Tíz forintos eü-hozzájárulást vetnének ki az egészségtelen termékekre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Csiba Gábor elnök szerint javaslatuk illeszkedik a kormánynak a gazdaság talpra állítását célzó, 29 pontos akciótervéhez. Mivel a kórházi kasszából egyhavi finanszírozási összeg, 40 milliárd forint hiányzik, azt a betegellátás veszélyeztetése miatt haladéktalanul pótolni kell – mondta. Ám a költségvetési lehetőségek szűkösek, ezért keres lehetséges forrást az egyesület.
Támogatná az ötletet Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, korábbi egészségügyi miniszter. Ám nem biztos abban, hogy a költségvetés ilyetén való bővüléséből származó többletforintok visszakerülnének az ágazatba – jelentette ki a Világgazdaságnak. Ez ugyanis az elmúlt évtizedekben sosem sikerült. Ám úgy gondolja: a kormányprogram népegészségügyi fejezetébe ugyancsak beleillő, az egészséges életmódot előtérbe állító program része lehetne, hogy adópolitikai eszközök segítségével megtiltsák az iskolai büfékben a fiatalok egészségét károsító italok és ételek árusítását.
Megfontolandónak tartja Boncz Imre, hogy a jól körülírható egészségkárosító termékekre – alkohol, dohány, chips, szénsavas üdítők, egészségtelen ételek – címkézett, az egészségügyi bevételeket növelő adót vessenek ki. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke szerint az ágazat tradicionális bevétele, az egészségbiztosítási járulék ugyanis régóta nem fedezi a kiadásokat, azt az adóforintokból kell kipótolnia az államnak. Csiba Gábor szerint évi 12 milliárd forint megtakarítással járna, ha a kórházak a 10-20 tablettás kiskereskedelmi gyógyszerdobozok helyett nagy kiszerelésben kapnák az orvosságokat. Az Algopyrint említette, amelyből naponta a Borsod megyei kórházban 2000 darab is elfogy. Szerinte a csomagolás a termék árának akár fele is lehet, nem beszélve az üres dobozok veszélyes hulladékként történő megsemmisítésének költségeiről. S mivel a fekvőbeteg-intézmények havi 40 milliárdos működési költségeinek 10 százaléka a gyógyszerekre megy el, becslések szerint akár egymilliárd forint megtakarítást is elérhetnének. Ehhez csupán néhány jogszabályt kellene módosítani – tette hozzá.
A gyógyszerfelhasználásra vonatkozó javaslatot a szaktárcának kell mérlegelni, amelyhez szükséges a közgazdászok, a gyártók és a nagykereskedők véleménye is – mondta Mikola István. Ugyanis a forgalmazóknak ma is tetemes a kinnlevőségük az intézményekben, nem tudni, képesek lennének-e vállalni a nagyobb értékű gyógyszercsomagok készletezését. A nagyobb gyógyszerkiszerelésnek mindenképpen árcsökkentő hatása lenne – jelentette ki Boncz Imre. Ám a javaslatot a gyártástól a csomagoláson át a törzskönyvezéssel járó államigazgatási eljárásokig meg kell vizsgálni.
A stratégiai kórházak egyesülete letette a voksot az eddiginél nagyobb és költséghatékonyabb állami befolyás mellett az egészségügyben, ezzel Mikola István is egyetért. Ám szerinte szükség van a magánforrásokra is az ágazatban. Utalt a 2001-es kórháztörvényre, amelyet az ő minisztersége idején alkotott meg az Országgyűlés, s amely szabályozta a tőkebevonás feltételeit. Most is úgy tartja: a szigorú szakmai szempontok betartásával szükség van magánforrásokra, amelyek egyébként számos területen – diagnosztika, labor, háziorvoslás, gyógyszertári hálózat – már most is jelen vannak az ágazatban.
Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy az állami felügyelet alatt lévő egészségügyi rendszerek kiszámítható egészségpolitikát nyújtanak. Nem elég ugyanis azt nézni, hol kap komfortosabb ellátást a beteg, a fontosabb az, hol kap jobb életesélyt. Egészségügyi közgazdászok világtanulmányai igazolják, hogy ehhez a nonprofit intézményekben nagyobb eséllyel jutnak hozzá – mondta Boncz Imre.
Nem biztos, hogy a nagyobb kiszerelés olcsóbb lesz
Új javaslat lévén idő kell, hogy minden oldalról megvizsgáljuk a stratégiai kórházak egyesületének javaslatát a nagyobb kiszerelésű kórházi gyógyszerellátásra – mondta Buzás László, a Magyarországi Gyógyszergyár-tók Országos Szövetségének igazgatója. A gyógyszereket új kiszerelésre is törzskönyveztetni kell a hatósággal, amelyhez a külföldi cégek anyavállalatainak engedélye szükséges – fűzte hozzá Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese.Nevüket megnevezni nem akaró cégek képviselői lapunknak elmondták: most hatalmas kedvezményt kapnak a kórházak a gyártóktól, ezért nem biztos, hogy a nagyobb kiszereléssel jól járnának.
Több nyugati országban egyébként még a patikákban sem ritka, hogy zsákokban kapják az orvosságot, s gyógyszerészek adagolják ki a szükséges mennyiséget a betegeknek.
Nevüket megnevezni nem akaró cégek képviselői lapunknak elmondták: most hatalmas kedvezményt kapnak a kórházak a gyártóktól, ezért nem biztos, hogy a nagyobb kiszereléssel jól járnának.
Több nyugati országban egyébként még a patikákban sem ritka, hogy zsákokban kapják az orvosságot, s gyógyszerészek adagolják ki a szükséges mennyiséget a betegeknek. -->
