Elvérzett a bérkommandó - Meghátrált a kormány

Lényegében okafogyottá vált a Rogán-féle bérkommandó azok után, hogy Matolcsy György a munkaadókkal folytatott tárgyalásán egyetértett azzal, hogy a bérajánlás éves szintÛ legyen és a gazdaság egészére vonatkozzon. Mégis lesznek, akik az új adórendszerben rosszabbul járnak.

„Túl vagyunk a háborús korszakon” – értékelte Dávid Ferenc a munkaadói oldal tegnapi tárgyalásait Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelÕs államtitkárral.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fÕtitkára szerint az „egyetértÕ, tisztázó” beszélgetés során ugyan nem írtak alá megállapodást, ám egy rossz kommunikáció végére tettek pontot. A felek ugyanis egyetértettek abban, hogy tiszteletben tartják a tavaly decemberi Országos ÉrdekegyeztetÕ Tanács (OÉT) ülésén aláírt 4-6 százalékos bérajánlást, amelynek nem egyéneknél vagy vállalatoknál, hanem a nemzetgazdaság egészében kell érvényesülnie, ráadásul éves szinten.

Nem tartható tehát az az elképzelés, hogy már január 1-jétÕl és minden munkavállaló esetében érvényesüljön a bér szinten tartása – tette hozzá Dávid Ferenc. A fÕtitkár azt is elmondta, a munkáltatókat arra kérik, hogy lehetÕségeik és erejük szerint érvényesítsék az OÉT-ülésen aláírt ajánlást.

Dávid Ferenc szerint abban is egyetértettek, hogy bérügyekben az OÉT kompetens, mégpedig abban a felállásban (a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány részvételével), ahogy az a törvényben rögzített. Ezzel nyilvánvalóan Parragh László MKIK-elnök korábbi megnyilatkozására utalt, aki szerint az OÉT mÛködése nem felel meg a mai magyar gazdasági követelményeknek, és jogszabállyal kellene érvényesíteni a béremelési ajánlást.

A munkaadók álláspontja szerint ezzel a kormány bérmonitoring-bizottságának léte okafogyottá vált, Dávid szerint a kormányoldalnak el kell gondolkodnia azon, a továbbiakban érdemes-e a jó viszonyt kockáztatni a Rogán vezette testülettel.

A felek a megbeszélésen megerÕsítették az OÉT tavalyi határozatát a 4-6 százalékos bérajánlásról. Ezt a döntést a kormány természetesen tiszteletben tartja, és nagyon bízik abban, hogy megvalósul, ahogy a korábbi években is tapasztalhattuk – nyilatkozott Nagy Anna. A kormányszóvivÕ hozzátette: a munkaadók megígérték, hogy mindent megtesznek az ajánlás teljesüléséért; ez hozzájárulhat ahhoz, hogy oldja a most tapasztalható feszültségeket, és senki ne járjon rosszul. A kormány egyébként a béremelés végrehajtásához adott mozgásteret, hiszen a társasági adó csökkentése révén a vállalkozásoknál több pénz maradt.

Azzal, hogy a kormány áldását adja az éves szintÛ, a nemzetgazdaság egészére vonatkozó bérajánlásra, lényegében elismerte: lesznek, akik rosszabbul járnak. Korábbi nyilatkozatok szerint ugyanis a kormány azt szerette volna elérni, hogy az új adórendszerben senki ne veszítsen.

Ennek megvalósítása ma szinte lehetetlennek tÛnik. A reálbér szinten tartásához közel 10, a nominális nettó kereset megÕrzéséhez pedig akár 5 százalékos bruttó béremelésre lehet szükség az idén átlag körüli vagy az alatti jövedelem esetén – derül ki lapunk számításából. Ekkora növekedést akart tehát kikényszeríteni a kormány – pontosabban a Fidesz bérmonitoring-bizottsága – a cégektÕl, miután a nettó keresetek érezhetÕen csökkentek az idén.

Pedig a kormány szerint meglenne a fedezet is: a társasági adó 10 százalékos kulcsának kvázi általánossá tételével mintegy 140 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál. Ezzel a logikával csak annyi a baj, hogy a magyarországi cégek valamivel kevesebb mint fele – mintegy 170-180 ezer vállalkozás – sokszor évek óta veszteségesen mÛködik, vagyis eleve nem fizet nyereségadót. CégvezetÕk azt is sérelmezték, hogy az adócsökkentés eredeti célja a fejlesztések, beruházások lehetÕvé tétele volt, egy kötelezÕ jellegÛ, az adómegtakarítás nagy részét felemésztÕ béremelés korábban nem szerepelt az elvárások között.

A kormány elképzelése és kommunikációja ellenére a széles körÛ és általános kompenzáció nem csak a versenyszférában maradhat el, a jelek szerint az állami, önkormányzati foglalkoztatottaknál sem magától értetÕdÕ a kiegészítés. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyan tegnap közölte, hogy tárcájánál mindenki megkapja a kompenzációt, máshol azonban nem járnak ilyen jól. Az önkormányzatok által fenntartott vállalatoknál kifejezetten rossz a helyzet, ebbÕl a körbÕl sorra érkeznek a jelzések a szakszervezetekhez, hogy kompenzációról szó sincs, sÕt, még a juttatásokat is megnyirbálják. Igaz, az itt dolgozók nem minÕsülnek közalkalmazottnak.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetÕjének írott levelében elÕírta a szigorú bértömeg-gazdálkodást azzal, hogy a 2010-es bértömeg nem növekedhet az idén. A levélben van egy ajánlás is arra nézve, hogy a vállalatoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kompenzációs technikák „lehetÕség szerinti” alkalmazására.

