A 2006. szeptember 1-jével bevezetett 4 százalékos „céges” különadóhoz önálló előlegfizetési szabályokat is rendelt a kormány. Ezek szerint az adót negyedévente, egyenlő részletekben kell leróni, mindig az adott negyedévet követő hónap 20-áig. Ezalól csak az utolsó negyedév a kivétel, amikor is az előleget december 20-ig kell megfizetni, és ezzel egyidejűleg ki is kell egészíteni a korábban már befizetett adóelőlegeket az adó éves várható összegére.
Az, hogy mennyi is a negyedévente fizetendő előleg, a május 31-ig esedékes éves bevallások alapján dől el. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban (APEH) ez utóbbi alapján számolják ki és írják elő a következő 12 hónapra szóló fizetési kötelezettséget. Ezalól az idei májusi bevallások sem képeztek kivételt, vagyis a vállalkozások adófolyószámláján már 2010-re is megjelentek a negyedéves előlegek.
Bár az adócsomag világosan rendelkezik arról, hogy a különadó 2010. január 1-jétől megszűnik, ezeket az előlegfizetési kötelezettségeket az APEH-nek még törölni kell a folyószámlákról, legkésőbb az év első hónapjában.
Erre minden bizonnyal saját hatáskörben, egy állásfoglalás vagy hivatalos közlemény kiadásával kerít sort az adóhivatal – vélekedett Nagy Szilvia, a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég szakembere. Hozzátette: mindez csak a naptári évvel megegyező üzleti évet alkalmazó vállalkozásokra igaz. Lapunk kérdésére rámutatott: a naptári évtől eltérő üzleti év esetén a különadó-fizetési kötelezettség csak a 2010-ben kezdődő adóév kezdetén szűnik meg.
Adott esetben ez lehet november vagy december is – szögezte le. Annyiból azonban igazságos az adófizetési kötelezettség kitolódása, hogy ezek a cégek a különadó bevezetésekor is ugyanekkora késleltetéssel léptek be a különadót fizetők körébe.
Lapunk megkeresését az APEH-nél a pénzügyi tárcához irányították azzal, hogy a szükséges rendeletet vagy közleményt a Pénzügyminisztérium apparátusa hivatott előkészíteni. A PM-ben azonban a Világgazdaság kérdésére – melyben e rendelkezés szükségessége és időzítése felől érdeklődtünk – lapzártánkig nem válaszoltak.
Ismeretes: a különadó megszűnésével párhuzamosan 2010 elejétől 19 százalékra emelkedik a jelenleg 16 százalékos társasági adó mértéke, és szélesebb lesz az adóalap is – többek között nem lesz lehetőség a helyi iparűzési adó levonására. Az Állami Számvevőszék számítása szerint a társas vállalkozásokat érintő adóteher a módosítások hatására lényegében alig változik. Erre utal a Költségvetési Tanács (KT) számítása is, amely szerint a társasági és különadó együttesen a GDP 2,5 százalékának megfelelő terhelést jelentett az utóbbi években a cégek számára. Ha 2009-re az előirányzatot vesszük figyelembe, akkor ennél valamivel magasabb adóterhelést kapunk, ám köztudott: a tényleges bevételek jócskán elmaradnak e mértékektől. Társasági adóból az 540,4 milliárd forintos előirányzat helyett már csupán 418 milliárdot vár a kormány az év végére, és hasonló arányú csökkenés várható a különadó terén is (lásd táblázatunkat). KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.