát, ami csak azért tekinthető normálisnak, mert csoda volna, ha nem így lenne. A bevételek az év második felében érkeznek, miközben nagyobbak a kiadások az év elején – ezért az volna a meglepetés, ha március végén ne alakulna ki legalább 4-500 milliárdos hiány (az év végi terv 877 milliárd).

Az inflációban sem várható nagy meglepetés. A februári mínusz egy százalékot követően az OTP Bank előrejelzése szerint -0,5/-0,6 százalék lehetett márciusban az infláció, ami – mint Dunai Gábor, elemző elmondta – megegyezik az MNB negyedéves előrejelzéséből számítható értékkel. A szakérő szerint a maginflációs komponens vélhetően nem módosult érdemben az egy hónappal korábbi egy százalékról. Dunai szerint a hazai fogyasztói áralakulással kapcsolatban a beérkező adat megerősítheti azt a képet, hogy a külső dezinflációs hatások (nyersanyag ársokk, rekord-alacsony importált infláció) mellett 2014 utolsó hónapjaitól változott a hazai gazdasági szereplők inflációs érzékelése, és ez hosszabb távon is a korábbinál visszafogottabb áremelési és bérezési gyakorlat felé mutat. Az OTP Bank elemzője az mondja, hogy a külső kínálati sokkok hatása csak az idei év második felében kezdhet enyhülni, ezzel együtt 2015 egészében stagnáló árszínvonalra (0 százalékos inflációra) számítanak. Jövőre azonban –a sokkok a bázisból való kiesését követően – az árindex gyorsan 2 százalék fölé emelkedik majd, ám attól a pénzintézet szakértője nem tart, hogy az emelkedés nem áll meg, vagyis az ütem a belátható jövőben a jegybanki 3 százalékos cél fölé kerülne.

A szerdai adatokban inkább a növekedési számok lehetnek kérdőjelesek, a februári ipari és külkereskedelmi statisztikák esetében a legfontosabb kérdés, hogy folytatódik-e az októbert követően indult felívelő trend. De azt is érdemes figyelni, hogy hogy az export és az ipar export értékesítései mellett az ipar hazai eladásaival és az importtal kapcsolatban is látjuk-e majd gyorsulás jelét.

Közben a kiskereskedelmi forgalom növekedésének folytatása is kérdés: az üzemanyagok nélküli eladások az immár két éve tartó emelkedő trendnek köszönhetően majdnem elérték a 2008 őszi szintet. A gyors bővülésben (a januári év/év index 8,2 százalék volt) a ruházati termékek kereskedelmében látható „technikai gyarapodás” is szerepet játszik ugyan (olyan kereslet jelenik meg a statisztikában, ami eddig is létezett, de nem volt látható), de a bank elemzője szerint döntően a háztartások bővülő fogyasztásának köszönhető.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.