Egyszer már hamvába holt az EB adójavaslata
A lisszaboni folyamat félidős értékelésekor, 2005-ben még nemhogy a tagországok, hanem az Európai Bizottság (EB) sem volt egységes a közös adóalap kérdésében – emlékezett vissza a Világgazdaság kérdésére Kovács László, aki 2004 és 2009 között az EU adó- és vámügyi biztosaként tevékenykedett.
A közös adóalap kiszámítására vonatkozó korábbi javaslatok összefésülése után 2005-ben az EB-ben sikerre jutott a CCCTB ügye: a tagok megegyeztek abban, hogy a versenyképesség javítása és a cégekre háruló adminisztrációs teher csökkentése érdekében szükség van a közös adóalap bevezetésére.
Több tagállam azonban nagyon határozott fenntartásokkal fogadta a kezdeményezést. Nagy-Britannia és Írország elsősorban az adószuverenitás sérelmét hangoztatta, Szlovákia és néhány más, egykulcsos adószisztémát működtető ország pedig azt kifogásolta, hogy a közös adóalap átvétele felborítaná saját „egyszerű” adórendszerét. A balti országok annak idején pedig trójai falónak tekintették a harmonizált társaságiadó-alapot, attól félvén, hogy bevezetését idővel az adókulcsok egységesítése és az adóverseny megszűnése követné.
Ezzel szemben az Európai Parlament gazdasági bizottsága már a kezdetek óta támogatta a CCCTB-t, és pozitívan viszonyult a kezdeményezéshez az egyik legnagyobb uniós munkáltatói érdekképviselet, a Business Europe is. A francia és a német kormány szintén már a kezdetek óta lándzsát tört az adóalapok összehangolása mellett.
Mindezek eredményeképpen már 2007-re készen állt a teljes, hatástanulmányokkal alátámasztott javaslat az EB-nek történő hivatalos benyújtásra, hamarosan azonban ismét megakadt a folyamat. c, az EB elnöke attól tartott, hogy a CCCTB-ről szóló tárgyalások végképp elidegenítenék az íreket a közös uniós célkitűzésektől, így netán sikertelenül zajlana le a lisszaboni szerződésről szóló ír népszavazás. Ez végül annak ellenére így lett, hogy a közös adóalap ügyét jegelték, és magának a lisszaboni szerződésnek a ratifikálása is késedelmet szenvedett.
Algirdas Semeta adó- és vámügyi biztos, Kovács László utóda ugyan szintén szívügyének tekinti az adóalapok öszszehangolásának ügyét, ám az utóbbi években nem következett be áttörés e területen. Egészen a legutóbbi napokig, amikor is Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök – az általuk bemutatott versenyképességi paktum keretében – ismét felkarolták a közös társaságiadó-alap ügyét. „Örömmel láttam, hogy a meggyőződésem szerint a versenyképességet jelentősen növelő közös adóalap szerepel a paktumban, és remélem, hogy a lehető legrövidebb időn belül pont kerül az immár lassan egy évtizede húzódó vita végére” – értékelte lapunknak a legújabb fejleményeket Kovács László.
Közös adóalap – a főbb állomások
2000: szerepel a lisszaboni célokat tartalmazó javaslatok között2005: az EB-ben megszületik az egyetértés a CCCTB szükségességéről
2007: a közös adóalapról szóló javaslat elkészül, ám benyújtását elhalasztják
2010: a CCCTB ismét erőteljesen felbukkan a napokban bemutatott francia–német versenyképességi paktumban
Forrás: VG-gyűjtés
2005: az EB-ben megszületik az egyetértés a CCCTB szükségességéről
2007: a közös adóalapról szóló javaslat elkészül, ám benyújtását elhalasztják
2010: a CCCTB ismét erőteljesen felbukkan a napokban bemutatott francia–német versenyképességi paktumban
Forrás: VG-gyűjtés Gyakori tagállami érvek a CCCTB ellen az adószuverenitás sérelme
az egykulcsos adórendszereknél bonyolultságot okoz
veszélyes, hiszen az egységes adóalapot az egységes adókulcsok bevezetése követheti
Forrás: VG-gyűjtés -->
