Adóelőny az élelmiszereknél?
Ha az ágazatot képviselőknek igazuk van, az adóbevétel-kiesés kisebb lehet a fenti évi 55–65 milliárd forintnál. Ez utóbbi számítás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, a háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó adatokra épül (ezek közül pedig a legfrissebb elérhető, 2008-as számokra). Ezek szerint élelmiszerekre és alkoholmentes italokra a magyarok évente mintegy 1670-1680 milliárd forintot költenek, ebből csak az élelmiszerek forgalma mintegy 1530 milliárdot tesz ki. Erre – lapunk számítása szerint – 355-360 milliárd forintnyi áfabevétel jut. Ez azért kevesebb a 25 százalékos kulcs alapján várható 380 milliárd feletti összegnél, mert az alapvető élelmiszerekre – mint a kenyérféleségek és a tejtermékek – jelenleg is a kedvezőbb, 18 százalékos kulcs van hatályban. Ezt is figyelembe véve, valamint 10 százalékos egységes áfamértéket feltételezve jön ki az 55–65 milliárd forintos bevételkiesés.
Míg korábban az is évekbe telt, mire az alapvető élelmiszerek 7 százalékpontos „áfaelőnyben” részesültek, lehetséges, hogy az élelmiszer-ipari szervezetek hangja ezúttal értő fülekre talál. A Vidékfejlesztési Minisztériumban ugyanis áfacsoportot hívtak életre a lehetséges adócsökkentéssel kapcsolatos számítások elvégzésére – közölte még a múlt héten Czerván György, a tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára. Az egyeztetéseken részt vesznek a főbb ágazati szervezetek, valamint a nemzetgazdasági tárca is. Utóbbi minden bizonnyal árgus szemekkel figyeli majd a lehetséges adóbevétel-kiesés mértékét, és egyelőre kérdéses, az érdekképviseletek képesek-e meggyőzni a pénzügyi kormányzatot arról, hogy az áfacsökkentés egyben az ágazat fehéredéséhez is hozzájárulna. Tény, hogy becslések szerint a feketén értékesített élelmiszerek volumene akár a több százmilliárd forintot is elérheti, amelynek „legalizálása” – 10 százalékos áfát feltételezve – több tízmilliárd forintnyi többlet-adóbevételben csapódna le. A szakmai szervezetek további érve, hogy az áfacsökkentéssel mérsékelni lehetne a természeti csapások miatt várható élelmiszerár-emelkedést is.
Az élelmiszerekre háruló 18, illetve 25 százalékos magyar forgalmi adó egyébként uniós összevetésben is magasnak számít. Van, ahol e termékeket adómentesen lehet értékesíteni, míg a hollandok például csupán 6 százalékos áfát számolnak fel az élelmiszerek után. GyM–KR
Vélemény
Éder Tamás, a Hússzövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Szövetségének elnökeÚgy látjuk, a kérdés jó kezekbe került, hiszen a kormánypárt évek óta képviseli ezt az ügyet, sőt, 2008-ban erre irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak. Az optimális szint nézetünk szerint az uniós átlag körüli – vagyis 10 százalék alatti – áfakulcs lenne, de nyilvánvaló, nálunk ezt csak lépcsőzetesen lehet elérni. A drasztikus csökkentés nyomán akkor is visszaesne a költségvetés bevétele, ha nőne a befizetők száma. Másfelől azonban mérlegelni kell, hogy ha a rendszer így marad, a konszolidáció végén azok a vállalkozások maradnak fenn, amelyek elkerülik az adófizetést. Ez pedig destruktív helyzetet idézne elő.
Erdélyi István, a Gallicoop elnök-vezérigazgatója
El kellene gondolkozni a kormányzat képviselőinek azon, hogy míg nálunk a legmagasabb, 25 százalék, az Európai Unió tagországainak jó részében 10 százaléknál alacsonyabb az élelmiszereket terhelő áfa mértéke. Amikor az országban az élelmiszer-forgalom 30-40 százaléka áfa megfizetése nélkül zajlik, az adókulcs csökkentése nem is lehet kérdés. Annál is inkább, mivel a 25 százalékkal ellentétben 10 százalékot már nem éri meg elcsalni, így nyilvánvalóan növekedne a befizetők köre is. Ugyanakkor azt várnánk el, hogy a hatóságok kőkeményen ellenőrizzék a szabályok betartását, így az áfa megfizetését is.
Úgy látjuk, a kérdés jó kezekbe került, hiszen a kormánypárt évek óta képviseli ezt az ügyet, sőt, 2008-ban erre irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak. Az optimális szint nézetünk szerint az uniós átlag körüli – vagyis 10 százalék alatti – áfakulcs lenne, de nyilvánvaló, nálunk ezt csak lépcsőzetesen lehet elérni. A drasztikus csökkentés nyomán akkor is visszaesne a költségvetés bevétele, ha nőne a befizetők száma. Másfelől azonban mérlegelni kell, hogy ha a rendszer így marad, a konszolidáció végén azok a vállalkozások maradnak fenn, amelyek elkerülik az adófizetést. Ez pedig destruktív helyzetet idézne elő.
Erdélyi István, a Gallicoop elnök-vezérigazgatója
El kellene gondolkozni a kormányzat képviselőinek azon, hogy míg nálunk a legmagasabb, 25 százalék, az Európai Unió tagországainak jó részében 10 százaléknál alacsonyabb az élelmiszereket terhelő áfa mértéke. Amikor az országban az élelmiszer-forgalom 30-40 százaléka áfa megfizetése nélkül zajlik, az adókulcs csökkentése nem is lehet kérdés. Annál is inkább, mivel a 25 százalékkal ellentétben 10 százalékot már nem éri meg elcsalni, így nyilvánvalóan növekedne a befizetők köre is. Ugyanakkor azt várnánk el, hogy a hatóságok kőkeményen ellenőrizzék a szabályok betartását, így az áfa megfizetését is.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.