Fehérítő programra tette be a gazdaságot az adócsökkentés

Óriási eredményeket értünk el, bevált a kormány adópolitikája, amely 2010 óta az adócsökkentésre, a családok támogatására és a gazdaság fehérítésére épül – jelentette ki a VG megkeresésére Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára azt követően nyilatkozott lapunknak, hogy az Országgyűlés utolsó idei ülésén a kormánypárti képviselők szavazataival döntöttek minden idők legnagyobb magyarországi adócsökkentéséről, amely január 1-jén lép életbe. Kiemelte: a baloldal ezúttal sem szavazta meg az adócsökkentéseket, kivonult az ülésteremből. 

„Az 1500 milliárd forintos csökkenés úgy valósul meg, hogy hatszázmilliárd forint kerül vissza a gyermeket nevelő szülőkhöz az idén befizetett személyi jövedelemadójukból, nagyjából ugyanennyit jelent a vállalkozások munkáltatói adóterheinek négy százalékpontos mérséklése, amellyel a minimálbér-emelést és a versenyszféra béremeléseit ösztönözzük. Körülbelül 140 milliárd forint a 25 év alattiak szja-mentessége, valamint 150 milliárd forint a kis- és középvállalkozások kedvezménye, amely alapján legfeljebb 1 százalék lehet a helyi iparűzési adó mértéke” – sorolta Izer Norbert. Az adóváltozások fontos részének nevezte továbbá, hogy a törvény az ideihez hasonlóan megtiltja a helyi vagy települési adó növelését, esetleg új adónem bevezetését.

Kiemelte, hogy a kormány adópolitikája elvszerű és konzekvens, mert kiszámítható, tervezhető és fenntartható adócsökkentést hajt végre évről évre, a jövedelmet terhelő adók 2010 óta folyamatosan mérséklődnek. A 9 százalékos társasági adó a legalacsonyabb az Európai Unióban, a személyijövedelemadó-mértékek uniós versenyében pedig a harmadikok vagyunk. A munkáltatói adó is jelentősen csökkent, ha a szakképzési hozzájárulást is belekalkuláljuk, akkor a 2009-es 33,5 százalékról változott 13 százalékra a bérre rakódó munkáltatói teher. Az államtitkár kiemelte, a munkát terhelő adók csökkentésében nemzetközi összehasonlításban dobogós Magyarország, az elmúlt hat évet összegezve pedig listavezető, miközben olyan versenyképes adórendszer valósult meg, amely hosszú távon garantálja a gazdaság növekedését.

„A csökkenő adókkal fenntartható módon tudtuk fehéríteni a gazdaságot és növelni a béreket, ami végső soron magasabb adóbevételeket eredményez, tehát a költségvetés stabil tud maradni. Ha további csökkentésben gondolkozunk, szerintem annak is a munkát terhelő adónál kell megtörténnie” – jelentette ki Izer Norbert, aki felidézte, 2016-ban megállapodást kötöttek a munkaadók, a munkavállalók és a kormány, hogy amennyiben a gazdaságban a bérdinamika ki tudja termelni az adócsökkentést, akkor a kormány ennek megfelelően módosítja a szabályozást. Az államtitkár szerint rendkívüli eredmény, hogy a világjárvány okozta gazdasági válság ellenére végig tudták vinni ezt az adócsökkentési politikát, és segítik a vállalkozásokat abban, hogy kigazdálkodhassák a január 1-jétől bruttó kétszázezer forintra emelkedő minimálbért és kétszázhatvanezer forintos garantált bérminimumot.

Izer Norbert hangsúlyozta, minél jobban csökkentik az adókat, annál könnyebben fizeti be mindenki, az elmúlt évek is igazolták, hogy a folyamatosan csökkenő adók ellenére is stabil a költségvetés. A csökkenő adóterheléssel párhuzamos béremelés másik pozitív hozadéka, hogy magasabb nettó fizetést eredményez, tehát a vállalkozások több pénzt tudnak adni az embereknek, ezt az összeget pedig a családok vagy megtakarításként teszik félre, vagy fogyasztanak belőle. Utóbbi esetében a fogyasztási adó, az áfa tekintetében további bevételre számíthat a központi költségvetés. Amikor az államtitkár az utóbbi évek adópolitikájának következményeit taglalta, kifejtette, hogy az adóbevétel is fontos, de legalább ennyire számít, hogy a gazdaság fehéredik.

A szürkegazdaság mérésének egyik mutatója az áfarés, amely azt állapítja meg, hogy az elméletileg beszedendőhöz képest mennyi áfát nem tudtunk beszedni. Ennek nagyságrendje 2010-ben még 20 százalék fölött volt, mostanra hat százalékra sikerült leszorítanunk az áfarést, amivel a legtöbb nyugati országnál is jobbak vagyunk. Az online pénztárgép és számlázás azt az eredményt hozta, hogy bár az áfakulcsunk viszonylag magas, mégis be tudtuk szedni az adót a valós idejű adatszolgáltatásnak köszönhetően

– közölte az államtitkár.

A szakember kiemelte a kisvállalati adót (kivát), amely a beruházásokra legerősebben ható, rendkívül versenyképes adónem, a növekedési potenciállal bíró cégeknek javasolják, ráadásul jövőre 11 százalékról 10 százalékra csökken az adókulcsa. A kiva választásával a Pénzügyminisztérium számításai szerint legalább 91 ezer cég spórolhatna a fizetendő adón, az érintetteket december elején külön is tájékoztatták erről. Szinte biztosan a kiva a legjobb választás ott, ahol a cégvezető már most látja, hogy jövőre a vállalkozás bértömege nagyobb lesz a nyereségénél, vagy a cég fejlesztésre fordítja vissza a keletkező nyereségét. A kulcscsökkentéssel tízmilliárd forintot spórolhat a jelenleg kivázó 68 ezer cég, de ez az összeg jelentősen megnőhet, ha többen választják az adónemet.

Izer Norbert a munkáltatói adócsökkentés kapcsán megjegyezte, nem csupán a szociális hozzájárulási adó mértéke csökken, hanem az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is kedvezőbbé válnak, a kifizetőt terhelő ekho ugyanis 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.

„Januártól sokkal kedvezőbbé válik az átalányadózás is. A soha nem látott mértékű, 20 százalékos minimálbér-emelés még kedvezőbbé tette az átalányadózást, hiszen az új szabályok szerint a jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forintos bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ráadásul sokkal többen is választhatják, hiszen az új átalányadózásnál nincs tevékenységi korlát, csak bevételi: az átalányadót jövőre az éves minimálbér tízszereséig lehet választani, ami a minimálbér-emelésnek köszönhetően 24 millió forint, csaknem 4 millió forinttal több, mintha a jelenlegi minimálbérrel számolnánk” – mondta Izer Norbert.

Az államtitkár végül ismét felhívta a figyelmet, hogy a gyermeket nevelő szülők akkor kaphatják meg 2022. február 15-ig az idén befizetett adójukat, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ismeri a kiutaláshoz szükséges adatokat, a szülő belföldi bankszámlaszáma vagy postacíme nélkül tehát nem tud utalni a NAV. Azoknak, akik nem kapnak családi pótlékot, de jogosultak családi kedvezményre és szeretnék megkapni február 15-éig az adó-visszatértést, be kell nyújtaniuk a VISSZADO-nyilatkozatot december 31-éig a NAV-hoz. Ezt december 15-ig több mint félmillió adózó tette meg, túlnyomó többségük az erre a célra létrehozott online felületen.