Betonbiztosnak tűnik a 2,5 százalékos növekedés, hacsak a háború nem szól közbe

Teljesülhet a kormány 2,5 százalékos növekedési célkitűzése idén a friss statisztikai adatok alapján. Az elemzők között van, aki 3 százalék körüli GDP-bővülést valószínűsít, a pesszimistább közgazdászok pedig 2 százalékot meghaladó mutatót jeleznek előre pozitív kockázatokkal 2024 egészére az első negyedévben tapasztalt 1,7 százalékos bővülés fényében, amely adatot a KSH kedden erősített meg. 

Békeidőben általában lehet is támaszkodni a szakma prognózisaira, az utóbbi évek tanulsága azonban az, hogy a geopolitikai feszültségek, netán járványok átírhatják a forgatókönyvet. Az orosz–ukrán háború kitörése előtt például senki nem számolt drámai mértékben megugró inflációval, energiaárakkal, ezek a sokkok váratlanul okoztak a gazdaságban földcsuszamlásszerű változásokat. 

Így hatott a háború a gazdaságra

Nehéz számszerűsíteni, hogy az orosz–ukrán háború kitörése mekkora veszteséget okozott Magyarország vagy Európa növekedésében. Ha a jelenleg is még gyengélkedő ipar-feldolgozóipar helyzetét nézzük hazánkban, akkor 6-7 százalékos csökkenés figyelhető meg a teljesítményben 2022 első negyedévéhez képest – nyilatkozta a Világgazdaságnak Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány gazdaságpolitikai műhelyének vezetője. Ebben szerinte fontos szerepe volt a háborúnak, de egyéb, a gazdaságok versenyképességét befolyásoló tényezők is hatottak, javarészt az ország kulcspiacán, Németországon keresztül. 

A háború akut hatásait mostanra a gazdaságban sikerült semlegesíteni, az energiaárak normalizálódtak, az infláció a célsávba került Magyarországon. A magas árak persze nem tűntek el, csakhogy a bérnövekedés átlagosan nézve már kompenzálta a drágulás hatását, és a fizetések további emelkedése valószínűsíthető a közgazdász szerint, ami az életminőséget kedvezően fogja befolyásolni.

Elriasztja a befektetőket a háború

Látván az egyre harciasabb megnyilvánulásokat Európa országaiban, felmerül a kérdés, hogy várható-e újabb hideg zuhany a gazdaságban, mi történhet a háború eszkalálódása esetén. A szakember leszögezte: a piacokon több forgatókönyvet is figyelembe vesznek egy-egy beruházási döntés meghozatalakor, így 

Ha nem a béke irányába mennek a folyamatok, az például a fogyasztókat is óvatosabbá teszi, ez szintén képes megakasztani a gazdaságban beindult kedvező folyamatokat – hangsúlyozta. 

Jelenleg szerinte kisebb az esélye annak a forgatókönyvnek, hogy a konfliktus gyorsan megoldódik, igaz, a legrosszabb forgatókönyv sem túl valószínű, miszerint Európa és a NATO is nyíltan belép a háborúba. 

A kontinensen a hadiipari költések meredeken felfelé ívelnek, illetve a sorkatonaság egyre többször szóba kerül – kérdés, hogy erről az oldalról milyen gazdasági vonatkozásai lehetnek a háborúnak. Sebestyén Géza megjegyezte, hogy miután a legtöbb államban magas az adósság és szűkös a költségvetési mozgástér, általában átcsoportosításokról és nem pluszköltésekről van szó, így a nettó hatás semleges. 

A növekedés gyenge lába: külpiac

A közgazdász azzal számol, hogy a 2,5 százalékos növekedés idén adott a magyar gazdaságban akkor is, ha a német piacok nem tesznek hozzá a GDP-hez. Két-három meghatározó kérdés merül fel:

• Mennyire tartható fenn az építőipar beindult dinamikája?
• A lakossági fogyasztás milyen mértékű lendületet ad a gazdaságnak?
• Hogyan teljesítenek a külpiacok, ezen belül is Németország? 

Az építőipart a csökkenő kamatok és  kormányzati lépések is támogatják, a fogyasztásnak pedig a reálbér-emelkedés mellett az oldódó óvatosság is erőt adhat, ezt a folyamatot a lecsökkent adósságállomány és a megemelkedett lakossági befektetések is segítik – vélekedett a közgazdász. 

A magyar gazdaságnak már az is nagyon jó hír lenne – folytatta –, ha a számára kulcsfontosságú német ipar térvesztése megállna. Számos probléma gyökere a német gazdaságban a háborúhoz vezethető vissza, így annak befejeződése mindenképpen jobb helyzetet eredményezne, ám ennél jóval többről van szó. Már a konfliktus kitörése előtt olyan folyamatok indultak el a legfontosabb exportpiacunkon, amelyek visszafogták a gazdaság teljesítményét, ilyen például az atomenergia-ellenesség, vagy az ESG- (környezet, társadalom, vállalat vezetés) szempontok térnyerése – figyelmeztetett a szakember. Azok a lépések, amelyek a környezetet kímélik, rendszerint drágább termékeket, versenyképtelenebb szereplőket vonnak maguk után – magyarázta. 

Még a járvány hatásai is érződnek

A legnagyobb probléma a magyar gazdaság számára a külső környezet, az, hogy Európában és ezen belül főleg Németországban nem remekel igazán a feldolgozóipar – ezt már Török Zoltán mondta a Világgazdaságnak a fentiekkel egybehangzóan. A Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte: 

A lezárások alatt megfigyelhető volt a globális keresletben egy kibillenés, megnőtt az igény az árukra, rengeteg fogyasztást előrehoztak az emberek (jacuzzi, pingpong asztal), ami később visszájára fordult: az áruk forgalmának visszaesésével párhuzamosan a szolgáltatások felé billent el a kereslet, és egyelőre nem sikerült kiegyensúlyozni a folyamatot – emlékeztetett. Ezenkívül – tette hozzá – a már említett stratégiai okok (zöldátállás, geopolitikai erőváltozások, versenyképességi hátrány) miatt is kevés a remény a gyors javulásra a német iparban. 

Új idők jöhetnek a választások után

Ha a háborúk nem eszkalálódnak, nem válik hadviselő féllé a NATO, és nem lesz újabb olajársokk, akkor idén további pofonok remélhetőleg nem várnak a gazdaságra, persze a bizonytalanság megmarad – jegyezte meg az elemző, aki a piacon a pesszimistábbak közé tartozik. Szerinte 2,2 százalék lehet a növekedés idén, amihez az alapokat a lakosság fogyasztásának a helyreállítása teremti meg. 

– húzta alá. Ezenkívül hiányzanak a visszatartott európai uniós források is a gazdaságból, igaz, ezen a téren némi javulás volt megfigyelhető az év végén – mondta, jelezve: a román és a horvát gazdaságban már érezhetők a források hatásai. Azt is hozzátette: bízik abban, hogy