A bejárónők, kertészek, takarítónők és szakácsok után tavaly már 26,3 millió forint regisztrációs díjat fizettek be a foglalkoztatók, csaknem ötször többet, mint a fizetési kötelezettség bevezetését követő első teljes évben, 2011-ben. Akkor még csak 5,3, egy évvel később 11,2, 2013-ben 23,4 millió forint cselédadó folyt be a költségvetésbe, míg 2010-ben, amikor augusztus közepén hatályba lépett a jogszabály, mindössze 800 ezer forint volt a bevétel. A költségvetésnek összességében csak szerény, összesen 67 millió forint bevétele származott az elmúlt öt évben ebből az adónemből.
Aki háztartási alkalmazottat foglalkoztat, annak havonta, vagy több hónapra szóló foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt előre – az adóhatóság telefonos ügyfélszolgálatán vagy az ügyfélkapun keresztül – be kell azt jelentenie az adóhatóságnál, és havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie. A cselédadó összege független attól, hogy az alkalmazott hány napot vasal, kertészkedik, főz, mos, vagy takarít egy hónapban. Aki az alkalmazottját nem jelenti be, akár százezer forint mulasztási bírsággal is sújtható.
A NAV a következő tevékenységeket ismeri el háztartási munkaként: lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Akik ilyen tevékenységből élnek, azoknak a jövedelme adórendszeren kívüli keresetnek számít, így nem kell adót fizetniük.
Az Eurostat becsült adatai szerint az EU-ban 2,6 millió főre tehető a háztartási alkalmazottak száma, 89 százalékuk nő, és mintegy felük bevándorló. A háztartási munka az elszigeteltség és a magányos munkavégzés miatt az egyik legvédtelenebb és legkisebb láthatósággal bíró foglalkoztatási forma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.