Betonbiztosnak tűnik a 2,5 százalékos növekedés, hacsak a háború nem szól közbe
Teljesülhet a kormány 2,5 százalékos növekedési célkitűzése idén a friss statisztikai adatok alapján. Az elemzők között van, aki 3 százalék körüli GDP-bővülést valószínűsít, a pesszimistább közgazdászok pedig 2 százalékot meghaladó mutatót jeleznek előre pozitív kockázatokkal 2024 egészére az első negyedévben tapasztalt 1,7 százalékos bővülés fényében, amely adatot a KSH kedden erősített meg.
Békeidőben általában lehet is támaszkodni a szakma prognózisaira, az utóbbi évek tanulsága azonban az, hogy a geopolitikai feszültségek, netán járványok átírhatják a forgatókönyvet. Az orosz–ukrán háború kitörése előtt például senki nem számolt drámai mértékben megugró inflációval, energiaárakkal, ezek a sokkok váratlanul okoztak a gazdaságban földcsuszamlásszerű változásokat.
Így hatott a háború a gazdaságra
Nehéz számszerűsíteni, hogy az orosz–ukrán háború kitörése mekkora veszteséget okozott Magyarország vagy Európa növekedésében. Ha a jelenleg is még gyengélkedő ipar-feldolgozóipar helyzetét nézzük hazánkban, akkor 6-7 százalékos csökkenés figyelhető meg a teljesítményben 2022 első negyedévéhez képest – nyilatkozta a Világgazdaságnak Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány gazdaságpolitikai műhelyének vezetője. Ebben szerinte fontos szerepe volt a háborúnak, de egyéb, a gazdaságok versenyképességét befolyásoló tényezők is hatottak, javarészt az ország kulcspiacán, Németországon keresztül.
A háború akut hatásait mostanra a gazdaságban sikerült semlegesíteni, az energiaárak normalizálódtak, az infláció a célsávba került Magyarországon. A magas árak persze nem tűntek el, csakhogy a bérnövekedés átlagosan nézve már kompenzálta a drágulás hatását, és a fizetések további emelkedése valószínűsíthető a közgazdász szerint, ami az életminőséget kedvezően fogja befolyásolni.
Elriasztja a befektetőket a háború
Látván az egyre harciasabb megnyilvánulásokat Európa országaiban, felmerül a kérdés, hogy várható-e újabb hideg zuhany a gazdaságban, mi történhet a háború eszkalálódása esetén. A szakember leszögezte: a piacokon több forgatókönyvet is figyelembe vesznek egy-egy beruházási döntés meghozatalakor, így
akár már az is elriaszthat befektetőket, ha közeledünk a konfliktus elmérgesedése felé.
Ha nem a béke irányába mennek a folyamatok, az például a fogyasztókat is óvatosabbá teszi, ez szintén képes megakasztani a gazdaságban beindult kedvező folyamatokat – hangsúlyozta.
Jelenleg szerinte kisebb az esélye annak a forgatókönyvnek, hogy a konfliktus gyorsan megoldódik, igaz, a legrosszabb forgatókönyv sem túl valószínű, miszerint Európa és a NATO is nyíltan belép a háborúba.
Úgy tűnik, hogy tartósan marad a középút: Ukrajna tovább csatázik Európa és az Egyesült Államok támogatása mellett Oroszországgal.
A kontinensen a hadiipari költések meredeken felfelé ívelnek, illetve a sorkatonaság egyre többször szóba kerül – kérdés, hogy erről az oldalról milyen gazdasági vonatkozásai lehetnek a háborúnak. Sebestyén Géza megjegyezte, hogy miután a legtöbb államban magas az adósság és szűkös a költségvetési mozgástér, általában átcsoportosításokról és nem pluszköltésekről van szó, így a nettó hatás semleges.
