A Tescónak akarták magyarítani a román dinnyét

Átcímkézett dinnyét foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei a Nagykálló környéki felvásárlótelepen – közölte tegnap a hatóság. Az ellenőrök közérdekű bejelentésre jelentek meg a telepen, ahol átcsomagolás közben érték tetten a vállalkozót: a kétkamionnyi román származású dinnyét egy áruházlánc piros-fehér-zöld trikolórral ellátott kartonjaiba rakodták át. Az addig kiszerelt, mintegy 21 tonna görögdinnye hatósági zár alá került. A szakemberek elrendelték a tétel forgalmazási, szállítási és felhasználási tilalmát.

Az idei évben ez volt az első feltárt átcsomagolásos eset. A termék eredetének meghamisításával megszűnik a nyomonkövethetőség, amely az egyik legsúlyosabb élelmiszerlánc-biztonsági szabálysértés, ezért a zöldség-gyümölcs forgalmazó több millió forintos bírságra számíthat. Közölték továbbá, hogy eddig országosan 469 forgalmazóhelyen 496 tételt ellenőriztek, 17 esetben merült fel kifogás, kettőnél volt gond a minőséggel, míg a többinél jelölési hibák akadtak, ezért az ellenőrök több mint 1 millió forint értékben szabtak ki bírságot.

A Nébih nem közölte az áruházlánc nevét, de úgy tudjuk, a Tesco az érintett cég, amely az idén nyáron bejelentette, hogy a szezon kezdetétől csak magyar görögdinnyét forgalmaz itteni áruházaiban. Akkori közlés szerint tavaly a hazai áruházakban közel 5 millió kg hazai görögdinnye fogyott, az idén pedig akár 7-7,5 millió kilogrammnyi gyümölcsöt is értékesíthetnek. A magyar dinnyét a Tesco szlovák, cseh és lengyel áruházaiban is árusítják, ahová a tavalyinál több, közel 5 millió kg dinnyét exportál a cég.

A most leleplezett átcímkézők a dinnyét a Tesco jól ismert, nemzetiszínű, nagyméretű kartondobozaiba tették át, a szállítmány tehát minden valószínűség szerint a Tesco áruházaiban tűnt volna fel magyar dinnyeként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Tescónak is tudnia kellett a csalásról. A kereskedelmi lánc a beszállítóitól megköveteli a nyilatkozatot, hogy milyen eredetű terméket visznek be. Ha a beszállító – például a nagyobb nyereség reményében – csalni próbál, arról az áruházlánc nem feltétlenül tud.

Nagykállón egyébként nemcsak hazai értékesítésre szánt dobozba raktak be a romániai dinnyét, hanem angol feliratú, exportra szánt göngyölegekbe is, amelyeken szintén magyarként tüntették fel a gyümölcsöt.

A Tesco sajtóosztályán érdeklődésünkre válaszolva azt közölték: az érintett vállalkozó nem a cég közvetlen partnere, hanem a Tesco beszállítójának a beszállítója. Hangsúlyozták, hogy a Nébih a társaságot a vizsgálat során nem marasztalta el, és nem kaptak olyan információt a hatóságtól, amely arra utalna, hogy a Tesco hálózatában magyar helyett román dinnyét azonosítottak volna. A vállalat leszögezi: számukra az élelmiszer-biztonság kiemelten fontos, ezért a belső vizsgálat lezárultáig az érintett beszállítótól nem rendelnek dinnyét.

Fontos tartották ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a hozam-előrejelzés alapján már az elmúlt hetekben 90 százalékkal csökkentették az érintett beszállítótól származó dinnye mennyiségét. Ez utóbbi annyit jelenthet, hogy a dinnyepiaci fejlemények függvényében igyekeztek garantálni, hogy csak magyar áru kerüljön a polcaikra.

„Több kereskedő is arra próbál hivatkozni az import behozásakor, hogy nincs elegendő magyar dinnye, ez azonban nem igaz” – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke lapunknak arról beszélt: a hazai termés bőven fedezi az itthoni igényeket. A korábbi kánikulák természetesen csökkentették a termés mennyiségét, ám így is csak az exportárualap csökkent, továbbra is jut azonban kivitelre és belpiacra egyaránt.

Ledó Ferenc elmondta: a magyar dinnye fogyasztói ára az elmúlt hetekben 85 és 110 forint között mozgott, ez az a szint, amelynél a termelőnek is nyeresége van. „Ezzel szemben Bukarest alól hoznak be dinnyét 50-60 forintért, sokan pedig azzal akarnak kaszálni, hogy átcsomagolják ezeket. Az ilyen vállalkozók gyakran az áfát is elcsalják” – tette hozzá az elnök. Ledó Ferenc hangsúlyozta: nincs azellen kifogásuk, hogy megfelelően felcímkézett importdinnye érkezzen az országba, a fogyasztó így eldöntheti, hogy melyiket szeretné megvenni. „A magyar dinnye így is versenyképesebb, hiszen jobb minőségű. Ez az elmúlt évtized technológiai fejlesztéseinek, valamint a korszerűbb, édesebb hibrid fajtáknak köszönhető, amely nem jellemző az importdinnyére” – fogalmazott Ledó Ferenc.

Az idei dinnyeszezon különben nem alakul rosszul a termelők számára, és mindeddig komoly botrány sem övezte a piacot. A kánikula ugyan károsította a termést, de jót tett a keresletnek. A fogyasztók ráadásul az utóbbi években hajlandóak többet is fizetni a különleges, például mag nélküli vagy sárga húsú dinnyefajtákért.