BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megtorpedózott vagyonadó

Törlés. Mégsem hárul a következő kabinetre az ingatlanadó megszüntetése, tegnap ugyanis az Alkotmánybíróság (AB) viszszamenőleges hatállyal megsemmisítette a lakóingatlanokra 0,25 és 0,5 százalék közötti adóterhet kivető szabályokat. Az év elejével bevezetett adót tehát a januári töredék hónap után sem kötelesek leróni a házak, lakások, üdülők tulajdonosai vagy haszonélvezői.

Ez annyiból mindenképpen előnyös, hogy sem az adózóknak, sem az adóhivatalnak nem okoz külön terhet a már befizetett adó visszaigénylése, átvezetése – mutatott rá lapunk kérdésére Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Az AB tehát bőven betartotta ígéretét, mely szerint a vagyonadóról szóló döntésük még az első bevallási határidő, február 25-e előtt megszületik.

A korábbi hetekben még komoly bizonytalanság övezte az AB majdani döntését, ennek ellenére a testület egyhangúlag határozott az adónem megszüntetéséről. Abban azonban a szakemberek már korábban is egyetértettek, hogy amennyiben az AB talál kifogást az új szabályozásban, akkor az az adóalap meghatározását érinti. Így is lett. A testület közleményéből kiderül: jogkövető magatartás esetén is mindennapos aggály lehetett volna, hogy a bevallott adóalap és az ingatlan tényleges forgalmi értéke között tíz százaléknál nagyobb az eltérés. Márpedig – mint az köztudott – ilyen esetekben a tegnap megsemmisített rendelkezések szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bírságot szabott volna ki az adózókra.

Az AB szerint azért sem lehet az adóalanyokra bízni a forgalmi érték mint adóalap meghatározását, mert az igen bizonytalan, és egyes esetekben akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat. Az önbevallás miatt pedig e bizonytalanságot és az ebből fakadó kockázatot a törvény egyoldalúan az adófizetőkre hárította, ami a jogbiztonságot sérti – derül ki az AB közleményéből.

Elfogadott dolog, hogy a szakmai szempontok betartása mellett is két-három értékbecslő akár 10 százalékos eltérést hoz ki ugyanarra az ingatlanra – mutatott rá a Világgazdaság kérdésére Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára, aki örömmel fogadta az AB döntését. Hozzátette: már az illetékhivatalhoz is torzított adatokkal ellátott adásvételi szerződések futnak be, mivel a felek kevesebb terhet akarnak leróni. Tapasztalatuk szerint 20-30 százalékos lehet az eltérés a valós értékekhez képest. A precíz értékelés lehetőségét szűkíti az is, hogy az építés-vásárlás előtt megállapított hitelbiztosíték meghatározásakor – a hitelintézetek érdekét követve – eleve 30-40 százalékkal alacsonyabb értékek jelennek meg.

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Az AB egy rosszul megfogalmazott, nehezen végrehajtható törvényt semmisített meg, ez jó hír. Az értékalapú vagyonadó azonban a világon mindenhol az egyik legmodernebb, alapvető közteher-viselési forma, amit Magyarországon is minél előbb meg kell honosítani – értékelte a tegnapi fejleményeket lapunk kérdésére Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Hozzátette: a luxusadóról, majd az ingatlanadóról szóló törvények „kilövésével” az AB valamelyest visszás helyzetet teremtett, hiszen ezután nagyon nehéz lesz elfogadható jogszabályokat hozni a becsült vagy számított forgalmi értéken alapuló vagyonadózásról. Márpedig más út nemigen mutatkozik, hiszen az irreális elvárás, hogy minden évben minden ingatlan esetében értékbecslők határozzák meg a tényleges adóalapot.

Azt az AB-határozat is hangsúlyozza, hogy a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása önmagában nem alkotmányellenes. Abban is egyetértenek a szakemberek, hogy Magyarországon növelni kell a vagyonadóztatás arányát a közteherviselésen belül. Egy precízebben megfogalmazott, kevesebb vitára okot adó adóalap csak több év alatt kristályosodhat ki, ezt a felkészülési időt nem lehet megspórolni – mutatott rá Sóki Zsolt, a BDO adótanácsadó részlegének vezetője.

Fontos kérdés az is, honnan lehet pótolni a döntés hatására az idei büdzséből kieső mintegy 50 milliárd forintot. Ha a vagyonadó semmissé válik, akkor valahonnan el kell vennünk ezt az összeget, a költségvetési hiányt ugyanis tartani kell – fogalmazott Bajnai Gordon miniszterelnök nemrég a köztévében. Mindez elsősorban zárolásokat, egyes támogatások szűkítését vetíti előre, új adónem bevezetésére vagy egy meglévő adó feljebb srófolására ugyanis aligha maradt ideje a kabinetnek. A T. Ház a következő hónapban néhányszor ugyan összeül, ám utána az országgyűlési választások gátat szabnak a jogalkotói munkának. Így inkább csak a nyár közepén, az év második felére vezethet be a kormány valamilyen „ellentételező” adómódosítást. Bár az évközi átalakítások mindig rossz vért szülnek, a legkisebb bajokat talán a tb-járulékok megemelése okozná. Persze szóba kerülhet a vagyonadótörvény módosítása is, többek között a kifogásolt tízszázalékos toleranciaküszöb radikális megemelése. Kérdés, hogy az ilyen lépésekhez meglesz-e a szükséges politikai szándék. Főleg akkor, ha tavasszal az ingatlanadót a kezdetek óta ellenző Fidesz alakít kormányt.


Reagálás. Tegnapi reagálásában a Kormányszóvivői Iroda is arra helyezi a hangsúlyt: Magyarországon – Európa sok más országához hasonlóan – létezhet vagyonadó. A kormány a következő hetekben áttekinti, hogy a technikai jellegű hiányosságok – mint a tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén kilátásba helyezett bírság – miként és mennyi idő alatt orvosolhatók jogszabály-módosítással. A kormány azt is vizsgálja, hogy a kieső bevételeket milyen módon tudja ellensúlyozni.

Adókulcsok

Az új ingatlanadót az APEH-nek kellett volna bevallani és befizetni. Adómentes lett volna a tulajdonos által lakott, maximum 30 millió forint értékű első ingatlan, valamint egy második, maximum 15 millió forintot érő lakás.

Harmincmillió forintig az adókulcs 0,25 százalék, a 30 és 50 millió forint közötti rész után 0,35 százalék, az 50 millió forintot meghaladó rész után pedig 0,5 százalék lett volna.



Harmincmillió forintig az adókulcs 0,25 százalék, a 30 és 50 millió forint közötti rész után 0,35 százalék, az 50 millió forintot meghaladó rész után pedig 0,5 százalék lett volna. „Helikopteradó” Hatályban marad az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény több passzusa.

Így adót kell fizetni a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után, az ezekkel kapcsolatos kifogásokat ugyanis alaptalannak minősítette az AB. Bár e rendelkezéseknek üzenetértéke van, komoly költségvetési bevétel nem remélhető ezektől az adónemektől.

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.