Akár 50 milliárd euró bevételt is hozhatna évente az EU-ban tervezett bankadó – számítja az Európai Bizottság. A brüsszeli testület szakértői tegnap tették közzé az „innovatív finanszírozási módokra” vonatkozó munkaanyagukat, amelyet április 16–17-i ülésükön vitatnak meg a tagállamok pénzügyminiszterei.
Több olyan intézkedés is lenne, amely egyszerre növelné az államháztartási bevételeket és javítaná a pénzügyi rendszer stabilitását – emelte ki Michel Barnier, a belső piaci ügyekért felelős biztos. A szén-dioxid-kibocsátás megadóztatásán kívül ilyen lenne az a különadó is, amelyet a pénzügyi szektorra vetnének ki „biztosításként” annak érdekében, hogy válság esetén ne az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni a bajba jutott bankokat.
A Svédországban jelenleg alkalmazott 0,036 százalékos adókulcs esetén évente nagyjából 13 milliárd euró folyhat be a tartalékalapba, ha azonban a Barack Obama amerikai elnök által ez év januárban javasolt 0,15 százalékos rátát alkalmaznák, akkor bő 50 milliárd euróra számíthatnának. Mindkét esetben a bankok mérlegfőösszegét, nem pedig a pénzügyi tranzakciók nagyságát vennék alapul, mivel így nehezebb lenne kikerülni az adófizetést.
A német kormány nemrég terjesztette elő azon javaslatát, amely hasonló elvek mentén adóztatná meg a pénzügyi szféra cégeit. Berlin mellett Párizs is támogatja egy ilyen adó uniós szintű megvalósítását, ám kérdéses, hogyan lehet a brit kormányt rávenni a javaslat támogatására. Mindenesetre kulcsfontosságúnak tűnik az, hogy a G20 keretében világszinten is alkut kössenek az ügyről, ellenkező esetben számos befektetési alap elhagyhatja Európát. Rapid, AFP
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.