Hatvanszázalékos szja?

„Reális lehetőségnek” nevezte a jövedelemadó felső kulcsának 60 százalékra emelését tegnap Wouter Bos holland pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a költségvetési helyzet miatt lenne szükség a lépésre. Az idén 52 százalék a legmagasabb adókulcs Hollandiában, ez évi

54 777 euró (14,6 millió forint) feletti jövedelemnél lép életbe. Ez alatt 42 százalékkal kell adózni, 17 879 eurós éves jövedelem alatt pedig már csak 32 százalékkal.

A holland kabinet egy sor olyan lehetőséget vizsgál jelenleg, amely hozzájárulhatna a költségvetési hiány csökkentéséhez. Az idei deficit a GDP 5,8 százaléka lesz a várakozások szerint, miközben a tavalyi csak 4,6 százalékot tett ki.

Ha valóban bevezetik, a 60 százalékos adókulcs a legmagasabb lesz a harminc fejlett országot tömörítő OECD-térségben. Hollan-diában azonban nem lesz teljesen ismeretlen ez a ráta: a legmagasabb adókulcs 2001-ig 60 százalékos volt az országban, de akkor (részben a versenyképesség fokozásának céljával) lejjebb vitték.

A személyi jövedelemadó átalakítása során az elmúlt években a kormányok két, egymással sok tekintetben ellentétes célt próbáltak követni. Egyrészt javítani igyekeztek országuk nemzetközi versenyképességét és erősíteni próbálták a többletmunka vállalását a marginális ráták csökkentésével, illetve az szja-rendszer egyszerűsítésével. Másrészt viszont igyekeztek megfelelni az igazságosság erősítése irányában ható társadalmi nyomásnak, ez viszont a marginális kulcsok emelését és a rendszer bonyolultabbá tételét hozta magával.

Eközben nem alakult ki konszenzus arról, hogy milyen a legjobb szja-rendszer – állapítja meg egyik tanulmányában az OECD. A párizsi székhelyű közgazdasági agytröszt azt viszont mindenképpen üdvösnek tartaná, ha a munkajövedelmeket terhelő adók általánosságban véve csökkennének, és az adóbevételek szerkezete inkább a fogyasztást, illetve a vagyont terhelő adók irányában mozdulna el.

A válság persze egyes országokban felülírta ezt a logikát. Lettországban például a parlament pusztán a költségvetési deficit csökkentésére hivatkozva vitte keresztül tavaly az egykulcsos szja 23 százalékról 25-re emelését a 2010-es büdzsében. Igaz, Lettország a válság által talán leginkább sújtott állam Európában, a lett GDP tavaly a harmadik negyedévben éves szinten 19,3 százalékkal csökkent. VG

Az Eurostat legutóbbi felmérése ugyanis azt mutatta, hogy a munkajövedelmek átlagos adóterhelése már most is 34,4 százalékos az EU átlagában.

Az Eurostat legutóbbi felmérése ugyanis azt mutatta, hogy a munkajövedelmek átlagos adóterhelése már most is 34,4 százalékos az EU átlagában.-->