„Elhatárolhatóbb” veszteség

Kedvezmény. Nem lesz szükség az adóhatóság engedélyére ahhoz, hogy egy vállalkozás elhatárolja az egyes években keletkezett veszteségét, és azok összegével később csökkentse a fizetendő társasági adó alapját. Az erről szóló, a válság hatására született rendelkezések a hét elején jelentek meg a Magyar Közlönyben azután, hogy a múlt héten a törvényjavaslatot megszavazta a T. Ház, és kézjegyével ellátta a köztársasági elnök is.

Lapunknak adószakértők kifejezetten pozitívan értékelték a módosításokat, kiemelve, hogy a könnyítés már a 2009. évi veszteség elhatárolására is vonatkozik. Emellett a lehetőség megnyílik az egyéni vállalkozók előtt is. Mindez komoly könynyebbséget jelent a cégek számára, hiszen jelentősen csökken adminisztratív terhelésük. A módosítást ugyanakkor az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) is örömmel fogadják, hiszen az utóbbi időben radikálisan megnőtt az ilyen jellegű kérelmek száma, ez a hatóság számára is jelentős többletterhelést okozott.

A korábbi szabályozás szerint a veszteségelhatárolásra akkor volt lehetőség, ha a negatív eredmény két egymást követő éven keresztül halmozódott, vagy ha a bevétel nem haladta meg a költségek 50 százalékát. Ezzel szemben az új szabály a cégek megítélésére bízza az egész folyamatot, igaz, a törvény a negatív adóalap elhatárolását a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásához köti.

Ebből adódhat némi kockázat a lehetőséggel élni kívánó cégek számára – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Ha ugyanis egy – tegyük fel – három évvel későbbi adóhatósági revízió során az ellenőrök kétségbe vonják az elhatárolás jogszerűségét, az adóhiányon túl többévnyi adóbírsággal és pótlékkal is számolni kell. Tiszta lelkiismerettel ugyanakkor mindenképpen érdemes élni a könynyítéssel – fogalmazott a szakember.

Az új szabályozás a térségben kifejezetten előremutatónak nevezhető. Mind Nyugat-, mind Közép- és Kelet-Európában ugyanis sok helyen időbeli korlátot állítanak fel a kormányok a veszteség elhatárolására – igaz, általában számos kivétellel –, míg Magyarországon nincs ilyen limit.

Az nem vitás, hogy az új rendelkezésre nagy szükségük van a magyar cégeknek. Az APEH kimutatása szerint a veszteség a nagyvállalatoknál már tavaly közel a négyszeresére, a mikrocégeknél pedig a kétszeresére emelkedett. Azzal párhuzamosan, hogy a nyereséges vállalkozások száma 210 ezerről 197,7 ezerre csökkent 2008-ban, a veszteségesek és nulla eredményt vallók száma 111 ezerről 126 ezerre emelkedett. A statisztikából kiderül az is, hogy a magyarországi vállalkozások összesített éves adózás előtti nyeresége a 2007-es 6000 milliárd forint körüli összegről 5000 milliárdra apadt, az adózás előtti veszteség pedig közel két és félszeresére, 2413 milliárd forintra emelkedett. Az pedig borítékolható, hogy az eredmények az idén tovább romlottak. A kormány a válság jegyében más területeken is könnyítéseket kínál a cégeknek: a vállalkozások enyhülő feltételekkel találkoznak többek között a fejlesztési adókedvezmény igénybevételekor is. Az egyik legfontosabb változás, hogy a cég akkor sem veszíti el a jogot a kedvezményre, ha a létszám- és bérköltség-növelési feltételeket sem az idén, sem jövőre nem teljesíti. Igaz, elvárás az is, hogy ezeket a tételeket a beruházás kezdetének évéhez képest ne is csökkentse – mutatott rá lapunk kérdésére Veszprémi István, a Deloitte adó-tanácsadási üzletágának partnere. KR

a viszonyítási alap az előző három év átlaga (az előző év helyett)

a létszámnövelési kötelezettség megszűnik 2010-től

enyhülő létszám- és bérköltség-növelési elvárások már 2009-re is

2. a vállalkozás érdekében felmerülő költségek definiálása

ilyen a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás akkor, ha a juttatásban részesülő igazolja, hogy a támogatás nélkül nem lesz negatív az eredménye

a viszonyítási alap az előző három év átlaga (az előző év helyett)

a létszámnövelési kötelezettség megszűnik 2010-től

enyhülő létszám- és bérköltség-növelési elvárások már 2009-re is

2. a vállalkozás érdekében felmerülő költségek definiálása

ilyen a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás akkor, ha a juttatásban részesülő igazolja, hogy a támogatás nélkül nem lesz negatív az eredménye Megszűnik a különadó A társasági adót érintő legfontosabb jövő évi változás az, hogy a 16 százalékos adókulcs 19 százalékra emelkedik, cserébe viszont megszűnik a 4 százalékos különadó.

Míg ez a társaságok számára inkább kedvező irányú módosítás, kevésbé örvendetes, hogy a helyi iparűzési adó összegét 2010-től már nem lehet levonni a társasági adó alapjából.-->