Különadókkal a kockázat ellen
Az Orbán Viktor által tegnap a Széll Kálmán Alapítvány tanácskozásán bejelentettek közül az egyik legsúlyosabb, ugyanakkor legtalányosabb szigorítás a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos. A miniszterelnök szavai szerint a jelenlegi válságos időkben a kormány nem tud havi 30 milliárd forintot „átutalni” a kasszáknak, így ezt november 1-jétől 2011. december 31-ig felfüggesztik. Valójában azonban a költségvetés jelenleg sem utal pénzeket az összesen mintegy 2650 milliárd forintos vagyont kezelő pénztáraknak: ez a bizonyos havi 30 milliárdos tétel azt az öszszeget takarja, amelyet a központi költségvetés a tb-alapnak térít meg, pótolva a magánnyugdíjpénztárakba lépettek után kieső járulékbevételeket. Természetesen az az összeg, amelyet a pénztári tagok a kasszáknak fizetnek, és ami a tb-alapból hiányzik, megegyezik. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közlése szerint arról van szó, hogy a jelenleg még a pénztárakhoz befolyó járulékok az állami nyugdíjkaszszába kerülnek. Ez évi 350-400 milliárd forinttal javítaná az egyenleget (a tavalyi pénztári bevétel közel 360 milliárd forint volt).
Magukat a járulékfizetőket annyiból nem érné hátrány, hogy az idén két hónapig, valamint 2011-ben befizetett járulékuk minden bizonnyal az állami nyugdíjjogosultságukat növelné, ám a kormányfő azt is kilátásba helyezte, hogy szélesre nyitják a visszalépés lehetőségét a tb-alapba az érintettek előtt. Emlékezetes: a múlt év végén és ez év elején egy hasonló – bár jóval kisebb volumenű – akció közel százmilliárd forintot hozott a büdzsének, tehát ebben az egy bejelentésben is komoly tartalék lehet, legalábbis az államháztartás szemszögéből. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a pénztárak jelenleg mintegy 3,5-4 milliárd forintnyi éves járadékkifizetést teljesítenek, vagyis egyelőre igen kevesen kapják nyugdíjukat a magánkasszáktól.
Orbán kilátásba helyezte az úgynevezett PPP-konstrukciók, vagyis a köz- és a magánszféra együttműködésében megvalósuló beruházások felülvizsgálatát is. A még meg nem kezdett beruházásokat felfüggesztik, az új szerződéseket meg sem kötik, a korábbi, már futó beruházásokat pedig újratárgyalják. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni: a korábban vállalt szerződéses kötelezettségek felmondása esetén jelentős kártalanítási kötelezettsége is keletkezhet az államnak. A tavaszi országgyűlési választásokat megelőzően elkészített átadás-átvételi dokumentációból lehet a PPP-ből eredő kötelezettségekre következtetni, habár nem minden kötelezettségvállalás tartozik ide. Az utóbbi hat évben megugrott ezeknek a tételeknek a súlya a büdzsében, valószínűleg azért, mert az így végrehajtott beruházások nem terhelik meg egyszeri tételekkel a büdzsét, illetve az államadósságot sem növelik meg. A tavaszi kimutatások szerint 2013-ig csak a közlekedés területén 300 milliárd forint kifizetését vállalta ilyen konstrukcióban a kormányzat. Emellett azonban számos oktatási, büntetés-végrehajtási és kulturális épület is PPP-megállapodással készült el, összességében évi 150-200 milliárd forintot tesznek ki az ilyen tételek a következő években.
Vélemények
Fekete István, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke úgy látja: nem hatottak meglepetésszerűen és a befektetőket sem fogják elriasztani a válságadóról, illetve a PPP-felülvizsgálatokról elhangzott bejelentések. A távközlési cégekre kivetendő sarc kivételével ismertek voltak a tervek, másrészt valószínűleg Európa-szerte hasonló adókat vezetnek majd be – tette hozzá. Ám tény, hogy – miként a bankadó esetében is – a magyarok az elsők között nyúlnak ehhez az eszközhöz, s arányaiban a legnagyobb terheket vetik ki. A PPP-felülvizsgálat is világtendenciává válik. Ugyanakkor Fekete elcsodálkozott azon, hogy a kormány nem hirdetett meg szolidaritási alapot a katasztrófákkal kapcsolatos költségek fedezésére, holott ennek a társadalmi elfogadottsága nagyon nagy lenne, s ha az adóalapból levonható lenne a befizetés, olyanok is hozzájárulnának, akik eddig nem adakoztak – tette hozzá a JVSZ elnöke.Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a részletek ugyan nem tisztázottak, a bejelentések sokkal több forrást biztosítanak, mint amekkora lyukról a szakértők beszéltek. Suppan úgy látja, a hiánycél tartását már a magán-nyugdíjpénztári bevételek átirányításából is teljesíteni tudta volna a kormány. Lehetséges, hogy hasonló korrekciót szeretnének kivédeni, mint amilyen a tavalyi hiánymutatóban bekövetkezett. A jövő évi büdzsékockázatok ezzel mindenesetre megszűnni látszanak – mondta a szakértő, bár jobban örült volna, ha nem egyszeri különadókból, hanem strukturális átalakításokból származna a következő évek fenntarthatósága. Lehetséges azonban, hogy éppen utóbbinak a forrását igyekszik megteremteni a kormány a jelentős pluszbevételekkel – tette hozzá. Azt sem látja, hogy a redisztribúció szintje miként fog csökkenni, pedig ennek fontosságával a Fidesz szakmai köreiben is egyetértenek.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a részletek ugyan nem tisztázottak, a bejelentések sokkal több forrást biztosítanak, mint amekkora lyukról a szakértők beszéltek. Suppan úgy látja, a hiánycél tartását már a magán-nyugdíjpénztári bevételek átirányításából is teljesíteni tudta volna a kormány. Lehetséges, hogy hasonló korrekciót szeretnének kivédeni, mint amilyen a tavalyi hiánymutatóban bekövetkezett. A jövő évi büdzsékockázatok ezzel mindenesetre megszűnni látszanak – mondta a szakértő, bár jobban örült volna, ha nem egyszeri különadókból, hanem strukturális átalakításokból származna a következő évek fenntarthatósága. Lehetséges azonban, hogy éppen utóbbinak a forrását igyekszik megteremteni a kormány a jelentős pluszbevételekkel – tette hozzá. Azt sem látja, hogy a redisztribúció szintje miként fog csökkenni, pedig ennek fontosságával a Fidesz szakmai köreiben is egyetértenek.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.