Emeli a bankadót a brit kabinet

További 800 millió fonttal, öszszesen 2,5 milliárd fontra (800 milliárd forintra) emeli a pénzintézetek által ez évben befizetendő adót a brit kormányzat – jelentette be George Osborne pénzügyminiszter. A tavaly májusban hivatalba lépett konzervatív-liberális kormány már korábban bevezette a bankadót, ám az eredeti tervek szerint 2011-ben még csak a mérlegfőösszeg 0,5 százalékát, azaz 1,7 milliárd fontot (540 milliárd forint) kellett volna ezen a címen befizetni a szigetország pénzügyi szektorának az államkasszába. A most kilátásba helyezett 0,75 százalékos adó eredetileg csak 2012-től lépett volna életbe. A hír hallatán az HSBC, a Barclays, a Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds, vagyis a legnagyobb brit bankok tegnap estére tanácskozást hívtak össze.

Nehéz megbecsülni, hogy egy ilyen lépésnek van-e hosszabb távú hatása a hitelezésre, megfelelő előrejelzést nem lehet adni a lehetséges hatásokról – nyilatkozta a Világgazdaságnak Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője elmondta: Magyarországhoz hasonlóan Nagy-Britannia is nehéz költségvetési helyzettel, magas hiánnyal küzd, az ottani vezetés láthatólag minden eszközt megragad a bevételek növelésére. A brit kormány ezzel jó néhány más országot és az Európai Uniót is követi: ma ebbe az irányba, a bankadó felé halad a világ – tette hozzá Barcza.

Osborne nyilatkozatában kifejtette: a jelek szerint a brit bankrendszer állapota jobb, mint eddig gondolták, és mint a bankadó bevezetésének előestéjén volt, ez teszi lehetővé a terhek emelését. Bár a pénzügyminiszter cáfolta, elemzők rámutatnak: alighanem politikai célja is van az évközi adóemelésnek, hiszen az elmúlt időszakban komoly közéleti vitát váltott ki a korábban állami pénzből kisegített bankok által menedzsereiknek juttatott nagy öszszegű prémiumok híre. Vélhetőleg ezt a bankok számára kedvezőtlen közhangulatot lovagolja meg London, amikor év közben emeli az adó mértékét. Mindezt erősíti, hogy a szóban forgó 800 millió font (260 milliárd forint), vagyis a mostani növelés mértéke a költségvetés szempontjából viszonylag kis tétel, amelynek évközi bevezetése inkább a politikai előnyszerzés céljait szolgálja.

A közvélemény felháborodása által kísért és a kormány által is kifogásolt menedzserprémiumok mértéke ráadásul, úgy tűnik, jó üzlet az államkasszának. Az egyik vezető londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research közelmúltban publikált elemzésében kimutatta, hogy a legmagasabb jövedelmekre az idei pénzügyi évtől érvényes új szabályok révén összességében annyi teher hárul, hogy az adóhivatal többet kap a bankári prémiumokból, mint maguk a jutalmazottak. A bónuszok csökkentése már viszonylag alacsony szinteken is több mint egymilliárd fontnyi pénztől fosztaná meg a brit államkasszát.

A fogyasztóvédők, akik szerint megkezdődött a bankadó továbbhárítása a lakosságra, azt várják a felügyelettől, hogy vizsgálja meg, a bank lépése megfelel-e az előírásoknak. A FEOSZ felhívja a figyelmet: a tervezett módosítások a fogyasztó részéről csak akkor minősülnek elfogadottnak, ha a változtatások hatálybalépése előtt nem nyilatkozik ennek ellenkezőjéről. Ez idő alatt az ügyfél ingyenesen, külön költségek nélkül felmondhatja szerződését.

A Volksbank a törvényben előírtaknak megfelelően járt el, a standard számlák esetén pedig az utolsó változtatás több mint másfél évvel ezelőtt történt – reagált a pénzintézet sajtóközleményében.

A fogyasztóvédők, akik szerint megkezdődött a bankadó továbbhárítása a lakosságra, azt várják a felügyelettől, hogy vizsgálja meg, a bank lépése megfelel-e az előírásoknak. A FEOSZ felhívja a figyelmet: a tervezett módosítások a fogyasztó részéről csak akkor minősülnek elfogadottnak, ha a változtatások hatálybalépése előtt nem nyilatkozik ennek ellenkezőjéről. Ez idő alatt az ügyfél ingyenesen, külön költségek nélkül felmondhatja szerződését.

A Volksbank a törvényben előírtaknak megfelelően járt el, a standard számlák esetén pedig az utolsó változtatás több mint másfél évvel ezelőtt történt – reagált a pénzintézet sajtóközleményében.-->