Fehérít a fordított áfa?

A 2013/42-es irányelv az úgynevezett gyorsreagálási mechanizmusról szól. Ennek lényege, hogy az Áfa irányelv módosításának köszönhetően az egyes tagállamoknak lehetőségük nyílik az általuk áfa szempontból kockázatosnak ítélt iparágakban egy rövid időszakra (legfeljebb 9 hónapra) fordított adózás bevezetésére. Az irányelv címének megfelelően, az eljárás valóban meglehetősen gyors. Különösen, ha összehasonlítjuk a korábban hasonló esetekre alkalmazandó derogációs eljárás időszükségletével. Ennek megfelelően, amennyiben az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos iparágban kiugró nemzetgazdasági károkat okoznak az áfával kapcsolatos visszaélések, úgy – amennyiben a fordított adózás egyébként megoldást jelenthet – a tagállamnak lehetősége van kérelmet benyújtani az Európai Unió bizottságához, amelyben kérelmezi az adott iparágra történő fordított adózási mechanizmus tagállami kiterjesztésének engedélyezését. Abban az esetben, ha a benyújtott kérelem tartalmaz minden olyan adatot, amelyre a Bizottságnak a döntés meghozatalához szüksége van, úgy a benyújtást követő egy hónapon belül a Bizottság értesíti az adott tagállamot, hogy megalapozottnak találta-e a kérését. Pozitív válasz esetén a kérelmet benyújtó tagállam megteszi a szükséges lépéseket, illetve az irányelv szövegével élve különös intézkedést alkalmaz a kérelemben szereplő iparágra történő fordított adózás kiterjesztéséről legfeljebb 9 hónap időtartamra.

Az áfacsalás elleni küzdelemhez a tagállamok két új eszközt is kaptak. Az Európai Tanács által javasolt második, talán kevésbe ismert irányelv az egyes meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a fordított adózás tagállami fakultatív alkalmazásáról rendelkezik. Ennek megfelelően a 2013/43-as irányelv kiegészíti az Áfa irányelv fordított adózásról szóló 199a. cikkét. A kiegészítés értelmében 2018. december 31-ig bezárólag a tagállamoknak legalább kétéves időszakra lehetőségük van az irányelvben nevesített termékek és szolgáltatások vonatkozásában fordított adózást bevezetni. Ehhez a tagállamnak csupán a HÉA bizottságot kell értesíteni és indokolna, illetve alátámasztania, hogy miért tartja szükségesnek az adott területen az áfafizetési kötelezettség vevőre telepítését.

A hazai tapasztalatok alapján látható azonban az is, hogy ezek az intézkedések alapvetően rövidtávon fejtik ki hatásukat. Valószínűleg egyik sem jelent tényleges, hosszú távú segítséget a tagállamoknak. Ezen megállapítás az irányelvek szövegében is egyértelműen megjelenik: felhívják ugyanis a figyelmet arra, hogy szükség van olyan hosszú távra szóló mechanizmusokra is, amelyek az áfa rendszerét ellenállóbbá teszik a csalásokkal szemben.

Kérdéses a másodlagos hatás

Az áfával kapcsolatos visszaélések miatt bevezetett fordított adózás talán két legismertebb területe Magyarországon az építőipar és a mezőgazdaság, azon belül is a gabonatermékek, fehérjenövények illetve olajos magvak kereskedelme. Az intézkedés hatására mindkét iparágban jelentősen csökkent a visszaélések száma. Kérdés azonban a másodlagos hatás mértéke, tehát az, hogy a visszaélések milyen arányban terelődnek át más iparágakba.