ÁSZ: Ellenőrizhetetlen volt a beruházási adókedvezmények rendszere

Az ellenőrzés a 2007-2011. évekre, ezen belül a 2006-2010. adóévek adataira terjedt ki. A helyszíni ellenőrzésen túl, 547 vállalkozást kérdőívvel kerestek meg.

A nemzeti fejlesztéspolitikai irányokat meghatározó, 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) középtávon a beruházások jelentős növekedésével, és 2013-ra a beruházási ráta 28%-ra történő emelkedésével számolt. Ezzel szemben a beruházási ráta 2005-ről 2010-re 22,78%-ról 17,97%-ra, ezen belül a vállalkozói szféra beruházási rátája 13,34%-ról 10,62%-ra csökkent. A célok eléréséhez elsősorban európai uniós támogatásokkal számoltak, ugyanakkor azokat tisztán hazai források és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben (Tao. tv) meghatározott módon adókedvezmények is támogatták. A többcsatornás támogatási rendszer ellenére, a romló beruházási mutatók alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2013-ra a beruházások növekedési célkitűzései nem teljesülnek. A vállalkozások részére nyújtott beruházási célú fejlesztési támogatások azonban hozzájárultak a munkahelyteremtéshez és a területi fejlődéshez – szögezi le az ÁSZ.

A 340-390 ezer társasági adóalanyból a 2006-2010. adóévekben összesen 110 vett igénybe beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményt. A 405,2 milliárd beruházási és fejlesztési adókedvezmény 87 százalékát 21 vállalkozás számolta el. Ebből két vállalkozás 130,2 milliárd forint összegben vett igénybe beruházási adókedvezményt. Ezzel szemben a 110 vállalkozás személyi jövedelemadó és járulékok nélküli költségvetési befizetési kötelezettsége 4017 milliárd volt.  Az egyes adóalanyok által igénybevett adókedvezmények adatait az ellenőrzött időszakban nem hozták nyilvánosságra annak ellenére, hogy azok közpénznek minősülnek.

Az adókedvezményként nyújtott támogatások felhasználása – annak jelentős nagyságrendje ellenére – nem volt átlátható és megfelelően ellenőrzött. A beruházásokhoz kapcsolódóan igénybevett adókedvezmények hosszú távú hatásának vizsgálatát jogszabály nem írta elő. Nem volt összesített adat arra vonatkozóan, hogy az elszámolt beruházási és fejlesztési adókedvezmények mekkora összegű beruházásokhoz kapcsolódtak.

Az adókedvezmények ellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bevallások utólagos ellenőrzése keretében végezte, de a bevallások feldolgozása során nem szűrte ki az engedély és bejelentés hiányában fejlesztési adókedvezményt elszámoló adóalanyokat. Ezért az ellenőrzés során olyan adóalanyokat is feltártak, amelyek nem voltak jogosultak fejlesztési adókedvezmény elszámolására.

Beruházási támogatások

Az ellenőrzött beruházási célú támogatási konstrukciókból összesen 14 ezer vállalkozás részére 574,4 milliárd vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg. A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozási forráshoz jutását JEREMIE típusú pénzügyi eszközökkel, 48,3 milliárd beruházási célú hitellel támogatták. Ezzel mintegy 5 ezer vállalkozás jutott kedvezményes forráshoz. A jogi, szabályozási környezet nem segítette eredményesen a vállalkozásokat beruházásaik megvalósításában. Az uniós és a hazai jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök mennyisége és folyamatos változásai korlátozták a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot. Előfordult, hogy nem rögzítettek speciális eljárásendi szabályokat, továbbá a szabályozások hiányosak, illetve egymásnak ellentmondóak voltak. 

A beruházási támogatások felhasználása érdekében kiépített intézményrendszer az ellenőrzött időszakban bekövetkezett változások mellett is biztosította a feladatok ellátását.

Az uniós támogatások eredményeinek figyelemmel kísérésére indikátor-rendszert alakítottak ki. Az adatok rendelkezésre állása azonban – a folyamatos fejlesztések ellenére – korlátozottan tette lehetővé az elért eredmények célkitűzésekhez viszonyított mérését.

A tisztán hazai forrásokból a vállalkozásokat is támogató célelőirányzatok éves törvényi előirányzata 2007-ről 2011-re a harmadára csökkent. A 2007-2011 között rendelkezésre álló beruházási célú támogatási keret 96,6 százaléka (118,8 milliárd) egyedi kormánydöntések finanszírozására szolgált (pl. feldolgozóipar, munkahelyteremtés támogatása).

Valamennyi – hazai és uniós – támogatási formára meghatározták az ellenőrzési nyomvonalakat, kialakították az eljárásrendeket, kijelölték az ellenőrzést végző szervezeteket, amelyek alapvetően ellátták feladataikat. Az NFÜ az uniós támogatásokra kidolgozta a folyamat részletes eljárásrendjét, a szabálytalansági döntések nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokat azonban nem tartotta be, mivel azokat nem tette közzé az előírt 10 napos határidőn belül. 

Az ÁSZ javasolja a kormány egyedi döntésével megítélhető támogatásokra vonatkozó szabályozás aktualizálását, a nemzetgazdasági miniszternek javasoltuk a beruházásokhoz igénybe vett adókedvezmények monitoring rendszerének kialakítását, az igénybevett adókedvezmények adatai – az állami támogatásokhoz hasonló – jogszerű nyilvánosságra kerülésének kezdeményezését, az egyedi kormányhatározatok és a társasági adóbevallások egyeztetése érdekében intézkedés tételét, valamint az igénybevétel jogszerűségének megállapítására irányuló adóellenőrzések elrendelését.

A NAV elnökének javasolták, hogy ellenőrizzék le teljes körűen a 2006-2010. évekre bejelentés és engedély hiányában fejlesztési adókedvezményt elszámolt vállalkozásokat és a továbbiakban szűrjék ki ezeket már a bevallások feldolgozása során, valamint biztosítsák az ellenőrzési irányelvek jogszabályoknak való megfelelését. A NAV ellenőrzéseinek kiterjesztését javasolták az igénybevételt megelőzően tett bejelentésekben, engedélyekben foglaltak és a megvalósítás összhangjára.