Adóparadicsomok az EU-ban: Egymást teszik bolonddá a politikusok?

A szervezet úgy becsüli, hogy a globális szinten az adó oázisokba menekített pénzek 13 százaléka Luxemburgban parkol. Még a magát adóparadicsomként aposztrofáló Ciprus is egyik legnagyobb riválisának tekinti a hercegséget. Ugyanakkor – teszi hozzá a Handelsblatt a felmérés alapján – más EU tagállamok is alkalmaznak olyan adószabályokat, amelyekkel igyekeznek magukhoz csalogatni a vállalatokat. Málta, Andorra, Monaco és Írország például alacsony társasági adókulccsal csábít, Hollandia pedig a holdingok számára biztosító kedvező jogi környezetet. Belgiumban a vállalatok fiktív adókulcsot alkalmaznak a sajáttőkére, amellyel így csökkenthető az adóteher.

A britek ugyan nagyra tartják az adóversenyt, olyannyira, hogy 26-ról 22-re mérsékelték a társasági adókulcsot, mégis, a közelmúltban a német kormánnyal karöltve programot dolgoztak ki az adórendszerük védelmére. A lap szerint George Osborne és Wolfgang Schäuble egyaránt attól tart, hogy a más tagállamokban alkalmazott alacsonyabb adókulcsok veszélyeztetik az államaik bevételeit.

Az Európai Bizottság adóügyi biztosa, Algirdas Semeta úgy véli, hogy az adócsalások és adóelkerülés a 27 tagállamban összesen mintegy 1 milliárd eurós veszteséget okoz. A német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy minden eurpópai vezetőnek vállalnia kell a felelősséget a kérdésben. És bár nevet nem említett, feltételezhető, hogy elsősorban Jean-Claude Junckerre, az eurogroup vezetőjére gondolt, aki egyben Luxemburg miniszterelnöke is. Az uniós vezető nem kis bosszúságot okoz diplomata társainak azzal, hogy egyfelelől jelentős segélyeket kér a bajba jutott országok számára, másfelől nem hajlandó feladni a luxemburgi adópolitikát. Az EU vezetői hangsúlyozzák, hogy az adóbevételek növekedése segíthetné a válsággal küzdő államokat, csakhogy a globális konszernek, azon belül is főként az IT-cégek remekül értenek ahhoz, hogy kimenekítsék nyereségüket a magasabban adózó tagállamokból.

Így például az Amazon brit cége 4 milliárd eurót termelt ki Nagy-Britanniában, de ebből gyakorlatilag semmit nem láthattak a brit adóhatóságok, az online áruház ugyanis csak kiszállítási telephelyként tartja nyilván a szigetországban működő céget és Luxemburgban adózik.

De nem csak Luxemburg számít ideális célpontnak a cégek körében: Máltán ugyan elvileg 35 százalék a társasági adókulcs, de a részvényeseknek nyújtható visszatérítés után járó kedvezményeknek köszönhetően 5 százalékra szorítható le a tényleges adóteher. Ezt többek között olyan vállalatok használják ki, mint a Puma, a BMW vagy a BASF, amelyek egyébként erről nemigen tesznek említést a weboldalaikon.

A 12,5 százalékos írországi adókulcs pedig többek között az Oracle-t, a Microsoftot, a Google-t és az Apple-t is magához csábította. Utóbbi, mely egyben a világ legértékesebb vállalata, az adótakarékosság terén is az élvonalban van: 2011-ben külföldön 36,8 milliárd dollár összegű nyereségre tett szert, ám az Egyesült Államokon kívül elért profit után csak 1,9 százalék jövedelemadót fizetett.

A berlini és a berni vezetés több éves tárgyalása során kidolgozott egyezmény szerint a németországi illetőségű magánszemélyek svájci pénzintézeteknél elhelyezett, és a német adóhatóság elől eltitkolt eszközeire - az összeg nagyságától és az elhelyezés óta eltelt idő hosszától függően - 21 és 41 százalék közötti adót vetnek ki. A 10 évre visszamenőleg kivetendő különadó beszedéséről a svájci pénzügyi igazgatás gondoskodik. Az anonim eljárás révén a pénzüket Svájcba menekítő németeknek továbbra sem kell felfedniük kilétüket, megtakarításukat pedig legalizálják.

A Svájcban már ratifikált és a német törvényhozás alsóházában, a konzervatív-liberális többségű Bundestagban megszavazott egyezménytől a német pénzügyminisztérium 10 milliárd eurós bevételt remélt.

A megállapodás másik lényeges eleme, hogy a Svájcban elhelyezett német megtakarítások hozamát 2013-tól a német szabályoknak megfelelően adóztatják, és ezt a pénzt is átutalják, ami a pénzügyminisztérium szerint további évi 750 millió eurós bevételt jelentene.

Német becslések szerint német magánszemélyek több mint 60 milliárd eurót helyezhettek el Svájcban adókerülés céljával. A Bundesrat döntése miatt az egyezmény egyelőre nem lép életbe.

A berlini és a berni vezetés több éves tárgyalása során kidolgozott egyezmény szerint a németországi illetőségű magánszemélyek svájci pénzintézeteknél elhelyezett, és a német adóhatóság elől eltitkolt eszközeire - az összeg nagyságától és az elhelyezés óta eltelt idő hosszától függően - 21 és 41 százalék közötti adót vetnek ki. A 10 évre visszamenőleg kivetendő különadó beszedéséről a svájci pénzügyi igazgatás gondoskodik. Az anonim eljárás révén a pénzüket Svájcba menekítő németeknek továbbra sem kell felfedniük kilétüket, megtakarításukat pedig legalizálják.

A Svájcban már ratifikált és a német törvényhozás alsóházában, a konzervatív-liberális többségű Bundestagban megszavazott egyezménytől a német pénzügyminisztérium 10 milliárd eurós bevételt remélt.

A megállapodás másik lényeges eleme, hogy a Svájcban elhelyezett német megtakarítások hozamát 2013-tól a német szabályoknak megfelelően adóztatják, és ezt a pénzt is átutalják, ami a pénzügyminisztérium szerint további évi 750 millió eurós bevételt jelentene.

Német becslések szerint német magánszemélyek több mint 60 milliárd eurót helyezhettek el Svájcban adókerülés céljával. A Bundesrat döntése miatt az egyezmény egyelőre nem lép életbe. Michael Noonan ír pénzügyminiszter és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök -->