Már az idén kisebb a teher

A társasági adó átalakítására – a 10 százalékos adókulcs határának 500 millió forintos nyereségben történő meghatározására – már az idén sor kerül, ráadásul az új kormány ennek igénybevételét nem köti semmilyen további feltételhez. Ez az intézkedés 2010-ben 70 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Július 1-jétől megszűnik tíz kisadó, köztük a három megmaradt vagyonadó és a vállalkozások kommunális adója. Ezek esetében a bevételek alig vagy egyáltalán nem haladták meg a beszedési-adminisztrációs költségeket. A tb-járulék csökkentésére költségvetési korlátok miatt az idén nem kerülhet sor, és valamennyi módosítás esetében igaz, hogy azok hatálya nem lesz viszszamenőleges.

Nagyjából ezek a részletek derültek ki a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón a kormányzati adómódosítási tervekről. Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt is leszögezte: a személyi jövedelemadózást (szja) úgy fazoníroznák át, hogy egyetlen réteg nettó jövedelmi pozíciója se romoljon. Egyelőre nem döntöttek a szuperbruttósítás kivezetésének ütemezéséről, valamint a családi adózás felé mutató elemek „adagolásáról” sem, ám az biztos, hogy e módosításokra a 2012-ig tartó átmeneti időszakban sor kerül.

A nettó jövedelmek megőrzésére vonatkozó kormányzati „ígéretet” annyiból nem lesz egyszerű betartani, hogy ha az szja átalakítása „egy csapásra” történne, az alacsonyabb keresetűek igen rosszul járnának. Az adó-jóváírás ma havi 70 ezer forintos bruttó bérig garantálja az adómentességet, így a járulékok levonása után a nettó bér jelenleg 58 ezer forint. A kilátásba helyezett módosítások hatására ez lapunk számítása szerint 47 ezerre csökkenne, és az új szisztéma valójában havi 210-220 ezer forintos bruttó jövedelem felett lenne előnyös az adózók számára. Ráadásul e számításoknál azt vettük alapul, hogy megszűnik az ez év elején bevezetett adóalap-növelő szuperbruttósítás.

Ami a negatív hatások mérséklését illeti: szakemberek szerint „ellentételezésképpen” szóba jöhet a minimálbér megemelése – akár a megszűnő adójóváírás arányában –, és az szja-terhet csökkentenék a szintén kétéves átmenet alatt bevezetendő gyermekkedvezmények is. Éppen e két irányvonalat jelölte ki a tegnapi tájékoztatón Kármán András államtitkár is. Ugyanakkor tény: családi adókedvezmény jelenleg is létezik, igaz, a legalább három gyermek után járó havi 12 ezer forintnyi könynyítés cseppet sem nevezhető bőkezűnek. Ráadásul ez is csak bizonyos jövedelemszintig vehető igénybe. A második Orbán-kormány jó eséllyel visszatérhet a 2002-es állapotokhoz, amikor egy gyermek után három-, két gyermek után már nyolc-, három csemete esetén pedig havi harmincezer forintnyi adókedvezményben részesültek a családok. Mindez ugyan csak az úgynevezett nevelési ellátásban részesülő kiskorú gyermekek után járt, ám a család akkor is havi tízezer forintnyi támogatást kapott a kiskorú gyermek után, ha annak két idősebb testvére már kikerült az adókedvezmény köréből, ám még nem volt önálló keresete. Mindehhez azonban az is hozzá tartozik, hogy akkor az szja-kulcsok mértéke 20, 30 és 40 százalék volt, évi 600 ezer és 1,2 millió forintos sávhatárral.

Az szja-t érintő, már bejelentett átalakítások további kérdéseket vetnek fel. Ezek közé tartozik az osztalékadó módosítása, hiszen a jelenleg 25 százalékos adóteher nemigen passzol egy ténylegesen 16 százalékos szja-terheléshez. Minden bizonnyal ennek mértékét is csökkenteni kell. Az adómódosításokról egyébként a kormány a nyáron hoz végleges döntést, így a törvényjavaslatok ősszel kerülhetnek a T. Ház elé.