Bokros: Bosszúhadjáratot folytat a kormány

Magyarország csatlakozása az eurozónához tényleg nem reális rövid távon – nyilatkozta Bokros Lajos, reagálva Orbán Viktor miniszterelnök szombati bejelentésére, mely szerint nem valószínű, hogy hazánk 2020 előtt tagja lehetne az euroövezetnek. “Valóban fel kell mérni a lehetőségeinket és teljesíteni azokat a követelményeket, amelyeket a nemzetközi szerződések megfogalmaznak. Jelenleg ezek közül egyet sem teljesítünk, van mit tenni e tekintetben” – nyilatkozta a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában Bokros Lajos.

Egyelőre nem látja körvonalait sem annak a gazdaságpolitikának, amellyel képesek lehetnénk elérni az eurozónához csatlakozás feltételeit – mondta kérdésre reagálva Bokros Lajos. “Ha a kormány képes lesz rendszeresen három százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, ha az államadósság a GDP hatvan százaléka alá csökken, hogyha nem lesz inflációs gazdaságpolitika és a kamatok tényleg csökkenhetnek, akkor természetesen a magyar gazdaságnak jó volna, ha minél előbb, akár 2020 előtt csatlakozhatnánk az eurozónához” - hangoztatta az EP-képviselő.

A kormány februárban bejelenteni tervezett strukturális reformjairól – a mostanáig kiszivárgott információk alapján – a volt pénzügyminiszter még nem volt hajlandó véleményt mondani. “Nagyon szívesen visszajövök egy hónap múlva, február után.. Akkor lehet majd arra a kérdésre válaszolni, hogy az intézkedések elégségesek lesznek-e ahhoz, hogy a magyar gazdaság stabil, kiszámítható, felfelé ívelő pályára álljon. Az ördög ugyanis mindig a részletekben búvik meg” - mondta a politikus.

Kérdésre válaszolva hozzátette: tizenöt éve mondja, hogy melyek azok a fontos államháztartási területek, ahol nem pusztán csak megtakarításokat lehetne elérni, hanem az állam által nyújtott minőségét is javítani kellene. Ezek közé tartozik az egészségügy, az oktatás mindkét ága – a köz- és a felsőoktatás is. “E tekintetben a kormánynak semmilyen elkötelezettségét nem látom, nem jelentettek be semmilyen érdemi javaslatot, amelyek a minőségi szolgáltatások irányába vezetnék az országot. Tényleg azt gondolom, bírjuk ki ezt az egy hónapot. Utána lehet válaszolni a kérdésre, hogy a bejelentett intézkedések reformok vagy ellen reformok lesznek-e” - hangsúlyozta az EP-képviselő.

A nyugdíjrendszeren belül ugyanis éppenséggel ellenreformok zajlanak – folytatta okfejtését Bokros Lajos, aki nagyon rossznak értékeli a magyar nyugdíjrendszer most elkezdődött átalakítását. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: nem lehet azt mondani, hogy az önkéntes magánpénztárak rendben vannak, ám a kötelező magán-nyugdíjpénztárak “bizonyára eltőzsdézték” a befizetők pénzét.

“Az a helyzet, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztárakra mindig is szigorúbb befektetési, elszámolási, könyvvezetési szabályok vonatkoztak, mint az önkéntes pénztárakra. Nem lehet egyszerre ünnepelni az önkéntes pénztárakat és a sárba tiporni a kötelező pénztárakat. Hogyha az utóbbiak rosszabbul gazdálkodtak volna az önkénteseknél, az kizárólag az államnak és a kormányzatnak lenne a bűne, nem pedig ezeké a pénztáraké” - szögezte le a politikus.

A kérdésre, hogy akkor mégis minek tulajdonítja a kilátásba helyezett vizsgálatot, melynek keretében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal visszamenőlegesen vizsgálná a magánpénztárak működését, Bokros Lajos azt mondta: “Ez egy színtiszta bosszúhadjárat. Be kell bizonyítani utólag, hogy a kormánynak ez a döntése, amivel közel háromezer milliárd forint felhalmozott vagyont a magánpénztárakból átirányított az állami költségvetésbe, ez megfelelő, helyes intézkedés volt”.

Az EP-képviselő, volt pénzügyminiszter hozzátette: pontosan tudni lehet, hogy az intézkedésre csak azért került sor, mert a kormány “nem volt képes eddig reformokat elindítani, és ennek következtében a magyar államháztartás fenntarthatatlan pályán van”; a deficit nem szorulhatna három százalék alá, ha ezt a hatalmas összeget el nem vonták volna – mondta Bokros Lajos.

Az EP-képviselő – a Nemzetközi Valutaalapot és Olli Rehn uniós monetáris biztos véleményét is idézve – kijelentette: lehet, hogy a 2011-es költségvetést ezzel az intézkedéssel - a magán-nyugdíjpénztári pénzek átáramoltatásával  - formálisan egyensúlyi pályára lehetett lökni. De hogy 2012-től kezdve megint hatványozottan jelentkeznek majd a bajok, “az egészen biztos” - szögezte le Bokros Lajos.

Ellentmondásos, zavaros a kép kívülről nézve a magyar kormányzat lépéseit és annak megítélését illetően – mondta Bokros Lajos. Egyik oldalon a nemzetgazdasági miniszter – a 250 milliárdos tartalék felállításáról szól bejelentéssel –  mindössze annyit mondott, hogy a “magán-nyugdíjpénztáraktól elszedett” vagyont nem fogják elkölteni az első évben, hanem legalább 250 milliárdot megtakarítanak belőle  “Ha az összes többit elherdálják másra, vagy arra használják fel, hogy ebből foltozzák be a magyar költségvetés testén tátongó egyéb lyukakat, akkor ez nem munkálja ki a fenntartható költségvetési pályát”- hangzott a vélemény.

A monetáris tanács “tisztán kormányzati szervvé való átalakítása” éppen  a befektetői bizalom ellen hat. Míg az egyik oldalon a kormány igyekszik a befektetők bizalmát helyreállítani, másik oldalon ugyancsak a kormány ássa alá a bizalmat azzal, hogy monetáris politika önállóságát és a jegybank függetlenségét ilyen értelemben megszüntetni – hangoztatta érveit Bokros Lajos a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este.