Az OÉT 4-6 százalékos átlagos bruttó keresetnövekedésre vonatkozó ajánlása a bértömeg változatlansága esetén azonban csak akkor lehetséges, ha forrás szabadul fel a létszám természetes (nyugdíjba vonulás, kilépés) vagy mesterséges (elbocsátás) csökkenése révén. A miniszter azonban a napokban közölte: az elÕzetes jelzések alapján az állami cégek mindegyike belsÕ forrásból eleget tesz a feladatnak. A létszámstopon túl még egy lehetÕség felmerül: a munkaidÕ-csökkentés. Mivel a besorolási béreken házon belül nem változtathatnak, ezért elÕfordulhat, hogy a korábban 8 órában dolgozót csak hat vagy négy órában foglalkoztatják tovább.

Fellegi azt is világossá tette: az idén sem változhat a kétmillió forintos havi bérplafon az állami vállalatoknál, és ebben az évben vezetÕi körben nem lehet szó bérfejlesztésrÕl. Közölte: mivel az egykulcsos, arányos adórendszer növekményt eredményezhet a magasabb bérkategóriákban, bérbefagyasztást rendelt el minden vezetÕnél. Az évrÕl évre alkalmazott automatikus bérfejlesztés elhalasztása révén megtakarított összeg arra fordítható, hogy a cégek a bértömeg-gazdálkodáson belül érvényesítsék a kormány szándékát, miszerint az új adórendszer bevezetésével senki sem járhat rosszabbul – nyilatkozott szerdán Fellegi.

Sajátosan alakult az adóváltozás hatása a kereskedelemben dolgozók esetében. Ebben az ágazatban a munkavállalók nagyon gyakran minimálbért kapnak vagy a szakképzettséghez kötött garantált bérminimumot, így nettó keresetükön – a két bérszint emelkedése miatt – kevésbé érzékelték az új szabályozást. Így ebben az ágazatban alacsonyak a keresetek, de kisebb az adóváltozásokból fakadó feszültség. Megjelent viszont egy újabb feszültségi tényezÕ a munkaerÕpiacon: a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével, valamint az éppen e felett keresÕk nettó bérének csökkenésével korábban ritkán tapasztalt bértorlódás lépett fel. A bérarányok ilyen jellegÛ megváltozása révén elÕfordulhat, hogy egy-egy régebbi, tapasztaltabb dolgozó nagyjából ugyanannyit keres, mint

a nemrég felvett, alacsonyabb beosztású, felelÕsséget nem viselÕ munkavállaló.

Sajátosan alakult az adóváltozás hatása a kereskedelemben dolgozók esetében. Ebben az ágazatban a munkavállalók nagyon gyakran minimálbért kapnak vagy a szakképzettséghez kötött garantált bérminimumot, így nettó keresetükön – a két bérszint emelkedése miatt – kevésbé érzékelték az új szabályozást. Így ebben az ágazatban alacsonyak a keresetek, de kisebb az adóváltozásokból fakadó feszültség. Megjelent viszont egy újabb feszültségi tényezÕ a munkaerÕpiacon: a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével, valamint az éppen e felett keresÕk nettó bérének csökkenésével korábban ritkán tapasztalt bértorlódás lépett fel. A bérarányok ilyen jellegÛ megváltozása révén elÕfordulhat, hogy egy-egy régebbi, tapasztaltabb dolgozó nagyjából ugyanannyit keres, mint

a nemrég felvett, alacsonyabb beosztású, felelÕsséget nem viselÕ munkavállaló. Egymillió vesztes Jóval az átlag feletti havi bérrel vagy több eltartottal kell ugyanis rendelkezni ahhoz, hogy a január 1-jétÕl érvényes új adórendszerben valaki többet vigyen haza, mint korábban. SzakértÕi számítások szerint több mint egymillió munkavállalót érintett hátrányosan az új adótörvény. A nettó keresetek csökkenésének oka nem a 16 százalékos adókulcs, hanem az adójóváírásra vonatkozó új szabályozás: a tavaly érvényesíthetÕ havi plafon (15 100 forint) az idén már 12 100-ra csökkent. Az új szisztémában 290 ezer forintnyi bruttó bérnél van

a fordulópont: ez alatt roszszabbul, e felett jobban jártak az egykulcsos adó bevezetésével a munkavállalók – legalábbis a nominális változást tekintve. A tavaly decemberben az Országos ÉrdekegyeztetÕ Tanácsban kialkudott új minimálbér és garantált bérminimum miatt az ezen a színvonalon keresÕk nettó bére alig változott, hiszen az új adóváltozások okozta veszteséget javarészt pótolta a kötelezÕ emelés. Így az a helyzet alakult ki, hogy nem is a minimálbéresek és a garantált bérminimumra bejelentettek jártak rosszul. Veszteséget ugyanis a náluk jobban fizetettek, de még havi bruttó 290 ezer forint alatt keresÕk könyvelhettek el.

Legrosszabbul éppen az átlagkeresetÛek (havi bruttó 202 576 forint) jártak, Õk havonta 4500 forint körüli összeggel vihetnek haza kevesebbet. Igaz, a magyar munkaerÕpiacra jellemzÕ, hogy az átlagkeresetÛek – sajátos módon – viszonylag kevesen vannak. -->