Világgazdaság Online

Az egyszázalékos felajánlások összege már legutóbb is csökkent 80 millió forinttal, így tavaly a civilek 9,9 milliárdhoz jutottak hozzá. A január elsejétől élő új adórendszer miatt azonban a civilszervezetek becslése szerint akár 30 százalékkal is csökkenhet az így szerezhető összeg, amely bizonyos alapítványoknál a működés végét jelentheti.

Vannak azonban még a rendszerben tartalékok: az adózóknak mindössze 54 százaléka rendelkezik az egy százalékáról, a többiek valamiért nem tartják fontosnak, hogy ilyen módon támogassák a civileket. Így a jelenleg civileknek és egyházaknak összesen felajánlható 30 milliárd forint körüli elvi keretből csak 17 milliárdnyiról rendelkeznek.

Már az idén is érezhető, hogy erősebb verseny zajlik a forrásokért. „Tavaly még két civilszervezet költött nagyobb összegeket online hirdetésekre, miután ez busás haszonnal térült meg nekik, az idén már több mint egy tucat alapítvány követi példájukat” – mondta el a Világgazdaságnak Miha Tamás, a civilszervezetek kommunikációjával foglalkozó Human Dialog Kft. ügyvezetője. Várható, hogy ez a folyamat a jövőben erősödik. „A közösségi site-tokon minimális befektetéssel lehet ugyan sok emberhez eljutni, ám az ilyen oldalakat döntően használó fiatalok nem elég fogékonyak a jótékonykodásra. A filantrópia az idősebbekre, az ötven felettiekre jellemző. Nagy kihívás lehet azonban a jövőben a fiatalok meggyőzése” – tette hozzá Miha.

Az ügyvezető szerint nincs valós esély arra, hogy a kieső bevételeket a kormány valamilyen módon kompenzálja. „Ez már csak azért sem valószínű, mert a kormányzat elégedetlen a civil szférával, többször hangoztatták kormánypárti politikusok, hogy új civiltörvényre van szükség. Ezzel végső soron a tisztességesen működő szervezetek nyerhetnek” – tette hozzá.

„Az egyszázalékos felajánlásokból nyertük tavaly a 129 milliós költségvetésünk 18 százalékát, összesen csaknem 24 millió forintot” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója. A szervezet évente legfeljebb 3 millió forintot költ az egyszázalékos hirdetésekre, döntően az adóbevallások időszakában. Ennek az összegnek tehát megközelítőleg a nyolcszorosát sikerül összeszedniük így. „Valóban vannak olyan civilszervezetek, amelyek egész évben reklámozzák magukat, mi ezt inkább magamutogatásnak tartjuk” – mondta el Muszbek. Valamennyit ugyanakkor költeni kell hirdetésekre, mert enélkül láthatatlanok maradnának a szervezetek – tette hozzá.

„A jövő évi csökkenés komoly problémát eredményezne. Már az is nagy segítség lenne, ha legalább a kiemelten közhasznú szervezetek kaphatnának adókedvezményt a fizetett dolgozók megbízási díja után. Egyelőre azonban nincs a kormányzattal semmiféle tárgyalás” – tette hozzá Muszbek Katalin.

„Állami támogatást egyáltalán nem kapunk, a 120 millió forintos éves költségvetésünk meghatározó részét, 81 millió forintot az egyszázalékos felajánlásokból nyertük tavaly”– mondta el lapunknak Schneider Kinga. A Noé Állatotthon Alapítvány sajtóreferense hozzátette: éves költségvetésük 5 százalékánál kevesebbet, azaz nem egészen 6 millió forintot költenek hirdetésre. Reklámkampányukat azonban kiegészítik az Arc plakátpályázaton nyert médiafelülettel, és néhány citylight- és óriásplakát-felületet is kapnak adományként.

Az egy százalékokból származó bevételek 30 százalékos csökkentését könnyen elképzelhetőnek tartja Schneider Kinga is, hozzátéve, hogy az a hazai civil szférának nagyon komoly érvágás lenne. „Egyelőre nincs arról semmiféle egyeztetés az állam és a civilek közt, hogy a kieső bevételt mivel pótolhatnánk” – tette hozzá a sajtóreferens.