Mégis jöhet a karbonadó?
A Reuters által ismertetett – még nem véglegesített – tervezet elsősorban azonban azt a problémát kívánja orvosolni, hogy az európai szinten mintegy évi 240 milliárd euróra tehető energiaadók általában nem ösztönöznek a tiszta források használatára. A bizottsági dokumentum egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a standard adószabályok diszkriminatívak a megújuló energiával szemben”. A tervezet rámutat, hogy a bioetanolt a tagállamok összességében 50 százalékkal magasabb adóval sújtják a normál benzinnél, a normál dízel adóelőnye pedig több mint kétszeres.
Brüsszel viszont azt szeretné, ha a bioüzemanyagok a jövőben jelentős adókedvezményt élveznének. A terv az, hogy minden energiahordozóra minimum-adórátákat állapítanának meg, amelyek két komponensből állnának össze. Az első az adott üzemanyag energiatartalmát venné számításba, szemben a jelenlegi, mennyiségen alapuló gyakorlattal. A második egy karbonadó lenne, amelynek lehetséges nagysága még tág határok, a kibocsátott szén-dioxid tonnájára számítva 4 és 30 euró között mozog. Emer Traynor, a bizottság adóügyi szóvivője szerint egy ilyen rendszerben „a fogyasztók képesek lennének az általuk fizetendő adó csökkentésére úgy, hogy megváltoztatják a viselkedésüket, és energiahatékonyabbakká válnak”.
Brüsszel az ingyenesen szenynyező külföldi cégek versenyének kitett ágazatokra, például az acél- és a vegyiparra védintézkedések kidolgozását tervezi. Azokat a szegény háztartásokat is segítenék valamiképpen, amelyek jövedelmük számottevő részét kénytelenek fűtésre költeni. A gazdálkodók ugyancsak kaphatnak kedvezményeket, bár a mezőgazdaság jelentős szén-dioxid-kibocsátására tekintettel a karbonadó alól aligha menekülhetnek meg.
Az előttünk álló évtizedben az EU ötödével tervezi mérsékelni a karbonemissziót, ám ennek legfőbb eszköze, a kibocsátás-kereskedési rendszer a szennyezők mintegy felét nem éri el. Abban ugyanis a közlekedési ágazat és a háztartások sem vesznek részt, holott előbbi a teljes kibocsátás 23 százalékáért, utóbbiak pedig 10 százalékáért felelősek. BÁ
Maradhatnak a tagállamokban a széntámogatások
Meghosszabbítaná a szénágazat év végén lejáró támogatási szabályait az Európai Bizottság.Brüsszel 2023-ig adna lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy az iparág „folytatódó átszervezésének” (lényegében a szénbányák bezárásának) a segítésére ne kelljen az EU általános, állami támogatásokra vonatkozó szigorú szabályait alkalmazniuk.
Az energiatermelés leginkább szennyezőnek tekinthető, széntüzelésen alapuló válfaját a legnagyobb összegekkel Német- és Spanyolországban támogatja az állam, de Magyar- és Lengyelország, Románia és Szlovákia is segíti ezt az ágazatot. Németország már kitűzte, hogy 2018-ra bezárja szénbányáit, Spanyolországnak azonban nincsenek ilyen tervei, Lengyelország pedig áramszükségletének több mint 95 százalékát szénerőművekből fedezi.
Az Európai Bizottság szerint 2020-ra elérheti a 3,2 milliárd eurót a széntámogatások teljes összege az EU-ban.
Brüsszel 2023-ig adna lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy az iparág „folytatódó átszervezésének” (lényegében a szénbányák bezárásának) a segítésére ne kelljen az EU általános, állami támogatásokra vonatkozó szigorú szabályait alkalmazniuk.
Az energiatermelés leginkább szennyezőnek tekinthető, széntüzelésen alapuló válfaját a legnagyobb összegekkel Német- és Spanyolországban támogatja az állam, de Magyar- és Lengyelország, Románia és Szlovákia is segíti ezt az ágazatot. Németország már kitűzte, hogy 2018-ra bezárja szénbányáit, Spanyolországnak azonban nincsenek ilyen tervei, Lengyelország pedig áramszükségletének több mint 95 százalékát szénerőművekből fedezi.
Az Európai Bizottság szerint 2020-ra elérheti a 3,2 milliárd eurót a széntámogatások teljes összege az EU-ban.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.