Kész a bankadó tervezet - az Európai Bankszövetség aggódik
A különadót fizetni köteles pénzügyi szervezetek körét illetően is egyre tisztább a kép. Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatója lapunknak megerősítette, hogy a szektor is beletartozik majd az adóalanyi körbe, és a takarékok nem a mentességről, hanem az adó mértékéről tárgyalnak a kormányzat képviselőivel. Értesüléseink szerint a Magyarországon működő hitelintézeti fióktelepek is részesülnek az összesen nagyjából 200 milliárd forintot kitevő extra teherből.
A mérlegfőösszeg-alapú különadó egyértelműen a nagybankoknak kedvez a legkevésbé, hiszen a hét legnagyobb hazai szereplő – az OTP, a K&H, az MKB, a CIB, az Erste, a Raiffeisen és az UniCredit – a bankszektor összesített eszközállományának hozzávetőlegesen a négyötödét adja. A legnagyobb befizető így – nem meglepő módon – a több mint 20 százalékos piaci részesedésű OTP Bank lehet.
A biztosítók a ki-szivárgott információk szerint az iparűzési adó és az úgynevezett korrigált díjbevétel valamiféle kombinációja alapján fizetik majd be a tőlük várt 36 milliárd forintot. Az iparűzési adót az árbevétel alapján vetik ki, ami ezeknél a cégeknél nagyjából megegyezik a díjbevétellel. A korrigált díjbevétel abban különbözik ettől, hogy az életbiztosításoknál az egyszeri és eseti díjas befizetéseket csak azok 10 százalékáig veszi figyelembe, úgy, mintha ezeket a pénzeket az ügyfelek tíz év alatt egyenlő részletekben fizetnék be a biztosításokba.
Ezek alapján a legnagyobb összeget valószínűleg a díjbevételekből a tavalyi adatok alapján mintegy 20 százalékkal részesedő Allianznak kell befizetni. A második számú piaci szereplő, a Generali-Providencia piaci részesedése 15,5 százalék körül van, a következő három biztosító, a Groupama Garancia, az Aegon és az ING hozzávetőlegesen a piac 10-10 százalékát birtokolja. Ha a különadóból is hasonló arányban részesülnek a cégek, könnyen lehet, hogy közülük több is veszteségessé válik az idén.
Az alap- és vagyonkezelők egyelőre hallgatásba burkolóznak a rájuk kivetett különadóról. Lapunk azonban úgy értesült, a társaságok a tőlük elvárt 2,2 milliárd forintnyi extra közterhet a kezelt vagyon alapján fizetik majd be. Amiről vita lehet a minisztérium és a piaci szereplők között, hogy pontosan hogyan is értelmezzék a „kezelt vagyon” fogalmát. Bizonyos cégek ugyanis befektetési alapjaikban intézményi vagyont is kezelnek, így duplán jelentkeznek náluk egyes tételek, például ugyanazok a pénzek a nyugdíjpénztári és az alapkezelt vagyonban is megjelennek. Ezek a társaságok – érthetően – azt szeretnék, ha ezeket a tételeket csak egyszer vennék figyelembe.
Az alapkezelőkkel kapcsolatban arra is figyelmeztettek szakértők, hogy kis létszámmal dolgozó mobilis cégekről lévén szó, ha a rájuk kivetett adó túl magas, könnyedén elviszik tevékenységüket az országból. A nagyobb piaci szereplők azonban aligha teszik ezt meg. Ha ugyanis valóban csak két-három éven át kell fizetni az extra sarcot, nem biztos, hogy megéri költözködni, másrészt reputációs kockázata is lehet annak, ha egy társaság nem akarja kivenni a részét az ország „megsegítéséből”. Emellett a szakmán belül is csúnyán néznének egy ilyen cégre, hiszen a kivonulása az országból azt jelentené, hogy a többiekkel akarja megfizettetni a ráeső adót.
