A GE pénze segíti a kormány költekezését

Egy nagy amerikai vállalat, a General Eelectric (GE) adóbefizetéseiből van most pénze a kormánynak az osztogatásra. A Költségvetési Felelősségi Intézetnek (KFI) a 2017-es büdzséről szóló kutatása szerint a kabinet intézkedései segítenek felpörgetni a gazdasági növekedést, de a magasabb költségvetési hiány miatt érdemben nem fog csökkenni a GDP-arányos államadósság a következő években.

"Az évtized végére elérhető lett volna a nullás költségvetés, ha nem jönnek a kormány új intézkedései” – mondta Romhányi Balázs, a KFI vezetője, utalva a többi közt az áfacsökkentésekre és az otthonteremtési programok költségvetési hatásaira. „Látótávolságba került volna a 60 százalékos GDP-arányos államadósság is, ugyanakkor ebben az esetben a gazdasági növekedés 1-2 százalék között marad, s ennek elkerülése végett jött az élénkítés” – fejtette ki Romhányi. A KFI úgy véli, a GDP-növekedés így az idei évben 2,4, jövőre pedig 2,3 százalék lehet – utóbbi érdemben elmarad a kormány 3 százalék feletti várakozásától. A költségvetés jó helyzete részben annak köszönhető, hogy a GE – vélhetően a növekedési adóhitelt igénybe véve – 542 milliárd forintot fizet be a büdzsébe, két évre elosztva. Ez nagy mozgásteret ad a költekezésre. A legtöbbet a családi otthonteremtési kedvezményen (CSOK) bukik a költségvetés, aminek a hatását 2017-re 100 milliárd forintra becsülte a KFI, de a csirkehús, a tojás és a tej áfájának a csökkentése is nagymértékben, mintegy 70 milliárddal rontja az egyenleget. Ebből sokat visszahoz, hogy a jövedéki adó emelése már az idei évtől többletbevételt hoz a kormánynak.

A GE befizetései most érkeznek be a büdzsébe, de korábbi eredmény után. Romhányi szerint a baj akkor lehet, ha ezeket a pénzeket az Európai Unió eredményszemléletű elszámolási rendszere miatt vissza kell könyvelni (a gazdasági esemény időpontjára), ekkor ugyanis nagy lyuk keletkezik idén és jövőre a költségvetésben. Ebben az esetben a tavalyi 2 százalék helyett csak 0,4 volt a hiány, ugyanakkor idén csak kicsivel marad a kulcsfontosságú 3 százalék alatt (hiszen eredményszemléletben hiányozni fognak a GE befizetései).

Romhányi úgy számol, hogy 2017-ben akár a GDP 3,7 százaléka is lehet a hiány – ami miatt már az EU is felszólíthatja a kormányt megszorításokra, majd túlzottdeficit-eljárást indíthat –, és egészen 2020-ig a kritikus 3 felett maradhat a deficit. A kormány azonban az elmúlt években folyamatosan e szint alatt tartotta a deficitet, és még választási évben is feszesen gazdálkodott. Azt ugyan Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elismeri, hogy a 2018-as választások előtt elkezdtek osztogatni – hogy mindenki érezze a gazdasági növekedés hatásait –, de a gazdasági tárca úgy kalkulál, hogy jövőre is csak 2,4 százalékra megy fel a deficit. Az elemzői közösség döntő többsége úgy véli, hogy a kabinet kitart a 3 százalék alatti hiány mellett. A kabinet szerint az EU-források lehívásának felpörgésével jövőre újra felgyorsul a gazdasági növekedés, ami biztosítja az adóbevételek növekedését is.

Utólagos nyugdíjemelés?

A költségvetési törvény szerint jövőre 0,9 százalékos lesz az infláció, éppen ezért a nyugdíjakat is ennyivel növelte a kormány (hogy megtartsák vásárlóerejüket, de reálértéken ne emelkedjenek.) A KFI azzal kalkulál, hogy 2,2 százalékos lesz az infláció, emiatt pedig – ha valóban nagyobb lesz az infláció a kormány prognózisánál –, akkor utólagos korrekcióra kerülhet sor a nyugdíjaknál, hiszen erre törvény kötelezi a kabinetet. Romhányi Balázs, a FKI vezetője szerint ez a tervezetthez képest meg fogja emelni a nyugdíjkiadásokat.

a reál-GDP növekedése érdemben lassabb lesz. Az eltérés egyik legfontosabb oka, hogy a kormányzati beruházás jellemzően inkább kiszorítja a magánszektor beruházásait. Középtávon lényegesen lassabb beruházásnövekedésre számítanak. -->