Adómentes juttatás lesz a szűrővizsgálat?

Már az adótörvények kihirdetésének másnapjától csökkentené a távközlési cégek vezetékadóját Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációsért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a Fidesz győri képviselője. A jövő évi adótörvény-változtatásokhoz benyújtott módosító indítványban az államtitkár azt javasolja, hogy a szélessávú internet-fejlesztésekre nyújtott adókedvezményt – vagyis, hogy az újonnan épített szélessávú vezetékekre nem kell adót fizetni öt éven át – már rögtön a változtatás kihirdetésének napjától lehessen érvényesíteni. Így a cégek nem csak a 2016-os, hanem már az idei vezetéképítésekre is megkapnák a mentességet, nagyban szolgálva ezzel, hogy a szélessávú hálózatok fejlesztése ne álljon le csak azért fél évre, hogy az adómentességre várjanak a cégek.

A Fidesz képviselői az egyébként sem nagy terjedelmű adómódosító javaslathoz ezen kívül még két indítványt tettek. Mengyi Roland, a Fidesz borsodi képviselőjének indítványa arról szól, hogy tegyék adómentes juttatássá ha a munkáltató fizeti a szűrővizsgálatokat, valamint a fizikoterápiás és a mentál-egészségügyi szolgáltatásokat. A képviselő indoklása szerint az egészségügyi problémák megelőzés lényegesen kevesebb ráfordítást igényel, mint a kezelésük. A fizikoterápiás kezelések adómentes juttatássá tételének indoka, hogy a gerincbántalom napjaink leggyakrabban előforduló foglalkozási ártalma, „mely számos további betegség okozója és jelentős munkakiesést eredményez.” Hasonlóan a munkaképesség-csökkenés az oka annak, hogy a képviselő a „korunk civilizációs eredetű problémájának tekinthető” mentálhigiéniás betegségek kezelését is adómentes juttatásként képzelné el a képviselő. (Igaz: a javaslat betenne az egészségpénztáraknak, hiszen így a náluk adókedvezménnyel igénybe vehető szolgáltatások egy jelentős része adómentesen is megkapható volna).

A harmadik javaslat a bankadó csökkentését írná át, a lízingcégekre külön szabályt alkalmazna Szatmáry Kristóf fideszes képviselő. Indítványa szerint ezen pénzügyi vállalkozásoknál jövőre már nem a 2014-es mérlegfőösszeg, hanem a tavalyi kamat és díjbevétel együttes összege volna az adó alapja. A teher mértéke is más volna, az így meghatározott bevétel 3,8 százalékát kellene fizetni jövőre (míg a bankoknál a mérlegfőösszeg 0,53 százaléka lesz az adó). A képviselő a változtatást azzal indokolja, hogy a lízingcégek a legnagyobb finanszírozói a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásának, ezért fontos a kedvezményezésük. Szektorszinten egyébként nem jelent nagy változást a módosítás, a Világgazdaság számításai szerint a 6,7 milliárdos éves adóteher így 6,08 milliárd forintra csökkenne. Igaz: a szektoron belül lehetnek olyan vállalkozások, amelyeket a kamat- és díjbevétel szerinti adózás érint jobban, míg másoknak esetleg kedvezőbb lehet az eredeti, mérlegfőösszeg szerinti adófizetés.