Csiszolandó orosz-magyar gázügyek

„A hosszú távú gázimportszerződések mai keretrendszere nem fogadható el Magyarországnak” – jelentette ki Kovács Pál energetikai államtitkár tegnap a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokról rendezett tegnapi fórumon az Orosz Kultúra Házában. Bár földrajzilag talán mi vagyunk az orosz gáz legközelebbi európai piaca, itt a második legmagasabb a gáz ára. Ráadásul a válság közepén járunk, a hazai fogyasztók fizetőképesség a mélységekben: 2010-ben a lakosság 3,5 százaléka nem tudta kifizetni a gázszámláját, 2011-ben már több mint a 13 százaléka. Éppen a magas gázárak ösztönöznek a gázzal való takarékosságra, a megújuló energiák használatára és a beszerzés diverzifikálására.

Kihívásaink és dilemmáink azonban ugyanazok, mint az orosz szállítóé, ezek megoldásáról tehát tárgyalni kell. „Magyarország ezenfelül kész arra is, hogy a közvetítsen Oroszország és az EU között a gázpiacra vonatkozó szabályozás ügyében” – jelentette ki.

Az államtitkár a fentiekkel arra reagált, hogy a Panrusgáz Zrt. vezérigazgatója, Alekszej Zajcev előadásában felsorolta az uniós szabályozásnak azokat a hátulütőit, amelyek kétségeket támaszthatnak a hatalmas összegekbe kerülő, 25-35 év alatt megtérülő beruházások védelme, közvetve a gázszállítások biztonsága számára. Meg kell tehát határozni azokat az érzékeny pontokat, amelyek a 2010 novemberében megfogalmazott, uniós energiastratégia és a múlt év óta alkalmazott, 3. uniós energiacsomag következtében sérti a befektetők érdekeit. Ilyen pont –  amely ütközik a diszkriminációt tiltó nemzetközi előírással is – egyes szállítási útvonalak előnybe részesítése másokkal szemben. Ilyen az is, hogy az EU-ban korlátozzák harmadik országok vállalatainak energetikai megjelenését, s hogy a 3. energiacsomagból hiányzik az úgynevezett nagypapa-szabály: az új előírások érvényesek a hatályba lépésük előtti beruházásokra, szerződésekre, határidőkre is, vagyis rombolóak az ezekben érintett vállalatokra nézve. Aggályos az, hogy a csomag megtiltotta a gázkereskedőknek gázinfrastruktúra létesítését. „E problémák feltárására és megoldására FÁK-EU gázügyi központot szeretnénk létrehozni” – jelentette ki.

Vlagyimir Volosin, az Orosz Tudományos Akadémia Gazdaságtudományi Intézete energetikai osztályának vezetője szerint az EU-ban túlhangsúlyozzák a Gazprommal kapcsolatos veszélyeket. A társaság kétségtelenül monopolhelyzetben van, de ebből nem következik, hogy le kellene választani róla a gázszállítást, s az sem, hogy ettől olcsóbb lenne a gáz. Emlékeztetett, hogy az 3. energiacsomag feltételezi a spotügyletek fejlesztését. „Senki nem fog hatalmas beruházásokat indítani úgy, hogy nincs garancia a befektetése megtérülésére. A spotpiaccal nem nő, hanem csökken a biztonság, mert nincs garancia az eladó és a vevő közötti együttműködésre”. Igaz, hogy a diverzifikáció biztonságot ad, de többletszállítást, ezzel magasabb árat is jelent. Ez történik majd Ukrajna gázvezetékkel való kikerülésekor, illetve, ha majd Magyarország azeri gázt vesz. Szerinte bizalom nélkül csak diverzifikálunk, de nem találunk kompromisszumot.

A kompromisszumkeresés, az együttműködés egyébként is a mottója volt a rendezvénynek. Leonyid Surigin, Oroszország kereskedelmi képviselete részéről amellett érvelt, hogy új lehetőségeket kell keresni a két ország árucsere-forgalmának bővítésére, amely tavaly 30 százalékkal 11 milliárd dollárra nőtt, s főleg energiahordozó szállításokhoz kapcsolódott.
Ilyen lehetőségről Sándor József, az MVM Zrt. stratégiai osztályvezetője is beszélt. Cége az év végig kiírja az új, 1000-1600 megawattos blokkok szállítási tenderét, az ajánlatokat a jövő év végéig elbírálja, 2017-re pedig lezárulnak az előkészületek. Pozitív beruházási döntés esetén 2023-ban üzembe helyezhető az első blokk. „Kellően vonzó ajánlat esetén orosz cégek is esélyesek a technológiai szállításra, a kivitelezésre, esetleg a finanszírozásra is” – jelentette ki. Az MVM emellett gőzerővel dolgozik a Déli Áramlat gázvezeték előkészítésén is.

Épp jól tárolható itt a gáz
„A Gazprom számára hasznos lenne, ha felismerné, Magyarországot a Gazprom a Déli Áramlathoz kapcsolódóan térségi, sőt, európai gázelosztó központnak is használhatná meglévő infrastruktúránk és földrajzi adottságaink kihasználásával” – fejtette ki a Világgazdaságnak Kovács Pál. Fölösleges lenne az esetleges szállítási zavarok miatt betárolandó gázt a Gazpromnak Baumgartenig elvinnie, amikor az itteni tárolás is kellő rugalmasságot adhat vevői kiszolgálásának.
Az államtitkár elutasította feltevésünket, hogy esetleg el lehetne adni valamennyit a nem teljesen kihasznált biztonsági tároló kapacitásából az orosz cégnek, de emlékeztetett, hogy vannak Magyarországon bőséggel bérbe vehető kapacitások, de a Gazprom tulajdonosként is megjelenhet egy új, a Déli Áramlat mentén létrehozandó tárolóban. Magyarországon mintegy 10 milliárd köbméternyi gáztároló alakítható ki. Gázközponti szerepünk mellett szól, hogy rajtunk halad majd át az észak-déli folyosó, majd a délnyugati is, amelyen cseppfolyós gázt hozhatunk be Horvátország felől. Magyarországon és Horvátországon keresztül a Gazprom Észak-Olaszországot is elláthatja.