A növekedés gyenge lába: külpiac
A közgazdász azzal számol, hogy a 2,5 százalékos növekedés idén adott a magyar gazdaságban akkor is, ha a német piacok nem tesznek hozzá a GDP-hez. Két-három meghatározó kérdés merül fel:
- Mennyire tartható fenn az építőipar beindult dinamikája?
- A lakossági fogyasztás milyen mértékű lendületet ad a gazdaságnak?
- Hogyan teljesítenek a külpiacok, ezen belül is Németország?
Az építőipart a csökkenő kamatok és kormányzati lépések is támogatják, a fogyasztásnak pedig a reálbér-emelkedés mellett az oldódó óvatosság is erőt adhat, ezt a folyamatot a lecsökkent adósságállomány és a megemelkedett lakossági befektetések is segítik – vélekedett a közgazdász.
Sebestyén Géza a külkereskedelmet illetően a legkevésbé optimista: ha a háború-háborúk nem érnek véget, kevés az esély ezen a téren a javulásra.
A magyar gazdaságnak már az is nagyon jó hír lenne – folytatta –, ha a számára kulcsfontosságú német ipar térvesztése megállna. Számos probléma gyökere a német gazdaságban a háborúhoz vezethető vissza, így annak befejeződése mindenképpen jobb helyzetet eredményezne, ám ennél jóval többről van szó. Már a konfliktus kitörése előtt olyan folyamatok indultak el a legfontosabb exportpiacunkon, amelyek visszafogták a gazdaság teljesítményét, ilyen például az atomenergia-ellenesség, vagy az ESG- (környezet, társadalom, vállalat vezetés) szempontok térnyerése – figyelmeztetett a szakember. Azok a lépések, amelyek a környezetet kímélik, rendszerint drágább termékeket, versenyképtelenebb szereplőket vonnak maguk után – magyarázta.
Még a járvány hatásai is érződnek
A legnagyobb probléma a magyar gazdaság számára a külső környezet, az, hogy Európában és ezen belül főleg Németországban nem remekel igazán a feldolgozóipar – ezt már Török Zoltán mondta a Világgazdaságnak a fentiekkel egybehangzóan. A Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte:
A német feldolgozóipar nemcsak a háború hatására szenved, a járvány következményei is érződnek még Európa legnagyobb gazdaságában.
A lezárások alatt megfigyelhető volt a globális keresletben egy kibillenés, megnőtt az igény az árukra, rengeteg fogyasztást előrehoztak az emberek (jacuzzi, pingpong asztal), ami később visszájára fordult: az áruk forgalmának visszaesésével párhuzamosan a szolgáltatások felé billent el a kereslet, és egyelőre nem sikerült kiegyensúlyozni a folyamatot – emlékeztetett. Ezenkívül – tette hozzá – a már említett stratégiai okok (zöldátállás, geopolitikai erőváltozások, versenyképességi hátrány) miatt is kevés a remény a gyors javulásra a német iparban.
Új idők jöhetnek a választások után
Ha a háborúk nem eszkalálódnak, nem válik hadviselő féllé a NATO, és nem lesz újabb olajársokk, akkor idén további pofonok remélhetőleg nem várnak a gazdaságra, persze a bizonytalanság megmarad – jegyezte meg az elemző, aki a piacon a pesszimistábbak közé tartozik. Szerinte 2,2 százalék lehet a növekedés idén, amihez az alapokat a lakosság fogyasztásának a helyreállítása teremti meg.
Nem látható, hogy a hazai gazdaság két húzóágazata, az autó- és az akkumlátorgyártás mikor fog tudni újra lendületet adni a gazdaságnak, mikor indulhatnak a beruházások növekedésnek
– húzta alá. Ezenkívül hiányzanak a visszatartott európai uniós források is a gazdaságból, igaz, ezen a téren némi javulás volt megfigyelhető az év végén – mondta, jelezve: a román és a horvát gazdaságban már érezhetők a források hatásai. Azt is hozzátette: bízik abban, hogy
a választások után Brüsszelben már nem lesz olyan szigorú Magyarország megítélése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.