Ösztönzőkre várnak a vasútcégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarországon a vasúti árufuvarozásnak kell nagyobb szerepet vállalnia annak az uniós célnak a teljesítésében, amely szerint 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb közúti áruszállítás 30 százalékát, 2050-re pedig az 50 százalékát kell vasútra vagy vízi útra terelni.
E folyamat segíti az Európai Zöld Megállapodásban foglaltak teljesítését is, amely azt az elvárást tartalmazza, hogy 2050-re 90 százalékkal csökkenjen a szállításból származó üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátása.
Ma a közlekedés és a szállítás felel az ühg-gázok kibocsátásának negyedéért – jelentette ki a Világgazdaságnak a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója, Hódosi Lajos. Ám – mint rámutatott – ehhez javítani kellene a hazai vasúti árufuvarozás közúttal szembeni versenyképességét, a vasúti árutovábbítás időtartama ugyanis meglehetősen hosszú, a kiszámíthatósága és a rugalmassága pedig kicsi.
Ennek az az oka, hogy szűkösek az egyébként sem korszerű hazai intermodális csomópontok, a logisztikai rendszerek és a – főleg a budapesti – hálózat kapacitása.
Ráadásul az országot átszelő vasúti áruszállítási folyosók egyike sem teljesíti teljes hosszában az átjárhatóság feltételeit, nem engedi meg végig a 225 kilonewtonos tengelyterhelést, és nincsenek teljes villamos vontatást lehetővé tévő tranzitútvonalak.
Sok az állandó sebességkorlátozás, a folyosók mentén pedig több helyen hiányoznak a tehervonatnak szükséges tárolóvágányok, így a szerelvények indítási és továbbítási ideje kiszámíthatatlan.
Amíg a felsorolt pályaparaméterek és a fuvarozás egyéb feltételei nem javulnak jelentősen, célzott állami szerepvállalással kell segíteni a vasúti árufuvarozás volumenének hosszú távú növelését, a fuvaroztató vállalatokat pedig a vasút választásában kell érdekeltté tenni
– összegezte az egyesület igazgatója.
A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság keddi számában
