Különadó: Önnek mennyit kell fizetnie?

A következő hetekben, hónapokban kell bevallani és leróni az elsősorban a végkielégítések után fizetendő különadót. E jövedelmek után 98 százalékos különadót, valamint 27 százalékos egészségügy hozzájárulást kell befizetni úgy, hogy a már korábban lerótt közterheket le lehet vonni az újonnan keletkezett fizetési kötelezettség összegéből. Fő szabály szerint a 3,5 millió forintot meghaladó, állami szervezetektől a munkaviszony megszűnése kapcsán kapott jövedelem válik adókötelessé, egyes esetekben azonban kétmillió forint a limit.

Fontos leszögezni, hogy a különadó alapját személyi jövedelemadó nem terheli, azonban a végkielégítések és egyéb hasonló juttatások beleszámítanak a magánszemély éves összes jövedelmébe, hatással lehetnek tehát olyan kedvezmények érvényesítésére, mint az adójóváírás vagy a családi kedvezmény. A törvény visszamenőleges hatályú, vagyis a 2005. január elseje óta kapott juttatásokkal is el kell számolni.

A törvény célja a végkielégítések és ehhez hasonló, nagy értékű juttatások radikális megadóztatása, célszerű azonban tisztába tenni, hogy e körből mely jövedelmek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá. Nem minősül különadó-köteles bevételnek többek között a munkavégzésre irányuló jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnésének jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeg, a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény, valamint a szerződéses katonák leszerelési segélye.

A vezető beosztású személyek kivételével mentes a különadó alól a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. Nem kell különadót fizetni az úgynevezett cafeteriajuttatások közül azok után sem, amelyek a jogviszony fennállásának időtartamával arányosan illetik meg a magánszemélyt. Ugyanez igaz az időarányos TÉR-jutalomra vagy a bírák időarányos külön juttatására is. És ami a legfontosabb: ha a munkaviszony megszűnése után a magánszemély azonnal saját jogú nyugellátásban részesült (vagy részesül a jövőben hasonló esetekben), a különadót szintén nem kell leróni. Megjelenik azonban az adófizetési kötelezettség akkor, ha a magánszemély már a munkaviszonya alatt is részesült nyugellátásban.

A különadó-kötelezettséget fő szabály szerint 2011. május 20-ig – az egyéni vállalkozónak minősülő és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében 2011. február 25-ig – kell megállapítani, bevallani és befizetni. Mint már említettük, e számítás során már megfizetett különadóként – kvázi különadó-előlegként – lehet figyelembe venni a különadóalapba tartozó jövedelmek után a megszerzés évében – az akkor hatályos szabályok szerint – megfizetett valamennyi közterhet. Ilyen közteher a személyi jövedelemadó mellett a 4 százalékos mértékű különadó, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, a munkavállalói járulék, a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj. Ezek öszszegét kell tehát „kiegészíteni” a kívánatos 98 százalékos adóöszszegre.

Az ilyen jövedelmeket juttató szervezet (vagy annak jogutódja) éves bontásban 2011. március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadóalapot képező összegről, valamint – jogcímenként – az abból levont közterhekről. E szervezetek a magánszemély kérésére 30 napon belül kötelesek számára is adatot szolgáltatni ezekről a tételekről. Fontos tudnivaló még, hogy az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy a magánszemély a bevételt pénzben vagy bármely más formában – tárgy, szolgáltatás vagy értékpapír formájában – szerezte vagy szerzi-e meg. Amennyiben e jövedelem kifizetésére több részletben került sor, e tételek közül az minősül először különadóalapnak, amely után a legmagasabb összegű adó- és járulékkötelezettség hárult az adózóra.

1. A foglalkoztatás helye

költségvetési szerv, vagy

olyan szervezet, amelyet állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapítottak vagy tartanak fenn, illetve részesítenek működési támogatásban, vagy

a köztulajdonban álló gazdasági társaságok (többségi állami, önkormányzati, közalapítványi stb. befolyás), vagy

a Költségvetési Tanács és annak titkársága

2. A foglalkoztatás formája

a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony, vagy

közalkalmazotti jogviszony, vagy

köztisztviselői jogviszony, vagy

kormánytisztviselői jogviszony, vagy

különböző szolgálati jogviszonyok, vagy

tartós megbízási szerződés

3. A különadó alapját képező bevétel

a törvény vagy megállapodás alapján fizetett végkielégítés, vagy

a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a megállapodás alapján fizetett járandóság, vagy

a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére fizetett átlagkereset, vagy

a munkaszerződésben, megbízási szerződésben kikötött, a szerződés megszűnésére tekintettel fizetett összeg (pl. „hallgatási pénz”).

4. A különadó alapja e bevételből

fő szabály szerint a 3,5 millió forintot meghaladó rész

alábbi esetekben a 2 millió forintot meghaladó rész

- állami vezetők

- polgármesterek

- (fő)jegyzők

- köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai

munkaviszonyának megszűnésével összefüggésben megszerzett bevétel.

Forrás: VG-gyűjtés

1. A foglalkoztatás helye

költségvetési szerv, vagy

olyan szervezet, amelyet állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapítottak vagy tartanak fenn, illetve részesítenek működési támogatásban, vagy

a köztulajdonban álló gazdasági társaságok (többségi állami, önkormányzati, közalapítványi stb. befolyás), vagy

a Költségvetési Tanács és annak titkársága

2. A foglalkoztatás formája

a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony, vagy

közalkalmazotti jogviszony, vagy

köztisztviselői jogviszony, vagy

kormánytisztviselői jogviszony, vagy

különböző szolgálati jogviszonyok, vagy

tartós megbízási szerződés

3. A különadó alapját képező bevétel

a törvény vagy megállapodás alapján fizetett végkielégítés, vagy

a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a megállapodás alapján fizetett járandóság, vagy

a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére fizetett átlagkereset, vagy

a munkaszerződésben, megbízási szerződésben kikötött, a szerződés megszűnésére tekintettel fizetett összeg (pl. „hallgatási pénz”).

4. A különadó alapja e bevételből

fő szabály szerint a 3,5 millió forintot meghaladó rész

alábbi esetekben a 2 millió forintot meghaladó rész

- állami vezetők

- polgármesterek

- (fő)jegyzők

- köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai

munkaviszonyának megszűnésével összefüggésben megszerzett bevétel.

Forrás: VG-gyűjtés -->