A lízingszektor az előzetes egyeztetések szerint mintegy 7,5 milliárd forintos bankadóra számíthat, ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a társaságokat – reagált szerdán a fejleményekre az ágazati szövetség. „A két év alatt mintegy 15 milliárd forintot jelentő banki különadót a legtöbb tagvállalatunk csak a tulajdonosok által biztosított plusztőkéből tudja megfizetni. Ehhez konkrét, a lízingszektort helyzetbe hozó intézkedések szükségesek, amelyekre a folyamatban lévő tárgyalások során egyértelmű ígéretet is kaptunk” – mondta Hordós Zoltán, a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Fenntartások persze nem csak a hazai piacról fogalmazódnak meg az extra adó kapcsán. Információink szerint az Európai Bankszövetség (EBF) ezen a héten levélben fogalmazta meg aggályait a kormányfőnek. Federico Ghizzoni, az UniCredit csoport kelet-európai érdekeltségeiért felelős vezetője – akit a Bloomberg idézett – pedig úgy fogalmazott: „Nem vagyunk különösebben boldogok az adó bevezetése miatt. Ez egy egészen súlyos teher, már csak a szám alapján is. Fontos – tette hozzá –, hogy korrekt módon bánjanak a piaci szereplőkkel.”
Főbb ellenérvek a különadó kapcsán
Az extra adóteher bevezetését érdemi egyeztetés nem előzte meg, a kormány az ellenvetéseket figyelmen kívül hagyva alkotta meg a jogszabály tervezetétA bankokra jutó, 120 milliárd forintos többletteher jelentősen rontja a szektor versenyképességét: a társasági adóval együtt számolt effektív adóteher 60 százalék környékére emelkedhet
A pénzügyi szektor jövedelmezősége nem kiemelkedően magas – a saját tőkére vetítve 8 százalék környékén alakult 2009-ben –, ennél több szektor is jóval magasabb megtérülési mutatókkal működik
Az extra adóteher rontja a magyar gazdaság versenyképességét is: az egyébként sem túl erős hitelezési aktivitás további mérséklődését vetíti előre, hiszen a bankok az üzemméretük (mérlegük) zsugorításában válnak érdekeltté
A közeljövőben szigorodó tőkekövetelményeknek a piaci szereplők nem vagy csak újabb anyabanki segítséggel tudnak megfelelni: ez utóbbi ugyanakkor a tulajdonosokban visszatetszést kelt, hiszen így közvetve nekik is hozzá kell járulniuk a költségvetés kiigazításához
A piaci szereplők várhatóan áthárítják a többletköltségeik egy részét az ügyfelekre: ezt a 2010 januárjában hatályba lépett magatartási kódex is lehetővé teszi
A többletteher nyomán több nagy piaci szereplő is veszteségessé válhat
Az új adóteher bevezetését nem előzte meg semmilyen hatástanulmány, így annak következményei nehezen beláthatók
A bankokra jutó, 120 milliárd forintos többletteher jelentősen rontja a szektor versenyképességét: a társasági adóval együtt számolt effektív adóteher 60 százalék környékére emelkedhet
A pénzügyi szektor jövedelmezősége nem kiemelkedően magas – a saját tőkére vetítve 8 százalék környékén alakult 2009-ben –, ennél több szektor is jóval magasabb megtérülési mutatókkal működik
Az extra adóteher rontja a magyar gazdaság versenyképességét is: az egyébként sem túl erős hitelezési aktivitás további mérséklődését vetíti előre, hiszen a bankok az üzemméretük (mérlegük) zsugorításában válnak érdekeltté
A közeljövőben szigorodó tőkekövetelményeknek a piaci szereplők nem vagy csak újabb anyabanki segítséggel tudnak megfelelni: ez utóbbi ugyanakkor a tulajdonosokban visszatetszést kelt, hiszen így közvetve nekik is hozzá kell járulniuk a költségvetés kiigazításához
A piaci szereplők várhatóan áthárítják a többletköltségeik egy részét az ügyfelekre: ezt a 2010 januárjában hatályba lépett magatartási kódex is lehetővé teszi
A többletteher nyomán több nagy piaci szereplő is veszteségessé válhat
Az új adóteher bevezetését nem előzte meg semmilyen hatástanulmány, így annak következményei nehezen beláthatók
Piaci részesedések A mérlegfőösszeg alakulása Adófizetési kötelezettség -->
