Bankadó: a fizetés biztos

Jelentős, bár minden bizonnyal nem piros betűs nap lesz a magyarországi pénzintézetek működésében a holnapi, szeptember 30-a ugyanis a nyáron bevezetett bankadó első részletének fizetési határideje. A bankok, biztosítók és egyéb pénzügyi vállalkozások összesen 90-100 milliárd forintot utalnak át az államkaszszának ezekben az órákban. A különadó második részlete december 10-ig esedékes, a szintén holnapig elkészítendő bevallásban azonban már az egész éves összeget meg kell jelölni.

Az augusztus 30-ig szóló államháztartási adatok szerint a deficitből 211,1 milliárd forintot kell lefaragni a szeptember és december közötti időszakban ahhoz, hogy valóra válhasson az eredményszemléletben 3,8 százalékos hiánycél. A javulás jelentős részét a bankadótól reméli a kormány, és a tavalyi költségvetési adatok alapján ezzel együtt valóban teljesíthetőnek tűnik a hiánycél. Tavaly ugyanis az év utolsó négy hónapjában összesen mintegy 20,8 milliárd forinttal javult az államháztartás egyenlege, ezzel, valamint a bankadóval tehát elérhető a 3,8 százalékos év végi deficit.

Azt, hogy az egyes érintettek pontosan milyen alapon hány százalékot kötelesek leróni az idén, a törvény világosan rögzíti – igaz, az adókulcsok még a zárószavazás előtti módosító csomagban is alakultak, és a nyáron több változat is napvilágot látott. Ennek ellenére vannak dilemmák. „Nem világos többek között, hogy a kamateredmény vagy a kamatkülönbözet képezi-e az adó alapját” – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Míg a kamateredménybe csak a szűk értelemben vett kamattételek számítanak bele, a kamatkülönbözetet egyéb, úgynevezett kamatjellegű bevételek is befolyásolják. Van olyan cég, ahol ez az „apró” eltérés 600 millió forintot jelent.

További kérdés, hogy a számvitelben hogyan kell megjeleníteni a bankadót. Az biztos, hogy nem céltartalék jellegű tételről van szó. A jogszabály e tekintetben egy támpontot ad, mégpedig azt, hogy a különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni – mondta el a Világgazdaságnak Molnár Gábor, a Deloitte Kft. számviteli tanácsadó üzletágának szenior menedzsere. Mivel a jogszabály nem nevesíti pontosan az eredménykimutatás sorát, ezért a számviteli törvény szerinti egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A szakember szerint ugyanakkor kérdéses az is, hogy a szokásos negyedéves beszámolókban miként kell megjeleníteni a hivatalosan július 1-jétől hatályos különadót. Van olyan szemlélet, amely szerint szeptember 30-ával már a teljes összeget figyelembe kell venni, mások szerint azonban csak a felét – lévén az első részlet a harmadik, a második részlet pedig a negyedik negyedév után esedékes. Megint más szakemberek úgy vélik, hogy az adót 2010 egészére időarányosan kell megosztani, vagyis szeptember 30-án az éves teher 75 százalékát kimutatni. A kavarodás nem meglepő, ilyen vagyoni típusú adóra ugyanis nemigen volt precedens Magyarországon.

Nem mellékes körülmény az sem, hogy maga a jogszabály fogalmaz úgy: külön törvény készül majd arról, hogy 2011-ben miként kötelesek befizetni a különadót a pénzügyi szervezetek. A törvényben – szokatlan módon – csak az szerepel, hogy a bevételnek el kell érnie a kétszázmilliárd forintot.

Európában öt tagállamban működik jelenleg vagy a közeljövőben bankadó, ehhez jön még az Egyesült Államok. Mértékét tekintve a magyar különadó jelenti a legnagyobb terhet, de egyedül itt vetették ki az adót átmeneti jelleggel. A többi országban a „bankadó” a jövőben a szisztéma szerves része marad. Más kérdés, hogy Német- és Svédországban, valamint az USA-ban a bevétel nem az állami költségvetésbe, hanem külön alapba kerül. KR–GIJ

A K&H csoport 16,2 milliárd forint bankadót fizet az idén. A pénzintézet a különadót a működési költségek között jeleníti meg. A bank információja szerint jelenleg auditorok keresik annak a lehetőségét, hogy a bankszektor a lehetőségekhez képest egységes módon számolja el a bankadót.

Az MKB Bank idei befizetési kötelezettsége 13,76 milliárd forint, az Erste Banké 12,69 milliárd forint, a CIB Bank 10,7 milliárd forint, a CIB csoport 12,8 milliárd forint felét fizeti szeptemberben a költségvetésbe.

A K&H csoport 16,2 milliárd forint bankadót fizet az idén. A pénzintézet a különadót a működési költségek között jeleníti meg. A bank információja szerint jelenleg auditorok keresik annak a lehetőségét, hogy a bankszektor a lehetőségekhez képest egységes módon számolja el a bankadót.

Az MKB Bank idei befizetési kötelezettsége 13,76 milliárd forint, az Erste Banké 12,69 milliárd forint, a CIB Bank 10,7 milliárd forint, a CIB csoport 12,8 milliárd forint felét fizeti szeptemberben a költségvetésbe.-->