Dilemmák a járulékokról

Teljes tanácstalanság uralkodik nemcsak a járulékfizetők, de még a szakemberek körében is az év elejével bevezetett új járulékalap kapcsán. Az idén ugyanis először a február 12-ig esedékes bevallási és fizetési határidőre a vállalkozók már legalább a tevékenységükre jellemző kereset alapján kötelesek leróni a tb-kasszának szánt befizetéseket.
Az egyetlen jó hír talán az lehet, hogy a járulékalapként kiszemelt összeget nem kell külön bejelenteni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) felé, „csupán” a havi bevallási kötelezettségnek kell eleget tenni. Ez azonban éppen elég dilemmát okoz a kis- és középvállalkozásoknak, valamint az egyéni vállalkozóknak, az új rendelkezés ugyanis elsősorban őket érinti. Igaz ez a társas, az egyéni, az átalányadózó és az evás vállalkozókra is.

„Bár a jogalkotó céljával egyet lehet érteni, igencsak aggályos, hogy az új szabályozás semmiféle világos támpontot nem nyújt az adózóknak” – vélekedett lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Emlékeztetett: a törvény eredeti szövegében még szerepelt egy utalás az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkabér-statisztikájára, végül azonban ez kikerült a jogszabályból. Ennek ellenére a vállalkozások számára még tanácsos is lehet felkutatni ezeket az adatokat saját bevallásuk elkészítéséhez.
A bevallott járulékalap megállapítását ugyanis év eleje óta teljesen a vállalkozókra bízza a jogszabály, feltételül szabva ugyanakkor, hogy az feleljen meg a tevékenység valós piaci értékének. „Az azonban nem várható el a járulékfizetőktől, hogy előre »be tudják lőni«, hogy az adott évben az adott térségben egy-egy tevékenységgel mekkora átlagos jövedelmet fognak elérni a vállalkozások” – mutatott rá Vámosi-Nagy Szabolcs. Éppen ezért az idén minden bizonnyal az APEH is fegyvertelen lesz, hiszen a revizoroknak kellene egy még számukra sem elérhető adatbázis alapján bizonyítaniuk, hogy a vállalkozó túl alacsony keresetről adott számot. Az viszont már más kérdés, hogy az adóhivatal egy-két év elteltével már számon kérheti-e az eltéréseket az akkorra már kiforrott országos vagy térségi kereseti átlagoktól.
Ez azonban a távolabbi jövő zenéje. Szakemberek szerint az új rendelkezés hatása egyelőre az lehet, hogy végül a minimálbér után fizet járulékot a vállalkozások többsége. Korábban ugyanis könnyen ellenőrizhetővé vált az, aki a minimálbér kétszeresénél kevesebbet vallott, az idén azonban ez a támpont elveszett az APEH számára. Ez évben ugyanis az alsó limit a minimálbér.
Míg tehát a „piaci árazású” járulékalapok megszaporodására egyelőre minden bizonnyal várni kell, az új szabály annyiból mindenképpen érzékenyen érinti a vállalkozókat, hogy osztalékot csak akkor vehetnek fel, ha megfizették a tevékenységükre jellemző kereset utáni járulékokat. „Ez azonban csak az év végén, a jövő év elején válik időszerű kérdéssé, éppen ezért egyelőre felesleges pánikot kelteni az új járulékalap-szabályozás körül” – vélekedett lapunk kérdésére Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének fővárosi elnöke.
Ahogy manapság több adójogszabály esetében, úgy az új járulékalapnál is számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisíti a rendelkezéseket. Bár e témában két kereset is a taláros testület előtt hever, a döntés igencsak elhúzódhat, az AB ugyanis egyelőre a tevékenység piaci értékét figyelembe vevő járulékalap elődjéről, a minimálbér kétszeresében meghatározott járulékalapról sem határozott. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint arra jó esély van, hogy az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos egyik passzus elbukik az AB-n. Az, amely szerint a fel nem vett nyereséget is osztalék terheli a tevékenységre jellemző jövedelem el nem érése esetén.
Összességében az új jogszabály az osztalék- és az összevonás alá eső jövedelmek arányát javítja, az illegális keresetek kifehérítésére nem alkalmas – vélekedtek a lapunknak megszólaló szakemberek. Igaz, ez sem mellékes kérdés, hiszen a vállalkozók egy része személyes közreműködés címén – vagyis rendes adófizetés mellett – a minimálbérnek megfelelő összeget vesz fel, miközben osztalékágon sok millió forintos jövedelemhez jutnak. Ugyanígy finoman szólva gyanús, hogy az egyéni vállalkozók több mint harmada veszteséges, e visszaélések felderítését azonban az új rendelkezés nemigen fogja elősegíteni – vélik a szakértők.