Egyelőre igencsak akadozik az unión belüli elektronikus áfa-visszatérítés rendszere, ezért az Európai Bizottság (EB) javaslatot fogadott el a 2009-es, más tagállamot érintő áfa-visszatérítési igények teljesítési határidejének 2010. szeptember 30-ról 2011. március 31-ig történő meghoszszabbításáról. A döntés oka az, hogy az uniós országok között – egyes megfogalmazások szerint – „kaotikussá vált” ez a határokon átívelő pénzügyi művelet azóta, hogy az EU-ban 2010. január 1-jétől bevezették a hozzáadottérték-adó (többek között e körbe tartozik a magyar általános forgalmi adó, az áfa is) visszatérítésére szolgáló elektronikus rendszert. Az intézkedéssel az EU brüsszeli végrehajtó testületének alapvető célja az volt, hogy gördülékenyebbé tegyék az évente mintegy nyolcmilliárd eurónyi külföldi áfa-visszatérítési igény teljesítését – derül ki az FT.com tudósításából.
Az eddigi papíralapú ügyintézést elektronikusra váltó új szisztéma keretében elvileg mind a huszonhét tagállamnak ki kellett építenie saját nemzeti portálját a szolgáltatás működtetése érdekében. Néhány tagállam azonban halasztást kért a bevezetésre, ez máris komoly pénzügyi gondokat okoz számos európai vállalatnak, különösen a fuvarozóknak.
A Waberer’s csoport a külföldi beszerzések és szolgáltatások igénybevétele után felszámított adót pénzügyi képviselő közreműködésével igényli vissza – tájékoztatta lapunkat Wáberer György elnök-vezérigazgató. A korábbi években, amikor a viszszaigénylést papíralapon az illetékes ország adóhatóságához közvetlenül kellett benyújtani, az átfutási idő kiszámíthatóbb volt. Most a kifizetések csúszását érzékeljük, ami a cégcsoport esetében 1-1,5 millió eurós összeg későbbi beérkezését jelenti – mondta Wáberer.
Az Európai Bizottság új rendszere fokozta a vállalatok nehézségeit egy olyan időszakban, amikor mérettől függetlenül sokan amúgy is képtelenek készpénzhez jutni – vélekedett Richard Asquith, a TMF VAT Services nemzetközi áfatársaság vezetője. A cég felmérése szerint az uniós elektronikus rendszer csak hét EU-tagállamban működik teljesen a januári indítás óta, tizennégyben vagy nem, vagy még csak részben elérhetők a portálok, további hat ország jelen állását homály fedi. A TMF azért is bírálta Brüsszelt, mert elmulasztották a nemzeti informatikai rendszerek teljes tesztelését a beindítás előtt, és nem ügyeltek arra, hogy a tagállamok együttműködjenek a kompatibilis portálok kiépítésében.
Az adótanácsadók a többi között azt kifogásolták, hogy pár országban el sem indították a portálokat 2010 májusának közepéig, és gondok vannak az igények kalkulálásával és visszajelzésével is. Ami a magyarországi tapasztalatokat illeti, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) zökkenőmentesen működik a kormányzati portálon keresztül benyújtott kérelmek fogadása – mutatott rá lapunk kérdésére Farkas Zoltán, a Deloitte tanácsadó cég áfamenedzsere. Hozzátette: a gondok valójában abból adódnak, hogy más országok informatikai rendszere nehézkesen fogadja be ezeket a visszaigényléseket, a holland rendszer például június eleje után működésképtelenné vált, és a holland adóhatóság azóta sem tájékoztatta a cégeket a rendszer újraindításáról az APEH-en keresztül, máshol pedig eleve május közepén sikerült elindítani az EB-elvárásnak megfelelő szisztémát.
Magyarországon az APEH január 1-jétől elérhetővé tette az elektronikus áfa-visszatéríttetéshez szükséges űrlapot (az úgynevezett 10ELEKAFA nyomtatványt), ám a nehézségeket az adóhatóságnál is tapasztalják. Az, hogy a belföldön letelepedett adózók az unió valamely tagállamából történő áfa-visszatéríttetést a magyar adóhatóságnál kezdeményezhetik elektronikus úton, teljesen új eleme az uniós adóhivatalok együttműködésének – mutatott rá lapunk kérdésére Komor Attila, az APEH Központi Hivatal különös hatásköri ügyek főosztályának vezetője. Hozzátette: a rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll, a tagállamok közötti egyeztetések is tovább zajlanak, ám a kezdeti fennakadások ellenére az új szisztéma egyre jobban és gyorsabban működik.
A magyar adóhivatalnál többek között olyan nehézségeket tapasztalnak, mint az, hogy Ausztria például nem közvetlenül az adózóhoz juttatja el a viszszatérítésről szóló határozatot – holott az új közösségi szabály szerint ez lenne az alapértelmezett eljárás –, hanem az APEH-hoz, így utóbbinak kell gondoskodni a dokumentum továbbküldéséről. Sokszor okoz dilemmát az is, hogy a magyar adózók javarészt meghatalmazott képviselők – többnyire adótanácsadók – útján járnak el ilyen ügyekben. Amennyiben a meghatalmazott magyar, megy is minden flottul, ha azonban külföldiről van szó, gondot okoz, hogy az áfa visszatéríttetéséhez a kormányzati ügyfélkapun regisztrációval kell rendelkeznie. Márpedig ez és az APEH honlapja is csak magyar nyelven elérhető, ami külföldi eljárók esetén újabb hátráltató tényező. Az új szisztéma előnye ugyanakkor, hogy év eleje óta a magyar adóhatóságnak is rálátása van a közösségen belüli áfa-ügyekre, és ezek az adatok egy ellenőrzés során jól jönnek a revizoroknak.
Az ügyintézés úgy történik, hogy a magyar adóhivatal a hozzá érkező kérelmeket 15 napon belül továbbítja a visszatéríttetés tagállamába. Erre az első fél évben 5370 esetben került sor. A továbbított kérelmekről a tagállami adóhatóságok döntenek: az első fél évben eddig az ügyek harmadának a végére került pont, vagyis 1754 határozat érkezett meg a magyarországi adózókhoz. A másik irányban, vagyis amikor az APEH-et keresik meg más adóhatóságok, az első félévi ügyek száma 1165. Ilyen esetekben a külföldi adózókkal való kommunikáció, a hiánypótlások, döntések közlése elektronikusan, főként e-mailen keresztül történik. Eddig 332 esetben került sor a döntés kiküldésére, 883 esetben az ügyintézés folyamatban van – derül ki a lapunknak küldött adóhatósági adatokból. KoM–KR