Csökkentek, de nem eléggé

Tavaly csökkentek valamelyest Magyarországon az szja- és járulékterhek, de azok így is messze meghaladják a fejlett országokban jellemző átlagot – derül ki az OECD adataiból.

A párizsi székhelyű szervezet most közzétett adózási jelentése szerint hazánkban családtípustól és jövedelemszinttől függően a teljes bérköltség 30,1–58,4 százalékát vonják le, miközben a 31 OECD-tagállam átlaga 16,9–41,1 százalék között mozog.

Magyarország a legtöbb kategóriában – Belgiummal „versengve” – az első vagy a lista második helyén áll, és mindössze a kétgyermekes, az átlagnál alacsonyabb jövedelmű, egyedülálló személyek terhelése tekinthető viszonylag mérsékeltnek (feltéve, hogy a gyermekek után járó állami jövedelemtranszfereket is beleszámítjuk).

Tény ugyanakkor, hogy ez év elején számottevő adócsökkentés történt Magyarországon a személyi jövedelemadózásban. Az adóalap ugyan emelkedett 27 százalékkal – az úgynevezett szuperbruttósítás hatására –, az adókulcsok azonban csökkentek, és ami még lényegesebb: 1,9 millióról ötmillió forintos éves bruttó jövedelemre emelkedett a magasabb szja-kulcs sávhatára. Mindezek hatására az átlagosnak nevezhető havi kétszázezer forintos bruttó jövedelem mellett az adó- és járulékteher a teljes bérköltség 54 százalékáról 45,7 százalékra csökkent az idén. A tehermérséklés elsősorban a havi 150 ezer és 300 ezer forint közötti bruttó jövedelmek körében jelentős mértékű, ennél alacsonyabb vagy magasabb bér esetén az elvonások alig csökkentek a múlt évhez képest.

A 2000-es OECD-adatokkal összevetve ugyanakkor már 2009-re is az adóterhek mérséklődését figyelhettük meg Magyarországon, méghozzá főként az alacsony jövedelmű, egyedülálló vagy a gyermeket egyedül nevelő személyek esetében.

A csökkenés azonban majdnem minden kategóriában kisebb volt annál, mint amennyi a 31 OECD-tagállam átlagában ugyanezen időszak alatt bekövetkezett.

A jelentés szerzői kiemelik, tavaly nem kevesebb mint 24 tagállamban csökkent a munkajövedelmekre rakódó összterhelés. Ennek mértéke legtöbbször egy százalékpont alatt maradt, de kevéssel két pont fölötti vágásra is akadt példa (Törökországban és Új-Zélandon). Ahogy Angel Gurría OECD-főtitkár fogalmazott: az adómérséklések ugyan jó eszközt kínáltak a gazdaság élénkítésére, a fiskális terhek miatt mégis óvatosan kellett velük bánni.

Elsősorban az alacsony jövedelmi kategóriákban csökkentették a kormányok az adókulcsokat, és a gyermekek után járó kedvezmények bővítése sem volt ritka. Több kormány is igyekezett a munkaadói járulékok mérséklésével ösztönözni a cégeket dolgozóik megtartására a válság közepette. Magyarországon például kereken egy százalékponttal mérséklődött a munkaadói járulékok összege, miközben az szja és a munkavállalói járulékok oldalán minimális emelkedés következett be.

Az adóterhelés csökkenése azonban nem kizárólag a kormányzati intézkedésekre vezethető vissza – figyelmeztet az OECD. A gazdasági válság nyomán ugyanis a legtöbb fejlett országban esett az átlagos jövedelemszint, és ez – az adórendszerek többségének progresszivitása miatt – makroszinten a korábbinál kisebb elvonást eredményezett. KR–TG